tag:blogger.com,1999:blog-23814012705238318952024-03-05T10:23:05.034-08:00A sors akarta így [ ByTheWay fanfiction ]Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.comBlogger33125tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-37273884728297531372015-07-04T05:21:00.000-07:002015-07-04T02:02:54.170-07:0030. Fejezet – Lakás<span style="font-family: 'Kunstler Script'; font-size: 53.3333320617676px; line-height: 61.3333282470703px;">Fanni</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 18.3999996185303px;"><u>Visszatekintés:</u></span></span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 18.3999996185303px;"><u><i>Olivér </i>mutatta a képernyőn a felirat. Elhúztam a zöld gombot és meghallottam barátom hangját. Zaklatottnak tűnt és nagyon hadart. Annyit mondott, hogy el kell mennem a megadott címre minél gyorsabban, majd letette.</u></span></div>
<u><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -18pt;">Srácok nekem rohannom kell. Azt hiszem valami baj van.</span></u><br />
<div>
<u><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -18pt;"><br /></span></u></div>
<div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szapora léptekkel
siettem úti célom felé miközben aggódásom a tetőfokán volt. Fogalmam sem volt
mi történhetett vagy, hogy mekkora a baj. Ez a semmit tudás igazán idegesített.
Izgulásom szüleménye az lett, hogy legalább négyszer tévedtem el és a végére
már azt sem tudtam merre vagyok. Megálltam egy magas romos ház előtt és
nekidőltem. Mély lélegzetet vettem, hogy lelassítsam gyors szívverésem és
átgondoltam merről is jöttem. A harang halk hangját hallottam a távolból.
Automatikusan az órámra pillantottam. Öt óra mutatta a kijelző. Újabb levegőt
vettem és összeszedtem magam, majd – most már a helyes irányba – indultam.
Lassacskán a jó utcába értem és a házak feliratát figyeltem, hogy megpillantsam
a megadott számot. Hirtelen olyan érzésem támadt mintha valaki figyelne, de
mikor hátra néztem az egész utcán senkit nem láttam. Tovább folytattam utam és
ekkor már lépteket is hallottam, de először azt hittem csak képzelődöm és a
saját cipőm hangjától ijedek meg. Egy pillanatra megtorpantam, hogy újra
elolvassam Olivér üzentét ekkor azonban a lépések nem hallgattak el csak
pillanatok múlva. A vér megfagyott ereimben, a szívem megállt egy pillanatra, a
lábaim gyökeret vertek. Néhány másodpercig mozdulni sem mertem, majd
összeszedtem minden bátorságom és megfordultam. Felkészültem arra, hogy Adam
fog velem szemben állni és azt tehet velem, amit csak akar. Azt hiszem képes
lettem volna szembenézni vele. Erre azonban nem került sor. Legnagyobb
meglepetésemre Olivér állt tőlem pár méterre, arcán óriási mosollyal.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Fogalmad sincs róla mennyire
megijesztettél – öleltem szorosan magamhoz. – Mi a baj? Mi történt?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Sajnálom baba, de az információ
szigorúan titkos.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egy határozott
mozdulattal megfordított és eltakarta a íriszeimet. Pillanatokon belül a szememre
egy kendő került ezzel megfosztva a fénytől és mindentől, amit eddig láttam.
Köpni, nyelni nem tudtam a meglepődöttségtől. <i>Mi történik körülöttem? </i>Mikor megkötötte tarkómon az anyag két
végét egy apró puszit adott nyakamra.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ3BVJiuteRjtKyTmHLW1TspMwfkWWC9glx3aXRECb2LQboSMFQG29Ai4vroghlZ16ZaF-tH7YKCIQOChB5lZ-lVQBALxW338AwwtjOt1smTO0ODrwMHIbyswoX3Ge9M_WC9gmm0V2Jbs/s1600/30.+r%25C3%25A9sz.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ3BVJiuteRjtKyTmHLW1TspMwfkWWC9glx3aXRECb2LQboSMFQG29Ai4vroghlZ16ZaF-tH7YKCIQOChB5lZ-lVQBALxW338AwwtjOt1smTO0ODrwMHIbyswoX3Ge9M_WC9gmm0V2Jbs/s1600/30.+r%25C3%25A9sz.png" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mit fogunk most csinálni?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hát elég sok ötletem lenne – nevetett
fel perverzen. – De ez akkor is meglepetés. Nem szedhetsz ki belőlem semmit.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Finoman lökött rajtam
egyet jelezve, hogy induljak el, de meg sem mozdultam. Megmakacsolva magam
álltam egyhelyben miközben kíváncsian vártam erre mit lép majd. Gyorsan megértette,
hogy míg nem tudok semmit önszántamból biztos nem fogok elmozdulni, ezért újabb
próbálkozás helyett felkapott és úgy kezdett el cipelni. Nevetve díjaztam ötletét és reménykedtem, hogy senki nem jön az utcán, mert elég félreérthető volt a helyzet. Még
néhány métert sétáltunk, majd Olivér balra fordult és egy lépcsőn kezdett
fellépkedni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Most már tényleg elárulhatnád hová
viszel.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Türelem szívem! Nemsokára kiderül.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egy ajtó előtt
állhattunk meg, mert Olivér lerakott a földre, így újra érezhettem lábam alatt
a talajt. Zsebében kulcs után kutatott, mivel pillanatok múlva már a tárgy
zörgését hallottam, majd azt, ahogy Oli a zárral kezd el babrálni. Nemsokára
kitárult előttünk az ajtó barátom pedig belépett a helyiségbe, majd megfogta
kezem és maga után húzott. Egy bizonyos ponton megállt. Egy pillanatra ellépett
tőlem s a függöny elhúzásának hangját hallottam , majd újra mögöttem termett és
leszedte szememről a kendőt. Párat pislogtam, hogy szemem megszokja a kevés
fényét, majd körbenéztem a lakásban. Egy teljesen üres szobában találtam magam.
A fény már alig szűrődött be a hatalmas ablakon. A nap lemenőben volt, ezáltal
még titokzatosabbá téve a helyet. Kérdőn pillantottam Olivérre, aki mosolyogva szorosan karolta át derekam. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hol vagyunk? – kérdeztem eltolva
magamtól, hogy szemébe nézhessek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Attól függ… – adta a titokzatos választ,
amit egy érdekes arckifejezéssel díjaztam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Na, most komolyan hova hoztál?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Előbb nézzünk egy kicsit körül, rendben?
– kacsintott és egyik kezével átkarolva indultunk el egy másik helyiségbe.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A következő szoba
kisebb volt, mint az előző, de a közepén egy kanapé helyezkedett el. Olivér
teljesen otthon érezte magát, elterült a szófán és onnan figyelte, ahogy
körbenézek. Az egész lakás olyan volt, mint amilyeneket az amerikai filmekben
láttam. Ebben a szobában a hatalmas ablak előtt egy párkány is helyet kapott.
Elképzeltem milyen kényelmes lehet ott esőben olvasni vagy reggel a nap fénye
mellett meginni a kávét, esetleg összebújni Olivérrel egy hideg téli napon. Elhessegettem
fantáziálásomat és meg sem várva, hogy barátom feltápászkodjon egyedül indultam
a lakás további részeinek felfedezésére. Még egy üres szobát, egy teljesen
berendezett konyhát és fürdőszobát rejtettek az eddig csukott ajtók.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ezt milyen szobának tudnád elképzelni? –
hallottam meg Olivér hangját hátam mögül, mikor az utolsó üres szoba ablakán
nézelődtem ki.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Megfordultam és
megpillantottam, ahogy az ajtófélfának támaszkodva kémleli arcomat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ez az, amire gondolok? – léptem hozzá
közelebb és egyik kezemmel végigsimítottam arcán.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kérdésemet egy
kuncogással díjazta, majd aprót bólintott. Válaszára felsikítottam és karjaiba
ugrottam. Nevetve megpörgetett a levegőbe, majd megcsókolt. El se akartam
hinni, ami ebben a pár percben történt velem. Nem gondoltam volna, hogy
ilyen hamar komolyra fordul a kapcsolatunk és most mégis itt vagyunk egy
lakásban, ahol lehet, hogy egy hónap múlva már együtt fogunk lakni. Annyira
boldoggá tett Olivér ezzel, hogy elmondani nem lehet. <i>Csípjetek meg, ha álmodom! </i>– gondoltam magamban, miközben egy
puszit adtam Oli szája szélére.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Tetszik a hely? – kérdezte, miközben
újra végignézett a szobán.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Imádom! – jelentettem ki, de ekkor
eszembe jutott egy rettentően fontos dolog. Tudhattam volna, hogy ez nem lesz
ilyen egyszerű. – Olivér nekünk, hogy lesz pénzünk erre a hatalmas lakásra?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">A kéró az egyik haveromé. Először csak
albérlők lennénk, aztán, majd ha úgy alakul megvesszük tőle. Ne aggódj én ár
elintéztem ezeket a dolgokat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">De Olivér ez még így is rengeteg pénz.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Kincsem megoldom, tényleg! A bútorok
miatt sem kell fájnia a fejednek. Azt is elintéztem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mindenre gondoltál?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Igen. – vigyorgott elégedetten.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Újra helyet foglalt a
kanapén és ölébe húzott engem. Elmondta, hogy kiskorában sokat játszott a
barátjával ebben a lakásban és mindig is imádott itt lenni, ezért is gondolt
arra, hogy tökéletes hely lenne számunkra. Mesélt a terveiről is a különböző
szobákkal kapcsolatban. A berendezéssel kapcsolatban szabad kezet kaptam, de
fogalmam sem volt, hogy fogom ezt mind egyedül megoldani, hiszen Olivérnek most
a verseny lefoglalja minden idejét. Miközben Oli megállás nélkül beszélt én
belemerültem gondolataimba, amit pár perc múlva észre is vett.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Kincsem figyelsz? – kalimpált szemem
előtt. – Baj van? Mégsem tetszik a hely?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem erről van szó – mosolyodtam el. –
Olivér nem sietjük el?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mit?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ezt az összeköltözősdit. Még csak néhány
hónapja ismerjük egymást és nekem fontos a kapcsolatunk. Nem akarom elrontani.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">De szívem eddig is együtt laktunk.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Tudom, de ott nem csak ketten vagyunk.
Ha összeköltözünk az hatalmas lépés lesz a kapcsolatunkban.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Jaj, te lány – ölelt magához és egy
puszit adott hajamra. – Ne félj! Megleszünk itt és nem fog a kapcsolatunk
rovására menni. Biztosítalak róla.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Olivér szavai teljesen
megnyugtattak, így már nem aggódtam semmin. Rádöbbentem, hogy igaza van nem fog
sok minden változni ezzel az egésszel. Beszélgettünk még egy kicsit, majd
hazaindultunk. Oli útközben megéhezett és nekem is korgott már a gyomrom
szóval úgy döntöttünk bemegyünk egy kajálda. Szöszi ismert a lakástól nem
messze egy helyet, ahol állítólag a legjobb gyros kapható. Bárcsak ne akartunk
volna bemenni…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Olivér<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiju91cq5eoWTb5kyOAajGZQVw5CXAPXmlutgp51gPObTI10_kk1WRq_j8D4PmZeQ4R4RaVtF2A1hYEFDqsX8FopfsP19XewTDPYhFyEFDNoDMKNtYiY4NCUkDNE73T0Kb3mK7Lj3UCJWY/s1600/z+%252851%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiju91cq5eoWTb5kyOAajGZQVw5CXAPXmlutgp51gPObTI10_kk1WRq_j8D4PmZeQ4R4RaVtF2A1hYEFDqsX8FopfsP19XewTDPYhFyEFDNoDMKNtYiY4NCUkDNE73T0Kb3mK7Lj3UCJWY/s320/z+%252851%2529.gif" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Megmutattam Fanninak a
lakást és teljesen odáig volt érte. Szerintem tökéletes lesz számunkra és
hiszem, hogy boldogok lehetünk majd ott együtt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Betértünk a kajáldába,
amit javasoltam és rögtön a pulthoz mentünk. Miközben vártuk, hogy sorra
kerüljünk és valaki felvegye a rendelésünk körbenéztem a helyen. Semmi nem
változott mióta utoljára itt jártam.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A falak világoskék és
fehér színben pompáztak és különböző görögországi képek lógtak rajta. Ezekhez
tökéletesen passzoltak az ugyanilyen színekben pompázó székek és asztalok és a
márványlap talapzat. Ide bármikor beléptem mindig egy kicsit Görögországban
érezhettem magam.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mikor újra feleszméltem
a nézelődésből és a régi emlékek felidézéséből egy nyervogó hang szólított
nevemen. Biztos voltam benne, hogy nem barátnőm szólt mégis annyira ismerősnek
tűnt. Egy kéz ütötte meg a karom, így újra a pult felé fordultam, ahol egy
olyan személlyel találtam szembe magam, akivel reméltem soha többé nem
találkozom.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Olivér el sem hiszem, hogy itt
találkozunk. Hogy kerülsz ide? – ugrott ki a pult mögül és szorosan magához
ölelt, majd az arcomra adott két puszi, mintha már régóta ismernénk egymást. Múltkor
még azt sem tudta ki vagyok.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Meglepődtem tettén és
megszólalni sem tudtam így egyszerűen biccentettem egyet. Elégedett
arckifejezéssel megfordult így szembetalálta magát barátnőmmel, aki kérdőn
pillantott a lányra majd rám. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ő meg ki? – kérdezte „régi ismerősöm”
egy fintorral az arcán.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fanni épp válaszolt
volna, de a lány egy vállrántással tudatta vele, hogy nem érdekeli és
visszasétált a pult mögé miközben hadarva beszélt tovább.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem gondoltam volna, hogy itt futunk
újra össze, bár reménykedtem benne, hogy látlak még – kacsintott rám. – Mivel
szolgálhatok?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Amilyen gyorsan csak
tudtam elmondtam a rendelésünket, hogy legalább amíg a hátul, a konyhában
tevékenykedik, ne kelljen egy légtérbe lennünk vele. Féltem, hogy valami olyat
hablatyol össze, amit esetleg Fanni félreérthetne, és újabb veszekedés alakulna
ki belőle. Semmi kedvem nem volt újra lefutni ugyanazt a kört, amit egyszer már
megtettem. Emellett a múltkori és a mostani viselkedése is taszítóan hatott
rám, így reménykedtem, miután odaadja a rendelt ételünket, többet nem látom
viszont. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A kajánk meglepően
gyorsan elkészült és Detti hatalmas mosoly keretében nyújtotta át nekünk.
Megköszöntük, majd a pulttól legtávolabb elhelyezkedő, szabad helyre ültem le a
biztonság kedvéért. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Honnan ismered? – foglalt helyet velem
szemben Fanni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Egy klubból – válaszoltam szűkszavúan és
tömni kezdtem magamba a gyrost, hogy ne kerülhessen sor a téma feszegetésére.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fanni vállat rántott és
követve példámat ő is nekilátott a kaja elpusztításának. Rettentően feszélyezve
éreztem magam az étteremben, mivel bármikor felnéztem, azt vettem észre, hogy
Detti minket néz. Barátnőm észre is vette, hogy nem igazán érzem jól magam így
kezét az enyémre helyezve érdeklődött:</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Oli, minden oké?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Igen, persze csak… Nyugi, kincsem, minden
rendben. – mondtam és újra beleharaptam a gyrosomba, de mártásos lett az orrom.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fanni hangos nevetéssel
díjazta, amitől nekem is jobb kedvem lett. Visszavágásként őt is összekentem,
amin egy pillanatra meglepődött, majd folytatta a kacagást. Újra a pult mögött
szobrozó lányra pillantottam és hálát adtam Istennek, hogy szemmel nem lehet
ölni, különben barátnőm már rég halott lenne. Pár perc múlva Detti megjelent az
asztalunknál s odahúzott magának egy széket, majd se szó se beszéd, helyet
foglalt, mit sem törődve azzal, hogy beszélgettünk. Rögtön elhallgattunk és
kérdőn figyeltük minden mozdulatát, de nem igazán zavartatta magát.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">És mesélj Olivér, hogy vagy? Mizujs a
bandával? – érdeklődött nyájasan, miközben megérintette karom.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Köszi, megvagyunk. Nem kéne dolgoznod? –
váltottam témát, miközben a pult felé pillantottam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Gabi helyettesít. Nincs akkora forgalom,
bírni fogja egyedül is – mosolygott elégedetten. – Gondoltam, ezt a kis időt
inkább veled töltöm. Ki tudja, mikor találkozunk újra.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Remélem
soha, </span></i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">dünnyögtem magamban miközben észrevettem, Fanni
mennyire figyel, hogy megérthesse a dolgokat. Legszívesebben abban a pillanatban
elmagyaráztam volna neki mindent, az egész félreértést, de tudtam, hogy </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;">–</span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> mivel
ezt régebben, amikor lehetőségem lett volna neki elmondani és mégsem tettem </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;">– </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">, csak
azt a látszatot keltené, hogy mégis megcsaltam. Jobbnak láttam, hogy abban a
szituációban hallgassak és – amilyen barom voltam – nem cselekedtem semmit. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Detti még kérdezősködött, hogy milyen érzés az
X-faktorban lenni és, hogy a többiek tényleg olyan jó fejek, mint amilyennek az
élő adásokon mutatják magukat. Fanni feltűnően unta magát és én sem igazán
élveztem a bájcsevejt. A lány majdnem mindenegyes kérdésénél a kezemhez ért és
valamennyi válaszom után hangos vihorászásba kezdett.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Olivér kiugrom a mosdóba – állt fel
helyéről barátnőm. – Utána indulunk?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Persze. Holnap úgyis korán kell kelnem.
– küldtem felé egy mosolyt, miközben magamban ugrándoztam az örömtől, hogy
végre elmegyünk innen.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A következő pillanatban
Detti is felállt az asztaltól.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nekem is mennem kell vissza dolgozni.
Örülök, hogy találkoztunk. Ha valamikor erre jársz, nézz be! Szia.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Két puszival elköszönt,
majd eltűnt a konyhában. Egy hatalmas sóhajt követően hátradőltem, miközben
megnyugodtam, hogy nem történt semmi gubanc. A telefonomat kezdtem nyomkodni,
de egy idő után észrevettem, hogy Fanni még mindig nem jött vissza. Egy ajtó
kicsapódásának zajára lettem figyelmes, majd barátnőm futott el mellettem.
Arcán a csalódás tükröződött, szemeiben mintha könnyek csillogtak volna.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mi történt? – szóltam utána, de mit sem
törődve kérdésemmel, elszaladt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Pár másodperc múlva
Detti – ördögi mosollyal az arcán – jelent meg a pultnál. Rögtön odamentem hozzá
és ingerülten – mit sem törődve a néhány várakozó emberrel – kérdeztem:</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mégis, mi az istent mondtál neki? </span></div>
</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-2010291182748950022015-05-16T09:47:00.000-07:002015-05-18T09:48:50.190-07:0029. Fejezet – Rendbe jöhet...<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni<o:p></o:p></span></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"><u>Visszatekintés:</u></span><br />
<u><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Kincsem, én már kész vagyok. Készülődj te is. – jött a konyha felé pont, ahogy azt elterveztem. – Kicsim?</span></u></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<u>Mikor belépett a helyiségbe előugrottam rejtekhelyemről, ám ahelyett, hogy megijedt volna a székeknek lökött.</u></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<u><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Mégis mi van veled? – ordítottam rá.</span></u></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Pár pillanatig lefagyva
állt előttem. Mintha fel sem fogta volna, mi történt az előbb csak bámult maga
elé üres tekintettel. Nagyon megrémített. Miután feleszmélt pillanatnyi
kábulatából egy hatalmas lépéssel mellettem termett és szorosan ölelt magához.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Sajnálom kincsem. Nem akartalak bántani.
Csak… Tudod nekem így egyszerre sok ez az egész. Megijedtem, hogy valami lett
veled – magyarázta hadarva, miközben minden porcikája remegett. Nagyon
megrémítettem önszántamon kívül is. – Nem esett semmi bajod? Nem fáj semmid?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Talán ekkor jutott el
az agyáig, mekkorát is taszított rajtam az imént.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nekem kutya bajom, de veled biztos
minden rendben? Fal fehér vagy és reszketsz. Megijesztesz.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Jól vagyok, csak szükségem van egy kis
levegőre – sóhajtott.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vettem a célzást és rövid
időn belül felöltöztem, megcsináltam a hajam és indulásra készen álltam. Olivér
a kanapén ült, lábával egyfajta ritmust dobogott a parkettán. Idegesnek és
feszültnek tűnt és tudtam el kell terelnem a gondolatait. Lehuppantam mellé a
kanapéra és egy puszit nyomtam arcára, ami miatt rám kapta tekintetét.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgu3fOkf596cgknbDcQmC_Vm_LvsRR3Lann2Kr7oIhGpv_WUESf3Hzi6iJBLnZAAoqXql-ZjLwXZ-d_mYe0dlR8kBbM2VbR56nsXSnIADxZ_Erwmi0ZqkYNrG1VQIuolCV1E_ZmPbrof98/s1600/z+(52).gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgu3fOkf596cgknbDcQmC_Vm_LvsRR3Lann2Kr7oIhGpv_WUESf3Hzi6iJBLnZAAoqXql-ZjLwXZ-d_mYe0dlR8kBbM2VbR56nsXSnIADxZ_Erwmi0ZqkYNrG1VQIuolCV1E_ZmPbrof98/s1600/z+(52).gif" /></a><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Látom, hogy valami nincs rendben. Ne
beszéljük meg? – kérdeztem tőle, miközben kisimítottam szeméből kósza, szőke
hajtincsét.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Persze, hogy nincs rendben – fakadt ki
elkeseredetten. – A tudat, hogy nem tudlak megvédeni attól az állattól,
egyszerűen fölemészt.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Édes, ez ellen semmit nem tudsz tenni.
Adam egy olyan ember, aki, ha valamit el akar érni, azt el is fogja.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">És a rendőrség? Ők sem tehetnek semmit?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy
az a vadbarom engem valaha is bántott – hajtottam le a fejem, belátva az
igazságot, hogy semmilyen ütőkártyánk nincs ellene.– Ne hagyjuk neki ezt az
egészet – szólaltam meg pillanatok múlva kicsit felháborodva.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mégis miről beszélsz?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Amit csinálunk, arról beszélek. Csak
bebizonyítjuk neki, hogy van értelme annak, amit tesz. Megmutatjuk neki, hogy
tényleg el tud minket szakítani egymástól. De én ezt nem akarom hagyni neki!
Olivér, én nagyon szeretlek, és nem akarlak elveszíteni! Nem akarom azt az időt
– amit veled tölthetnék – arra pazarolni, hogy róla beszélünk, és azon
gondolkodunk, hogy tudnák megakadályozni. Lépjünk ki azon az ajtón és
felejtsünk el mindent! A problémákat, a versenyt, Adam-et, Martint és
mindenkit.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Pár perc néma
gondolkodás után Olivér határozottan felpattant. Teljesen egyetértett azzal,
amit mondtam. Semmi másra nincs most szükségünk, csak egymásra. Csak ő és én.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Felvettük magunkra
kabátunkat és meleg sapkánkat, majd megfogtam Olivér kezét. Rám pillantott és
mintha csak szeme azt kérdezte volna: Készen állsz? Bólintottam a néma kérdésre
és együtt átléptük a küszöböt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">***<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vidáman sétálgattunk
Budapest utcáin, miközben a hideg mardosta bőrünket. Teljes mértékben
betartottuk, amit megbeszéltünk, hiszen ahelyett, hogy a show-ról vagy az
exemről esett volna szó, a téma inkább a terveink voltak. Szóba került számomra
a továbbtanulás és Olivér a banda sorsáról mesélt, miközben az idő csak úgy
rohant előre. Végül a közös jövőnkre terelődött a szó.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Arra gondoltam… – kezdett bele Oli
néhány perc néma sétálás után. – Mi lenne, ha a tehetségkutató után öhm…
összeköltöznénk? – kérdezte zavartan, ami mosolyt csalt arcomra. – Tudom, hogy nem
jelentene nagy változást, de…</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ebben a pillanatban
azonban elhallgattam túlzott magyarázását. Ajkára tapasztottam szám, amin
először meglepődött, majd átölelve derekam viszonozta csókom.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Komolyan gondoltad?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Komolyan kérdezted? – válaszoltam
kérdéssel nevetve.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Újra megcsókolt és
kezét farzsebembe vezette. Cselekedetén aprót kuncogtam és fejemet homlokának
döntve néztem gyönyörű szemeit. Azt akartam, hogy az a pillanat soha ne érjen
véget. Olyan tökéletes volt minden.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ahogy ott sétálgattunk
és beszélgettünk egyszerűen leírhatatlan volt. Mintha újra megismertem volna.
Akkor döbbentem rá igazán, hogy nem csak Adam szakít el minket egymástól, de a
verseny is. Egyre jobban nő a tét és a srácoknak is hajtaniuk kell, hogy igenis
elérhessék, amit akarnak. Ehhez azonban több próba kell, ami azt jelenti, hogy
Olivért még kevesebbszer fogom látni, mint eddig.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">De honnan lesz pénzünk lakásra? –
térítettem vissza magam a valóságba. – Én még csak nem is dolgozom, azt pedig
nem várhatom el tőled, hogy te tarts el.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ezt csak bízd rám! – mosolygott elégedetten
és átkarolva vállamat elindultunk a próba helyszínére.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Már említettem, hogy Luca kint él
Párizsba. – pillantottam rá, mire válasza egy apró bólintás volt. – Azt
beszéltük meg, hogy az X-faktor után én kiutaznék hozzá és arra gondoltam, mi lenne,
ha te is velem tartanál? – vetettem fel az ötletet reménykedve, hogy lenne
hozzá kedve és igent mond.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hát nem is tudom, kicsim – húzta a
száját. – Azért mész oda, hogy vele légy. Vásárolgassatok, beszélgessetek és
hasonlók. Én csak útban lennék ott.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Dehogy lennél útban – nevettem. – Ő
mondta, hogy hívjalak meg téged is. És Párizs mégis csak a szerelem városa.
Kivel lennék ott, ha nem veled?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Jogos érv – bólogatott elismerően és
belepuszilt hajamba. – Még átgondolom oké?</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">***<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miután Olivért
elkísértem a próbára, hazafelé vettem utam, immáron egyedül. Útközben sok
mindenen törtem a fejem, de legfőképp a jövőm volt az, amin járt az agyam.
Ekkor esett le, hogy nem igazán foglalkoztam azzal, mit is akarok kezdeni az
életemmel. Adam mellett nem tudtam erre koncentrálni, hiszen minden annyira
bizonytalan volt, de most, hogy talán sikerül valamilyen szinten biztosítani az
életem, ki kéne találnom valamit. Nem akarok többé sem a szüleimen, sem
Olivéren lógni. Egyikkőjüktől sem várhatom el, hogy eltartson. Mire hazaértem,
arra az elhatározásra jutottam, hogy megvárom a következő tanév kezdetét és
beiratkozom abba a főiskolába, amit még anyáékkal néztünk ki nekem. Addig pedig
keresek magamnak valami munkát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fáradtan dobtam le
táskámat és rúgtam le cipőmet, miközben magamat szidtam, hogy mi a jó istenért
kellett nekem magas sarkúban mennem. Hogy felmelegedjek, előkerítettem magamnak
egy pihe-puha takarót és forró csokit készítettem. A gépemen előkerestem a <i>Holiday</i> című filmet, ami az egyik
kedvencem és mikor kényelmesen elhelyezkedtem megszólalt a csengő.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hát ilyen nincs – mérgelődtem miközben
lassan kikászálódtam helyemről.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egy elég érdekes
arckifejezéssel nyithattam ajtót, mert Miki elég furán nézett rám majd
elnevette magát.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Rosszkor? – kérdezte még mindig
kuncogva.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hát… – pillantottam vissza a gőzölgő
italomra és a meleg takaróra. – Gyere be!</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kijelentésemre beljebb
jött az ajtón és pár pillanatig mintha feszélyezve érezte volna magát. Mély
lélegzetet vett és szorosan magához ölelt.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Annyira örülök, hogy újra jóban vagyunk
– foglalt helyet a kanapén.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Letelepedtem mellé én
is és miközben belekortyoltam forró italomba vártam, hogy elmondja miért is
jött. Először csak szemével méregetett, majd végre a tárgyra tért.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Tudom, hogy tegnap megbeszéltük és
kibékültünk, de azért szeretném elmondani, hogy bár egész rövid ideje ismerjük
egymást és az az idő sem telt valami fényesen, nekem fontos a barátságunk.
Megmagyarázhatatlan és én sem értem teljesen, de ez van. És megnyugtatlak, nem
kell attól félned, hogy még egyszer megcsókollak, amikor részeg vagyok.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kijelentésére
felkacagtam, mint egy kisgyerek. Nagyon aranyos volt tőle ez az egész és nagyon
örültem, hogy újra szent a béke. Minden válasz nélkül a dohányzóasztalra
helyeztem, majd közelebb hajoltam hozzá és egy cuppanós puszit adtam arcára.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ez akkor most mit jelent? – kérdezte
felvont szemöldökkel nevetve.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Azt, hogy nekem is fontos a barátságunk.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Pár perc néma csend
telepedett a szobára, amit Maykee telefonja zavart meg. Dani volt a vonal túlsó
oldalán és arról érdeklődött, hogy mikor fognak indulni a stúdióba. A kérdés
elhangozása után Miki egy hatalmasat csapott homlokára. Pillanatokon belül
lezavarta barátjával való csevegést, majd felém fordult.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Igazából azért jöttem, hogy
megkérdezzem, lenne e kedved eljönni velünk?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Én? Egy stúdióban? Nem vagyok én oda
való. Csak akadályoználak titeket a munkában.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Butaságokat beszélsz. Na, légyszi gyere.
Lassan annyi időt töltök a fiúkkal, hogy a végén megunom őket – nevetett
aranyosan. – Amúgy is régen beszéltetek miattam. Na, gyere.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mint valami kisgyerek,
aki édességért könyörög az anyukájának, úgy nézett rám barna szemeivel.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem tudom Maykee… Nem hiszem, hogy ez jó
ötlet és amúgy is én egészen estig filmeket akartam nézni.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Akkor alkut ajánlok – vigyorgott. –
Megnézem veled ezt a rettentő nyálas filmet, ha megígéred, hogy eljössz velünk.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Milyen önfeláldozó vagy – nevettem ki.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kijelentésemre kihúzta
magát és megvillantotta fehér fogait. Ajánlatára válaszolva – még mindig
röhögve – elindítottam a filmet és visszafészkeltem magam előző helyemre. Miki
szorosan mellém kuporodott és betakarta magát, majd egy puszit adott hajamra.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Imádlak – suttogta fülembe és kikapta
kezemből bögrémet, majd belekortyolt a forró csokimba.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Az az enyém! – háborodtam fel. – Ma mindenki
az én kajámra pályázik?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ki akartam venni
kezéből a forró csokit, de elhúzta onnan. Pont ugyanazt csinálta, amit én
reggel Olivérrel. Kiröhögve engem, felpattant a kanapéról és a szoba túlsó
végéhez ment, ahol újra belekortyolt a löttybe, miközben reakciómat várta. Túl
lusta voltam ahhoz, hogy felkeljek onnan ezért duzzogva a képernyőre meredtem.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Gonosz vagy – vetettem oda.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Milyen kis nyifi-nyafi valaki –
mosolygott győzedelmesen.</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">***<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Később a srácokkal
megbeszéltük, hogy majd a stúdió előtt találkozunk. Úgy is lett. A film vége
után beugrottunk a mekibe, hogy a többieknek is vigyünk egy kis muníciót, majd
a megbeszélt helyre mentünk.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Megjöttünk – köszöntöttem távolról az
ajtó előtt fagyoskodó két srácot.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Csakhogy ideértetek. Már azt hittük, nem
is jöttök – vacogtatta fogait Boti.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Miért nem mentetek be addig? – kérdeztem
nevetve.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Kérdésemre a két fiú
megrántotta a vállát, majd mindannyian nagy hahotázásban törtünk ki. Bementünk
az épületbe, ahol a fiúk az egyik helyiségbe vezettek. Mindent megmutattak,
majd megbeszéltek pár dolgot és bementek az üveg túlsó felére. Ekkor egy férfi
jött be. Bemutatkozott, majd lenyomva egy gombot a fiúkhoz kezdett beszélni.
Amíg folyt a diskurálás helyet foglaltam a szobában elhelyezett kanapén. Az
üvegfalon keresztül figyeltem őket mosolyogva.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Oké srácok akkor kezdjük – szólalt meg a
férfi.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Maykee aprót bólintott
és fejére tette a fülest, egy pillanatra rám mosolygott, majd a fiúkra nézett
és egyszerre kezdtek el zenélni. A dal valami iszonyatosan jó lett. Érzelmes
mégis bulis. Egyszerűen imádtam. Fantasztikus volt Miki hangja, Dani és Boti
zenélésével fűszerezve.</span></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZfdYufoyo3bdyNnXrXnU2MT92L76J3pF8gq1F1Q6QPFuaEmm-Q-WYKeIh34PMqSK9z1lc6evxfSQ5usf1IxDN9spp9XApqGwQq76q6_OTpcfnZ9oc7v0vn1t1qupyanO14Ef6VHG4LTU/s1600/29.+r%C3%A9sz.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZfdYufoyo3bdyNnXrXnU2MT92L76J3pF8gq1F1Q6QPFuaEmm-Q-WYKeIh34PMqSK9z1lc6evxfSQ5usf1IxDN9spp9XApqGwQq76q6_OTpcfnZ9oc7v0vn1t1qupyanO14Ef6VHG4LTU/s200/29.+r%C3%A9sz.jpeg" width="200" /></a><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Na, hogy tetszett? – érdeklődött a
mellém leülő harmincas éveiben járó pasi.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Fantasztikus. Már most imádom a dalt.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Sok munka volt vele, de a srácok tehetségesek
és jól megoldottak mindent.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Milyenek voltunk? – léptek be az ajtón
az említettek.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">A barátnőd szerint rendkívül jók –
kacsintott Mikire a férfi.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Én nem vagyok a barátnője. Csak barátok
vagyunk – tiltakoztam hevesen.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Akkor elnézést. Úgy látszik benéztem a dolgot
– vakargatta fejét a hapsi.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A dal bemutatása után,
ebéd gyanánt megettük a hozott kaját, viccelődtünk, nevetgéltünk és a fiúk
arról meséltek, mik történtek velük, mióta Mikivel összebalhéztam. Észre se
vettem és az idő csak úgy repült. A stúdióban töltött órák után úgy határoztunk,
beülünk egy kávézóba és eszünk valamilyen sütit. Éppen oda tartottunk, amikor
zsebemben megcsörrent a telefonom. <i>Olivér
</i>mutatta a képernyőn a felirat. Elhúztam a zöld gombot és meghallottam
barátom hangját. Zaklatottnak tűnt és nagyon hadart. Annyit mondott, hogy el
kell mennem a megadott címre minél gyorsabban, majd letette.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Srácok nekem rohannom kell. Azt hiszem
valami baj van.</span></div>
</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-63938476146851982882015-05-09T10:04:00.000-07:002015-05-18T09:51:48.276-07:0028. Fejezet – A cetli írója<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<div style="text-align: center;">
Sziasztok!</div>
<div style="text-align: center;">
Gondolom észrevettétek, hogy mostanában sem résszel nem érkeztem, sem életjelet nem adtam magamról, emellett a blogra sem tudtatok felnézni. Az ok azonban teljesen egyszerű. Az eltűnésem a egy soproni kirándulásnak és egy Erdélyben töltött iskolai kirándulásos hétnek köszönhető ( ahonnan tegnap jöttem meg ). Emellett gondolom az is szemet szúrt nektek, hogy a blog designja teljesen megváltozott. Sem a cím, sem a női főszereplő nem egyezik az eddig megszokottal, aminek az az oka, hogy úgy gondoltam így itt az ideje annak, hogy változtassak. Hogy őszinte legyek sem a cím, sem az előbb említett karakter nem tetszett már elég rég óta szóval itt volt az ideje lecserélni. Aki gondolja nézzen be a szereplők menüpontba ( <a href="http://iloveolibyfanni.blogspot.hu/p/szereplok.html" target="_blank">itt</a> ) mivel ott is történt néhány apróbb változtatás.Ennyi lettem volna. Remélem nem untátok nagyon. Jó olvasást!</div>
<span style="font-family: inherit; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u style="font-family: inherit; line-height: 18.3999996185303px; text-align: left;">Visszatekintés:</u></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;"><u>Nem figyelve kérdésére
összeillesztettem kezembe a darabkákat és átfutottam a sorokat. A második
szónál azonban megakadt a szemem. A sejtésem beigazolódott.</u></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mit találtál? – lépett közelebb a
szőkeség és oldalról átölelte derekam.</span></u></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Tudom ki a fenyegető. – emeltem rá
tekintetem.</span></u><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><br /></span>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mi történt? </span><span style="line-height: 115%; text-indent: -18pt;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">léptek be a lányok. </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">– Minden rendben?</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Fanni tudja ki írta a cetlit – nézett
fel Olivér egy pillanatra miközben szorosan magához ölelt.</span><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;">Néma csendben a
nappaliba vonultunk és a többiek magyarázatot követelve néztek. Le akartam ülni
a kanapéra azonban Szöszi az ölébe húzott és vállamra döntötte fejét. Nem
igazán tudtam, hogy is kezdjek bele ebbe az egészbe, hiszen semmilyen kézzel
fogható érvem nem volt. Ezek csak sejtések.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">A srácot Martinnak hívják – fogtam hozzá
mégis. – Egy évvel fiatalabb, mint én. Adam itt Pesten ismerte meg, elmondása
szerint, de már nem hiszem, hogy igazat mondott. Sokszor buliztunk együtt,
kedves srácnak tűnt. Igazából nem vagyok biztos abban, hogy tényleg ő volt, de
a cetli írója úgy kezdte a levelet, hogy drága Angyalom – idéztem. – Ő is
mindig így hívott, mondván én vagyok Adam védőangyalkája.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;">A visszaemlékezésre egy
apró mosoly kúszott arcomra. Voltak jó emlékeim abból a korszakomból is és a
múltamat sem akarom letagadni, hiszen az formál azzá, aki leszek. És ha úgy
nézzük, ha az egész nem történik meg akkor a sikátorban, most nem lennék itt.
Nem lennének ilyen barátaim és Szöszim se. Nem lehetnék részese ennek az egész
kavalkádnak, ami az életem részévé vált pillanatok alatt.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Valamit én akkor sem értek – szólalt meg
Ya Ou a fejét vakargatva. – Ha tényleg ez a csákó volt, akkor mégis, hogy tudta
meg, hogy Olivér beavatott téged ebbe az egészbe vagy, hogy nem tudod, ki
küldte az üzit?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ez nekem se áll össze. Lehet, hogy
valaki elmondta neki.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szerinted valaki infót szivárogtat? –
nézett full komolyan Sziki.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;">Nem bírtuk ki és
kinevettük szegényt.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Haver, ez nem valami FBI-os film –
röhögött Bence.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Tudod, hogy gondoltam, Vavra – nézett
szúrós szemmel barátjára Peti.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Amúgy nem biztos, hogy hülyeséget
mondasz – mondtam ki a véleményem. – Talán tényleg valaki elmondta mindezt neki.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Akkor már csak egy kérdés van. Mégis ki?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Fogalmam sincs. Ti nem lehettek, hisz
még csak nem is ismeritek. Másnak pedig nem hiszem, hogy elárultam volna.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;">Mindenki gondolkodni kezdett.
Bence jobbra-balra járkálva agyalt. A többiek a kanapén csinálták ugyan ezt.
Olivér a nyakamat kezdte puszilgatni. Odafordultam hozzá és mosolyt erőltettem
arcomra. Viszonozta mosolyom és egy puszit adott a számra.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Megoldjuk – suttogta ajkaimra.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Azt hiszem, tudom – törte meg a csendet
végül Bence. – A párizsi barátnődnek, azt hiszem Lucának nem mondta el ezt az
egészet?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mi? Te azt hiszed, hogy a legjobb
barátnőm képes lenne elárulni?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem. Egyáltalán nem ezt akartam mondani
– tiltakozott. – Csak arra akartam utalni, hogy neki is elmondtad, nem?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Igazad van. Ő tudott mindenről.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;">Ekkor Olivér a fülemhez
hajolt. Pár másodpercig nem szólt semmit, majd egy nagy sóhaj után fülembe
suttogta:</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Kincsem, azért gondolj bele! Rajta kívül
senki más nem tudott erről az egészről semmit és abba a társaságba anno ő is
beletartozott. Milyen más magyarázat lenne erre az egészre?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ezt nem hiszem el! Hogy lehetsz ekkora
tuskó? – csattantam fel idegesen és kipattantam öléből. – Ő a legjobb barátnőm.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">A legjobb barátnőd, aki lefeküdt a volt
barátoddal, amikor még együtt voltatok – dörmögte az orra alatt.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Bunkó paraszt! – vágtam fejéhez és
távoztam.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;">Egyenesen a szobánkba
rohantam és az ágyra vetettem magam. Fejem a párnába temettem és mély levegőket
véve próbáltam lenyugodni. <i>Hogy
mondhatott ilyet? Hogy lehet egyáltalán ekkora bunkó? Ismerem a barátnőmet. Ő
nem tenne ilyesmit. </i>– bizonygattam magamnak és elhatároztam, hogy felnyitom
a szemét arra, hogy nekem van igazam. Keresni kezdtem a telefonomat, miközben
az ajtóban megjelent Olivér. Háttal nekitámaszkodott a falnak és figyelte mit
csinálok. Lassan frusztráltságomban már az egész helyiséget feltúrtam a
keresett tárgy azonban sehol nem bukkant elő.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Baba, nem rosszindulatból mondtam.
Egyszerűen csak szeretném megtudni ki az a rohadék, aki szórakozik velünk.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Miért szerinted én nem? Szerinted én élvezem
ezt az egészet? – förmedtem rá.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Én egyáltalán nem ezt mondtam. Na, gyere
ide! </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">– tárta szét karjait. – Nem akarok
megint emiatt veszekedni.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;">Pár pillanatig
hezitáltam, hogy megöleljem e. Igaza van abban, amit mondott, de akkor is bunkó
volt. Igen a Luca követett el hibákat, de ki nem? De nem akarok veszekedni.
Folytonosan ezt csináljuk mostanában és erre megy ki ez az egész játok. Azt
akarják, hogy a végén szétmenjünk.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhm6HGJG-80Tbh8Vltln5EVHGXI7m4pEpd0T_vsEL47zEZNCNYl2oduoHGSpv0-jJazjg67jDInJc51dNm0KmUCwPr9J5hQxGVCJcxjmouSJW9AY_fa5WWGUgMEN438tdfNZo-7k_g3TaQ/s1600/tumblr_mv15cuLxoU1sii01ho1_400.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="209" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhm6HGJG-80Tbh8Vltln5EVHGXI7m4pEpd0T_vsEL47zEZNCNYl2oduoHGSpv0-jJazjg67jDInJc51dNm0KmUCwPr9J5hQxGVCJcxjmouSJW9AY_fa5WWGUgMEN438tdfNZo-7k_g3TaQ/s1600/tumblr_mv15cuLxoU1sii01ho1_400.gif" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Sajnálom – vetettem végül karjaiba
magam. – Nem akartam veszekedni. Csak nem akarom elhinni, hogy a legjobb
barátnőm képes lenne arra.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ez még nem biztos. Ez csak egy
eshetőség. – ölelt szorosabban és belepuszilt a hajamba.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">A legésszerűbb. – motyogtam az orrom
alatt.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Derítsük ki!</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Köszönöm, hogy itt vagy nekem! – néztem
fel rá. – Egyedül nem bírnám ki ezt az egészet.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem hagylak cserben. Én mindig itt
leszek neked! – tapasztotta ajkát számra. – Mit kerestél az előbb?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Csak a telefonom. Fel akartam hívni
Lucát.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">A konyhában van, te okos. – nevetett.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;">Sietősen elhagytam a
szobát és az említett helyiségbe mentem. A srácok a tévét bámulták, de mikor
megláttak kérdőn néztek rám.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Majd mindent elmondunk – mondtam és már
el is tűntem.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;">A készülék tényleg ott
hevert a pulton, ahol hagytam. Felkaptam onnan és </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;"> miközben tárcsáztam a számot </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;"> a szobába indultam. Becsuktam magam mögött az ajtót és leültem barátom
mellé. Szöszi átkarolta a vállam. Kicsöngött.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szia! Nincs egy kicsit késő, te leány? –
hallottam meg barátnőm hangját a vonal túlsó végén.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ugye nem ébresztettelek fel?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem nyugi! De mi történt, hogy ily’
késői órán hívtál?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem hívhatom fel a barátnőmet csak úgy
ok nélkül? – kérdeztem nevetve miközben próbáltam időt nyerni magamnak, hogy
kitaláljam, hogy is kérdezhetek rá erre az egészre.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;">Fogalmam sem volt, hogy
tehetném meg ezt úgy, hogy ne bántsam meg, ha mégse tett semmit. Erre mégis, hogy
lehet udvariasan rákérdezni ? Annyi fajta variációt pörgettem végig az agyamba
pillanatokon belül, de csak annyit értem el vele, hogy rájöjjek, ezt nem tudom
úgy megoldani, ahogy akartam. Mindenképp haragudni fog, hogy felmerült bennem
ez a kérdés, de tudnom kell.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hahó. Itt vagy még? – kérdi Luca ezzel
visszarántva a jelenbe.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Igen. Bocsi. Kérdeznem kell valamit.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Rendben, de ne legyen túl nehéz, álmos
vagyok. – nevetett.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Tartod a kapcsolatot valakivel a régi
bandából? Martinnal esetleg?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem azt az időszakot lezártam. Már nem
igazán tartom a kapcsolatot senkivel Magyarországról rajtad és a szüleimen
kívül.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">És esetleg régebben? – próbálkoztam
tovább.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem hiszem. De mi ez a nagy
kérdezősködés? Baj van?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem csak kíváncsi voltam – hazudtam.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Bár, hogy most mondod… – gondolkodott el
egy pillanatra. – Talán egy hete rám írt Martin unokatestvére, Kevin.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;">Erre a mondatra
kihangosítottam a telefont, hogy Olivér is mindent hallhasson és megfeszült
izmokkal vártam, mit mond majd Luca.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">És mi történt? – faggattam.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Semmi különös. Kérdezgetett erről,
arról. Mondta, hogy nem látott mostanában, meg, hogy szívesen összefutna
velünk.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Velünk? – ismételtem meg kérdőn az
utolsó szót.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Aha. De mondtam neki, ha esetleg nincs
kedve repülőre pattanni, akkor velem elég nehezen találkozna. Ja és érdeklődött
arról, hogy hogy vagy, meg hasonlók.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mondd, hogy nem mondtad el neki, amiket
én meséltem neked! Ugye nem?! – emeltem fel kicsit a hangom.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hát…</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Luca! – rivalltam rá. – Azokat azért
mondtam el, mert megbízom benned, mert a legjobb barátom vagy. Nem pedig azért,
hogy tovább add egy srácnak akivel össz-vissz kétszer futottál össze, nem
mellesleg, pedig a barom exem egyik haverja.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Tudom. És sajnálom, tényleg! Nem volt
szándékos, de ismersz, van, hogy nem bírom befogni a szám. Ne légy rám mérges
annyira!</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ha máskor nem bírod befogni a szád
inkább, menj el máshová vagy találj ki valami mást! – javasoltam. – Többször ne
forduljon elő, kérlek!</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem fog. Biztosíthatlak róla – ígérte és
egy hatalmasat ásított. – De mi történt? Valamit nagyon elcsesztem?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Holnap felhívlak </span><i style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Skype-on </i><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">és mindent elmesélek, de most menj aludni! Hallom, hogy
mindjárt elalszol. Jó éjt!</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Oké. És még egyszer ne haragudj! Neked
is! Szia! – köszönt el és bontotta a vonalat.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;">Egy hatalmasat
sóhajtottam és elfeküdtem az ágyon. Olivér mellém heveredett és egy puszit
adott hajamra, majd különböző alakzatokat rajzolgatott ujjával a hátamra.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Akkor, Ügy lezárva?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ügy lezárva!</span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-left: 39.45pt; text-indent: -18pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;">***<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Reggel korán ébredtem. Vagy legalábbis azt hittem.
Rettentő álmos voltam, de mivel egész éjszaka alig tudtam valamennyit aludni,
inkább felkeltem. Óvatosan kimásztam Oli mellől és lábaimat a földre tettem.
Pár pillanatig csak kómásan bámultam magam elé, majd felálltam, de abban az
iramban vissza is huppantam helyemre. Forgott velem az egész világ és nagyon
rossz közérzetem volt, de nem igazán foglalkoztatott. <i>Biztos csak az alváshiány. </i>– jegyeztem meg magamnak és
összeszedve magam újra talpra álltam, ezúttal sikerrel. Lassan kiballagtam a
konyhába, hogy valami meglepit készítsek Szöszimnek. Helyet foglaltam az egyik
széken és azon kezdtem el gondolkodni, mivel lephetném meg, de nem igazán
tudtam agyalni, hiszen valami teljesen máson kattogtam. A gofri volt az első
dolog, ami először eszembe jutott, ezért neki is álltam a finom ötletem
elkészítésének, miközben a gondolataimat nem bírtam elterelni azokról a
dolgokról, amik miatt aludni sem tudtam az éjjel. Végig azon járt az eszem
vajon Adamnek köze van ehhez az egészhez? És ha igen mégis mi haszna belőle?
Még mindig azt hiszi, visszamennék hozzá? Ezek az elképzelések kavarogtak a
fejemben és próbáltam megérteni, vajon volt barátom mit is akar elérni. Közben
valaki mögém lopódzott és átölelte a derekam. Annyira nem számítottam rá, hogy
ijedtem felsikoltottam, de egy nagy tenyér betapasztotta számat.</div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Csak én vagyok </span><span style="text-indent: -18pt;">–
</span><span style="text-indent: -18pt;">fordít magával szembe Oli.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Jesszusom!
Normális vagy? A frászt hoztad rám! </span><span style="text-indent: -18pt;">– tettem szívemre a kezem és
kapkodtam a levegőt a hatás kedvéért.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Ne haragudj. Azt
hittem hallod, hogy jövök. </span><span style="text-indent: -18pt;">– magyarázkodott, de arcán egy pimasz mosoly
jelent meg.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Tudtad, hogy nem figyelek, igaz? – néztem rá
szúrós szemmel, mire ő elnevette magát. – Jól van, Patocska. Visszakapod te ezt
még! – esküdtem bosszút.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Hűha! Most aztán megijedtem – vágott ijedt képet
és meg akart ölelni.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Nana, akit ijesztgetünk, azt nem ölelgetjük. És
a reggelimből sem kapsz – kaptam fel a tányért, amin az elkészült gofrik
voltak.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Na, csak egy
picit! </span><span style="text-indent: -18pt;">– próbált venni egyet, de elrántottam előle a tálat.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Sajnálom!
Gondolkoztál volna előbb.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt 39.45pt; text-indent: -18pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0Fcvl8nFjmbiB89_qIYs0DEmBu6xaCqgavAB7xC-26jd9zawpaGqjkXnIvEib_KyvuXDXHdWofYepih4yNoK7vVpLoZ_AYg5iMhpUCpFmunc2uLlrZQiscuw9RKSlXpOIAs8n2-zpBW0/s1600/28.+r%C3%A9sz.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0Fcvl8nFjmbiB89_qIYs0DEmBu6xaCqgavAB7xC-26jd9zawpaGqjkXnIvEib_KyvuXDXHdWofYepih4yNoK7vVpLoZ_AYg5iMhpUCpFmunc2uLlrZQiscuw9RKSlXpOIAs8n2-zpBW0/s1600/28.+r%C3%A9sz.png" /></a></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Leraktam a
tányért az asztalra és mikor Olivér venni akart, mindig elé álltam. Egy ideig
csak nevetve díjazta, amit csinálok, de mikor rájött, hogy komolyan gondolom ő
is bekeményített. Egy óvatlan pillanatban elkapta derekam és arrébb rakott pár
centit, miközben megkaparintotta a finom reggelit.</div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Hé! Mondtam, hogy nem kaphatsz! – szomorodtam el, hogy
tervem meghiúsult.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Kincsem, én mindig elérem azt, amit akarok.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Milyen kis szerény valaki.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Soha nem tagadtam. – nevetett és közelebb húzva magához.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Pár pillanatig
csak a szememet, majd a számat nézte, majd lecsapott ajkaimra. Először lágyan
csókolt meg, majd egyre hevesebben. Kezemet fedetlen mellkasára helyeztem.
Éreztem, ahogy szíve egyre gyorsabban és gyorsabban dobban meg. Az ő kezei is
vándorolni kezdtek egyenesen fenekemre. Gyengéden belemarkolt, amire egy halk
nyögés hagyta el számat. Tettemre belemosolygott csókunkba. Egy hirtelen
mozdulattal felkapott és az asztalra ültetett.</div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Mi lesz, ha a srácok kijönnek?</span><span style="text-indent: -18pt;"> </span><span style="text-indent: -18pt;">– kérdeztem mikor Szöszi a nyakamat kezdte el
puszilgatni.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Nincsenek itthon. Az egész lakás csak a miénk. –
informált egy perverz mosoly keretében.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Ez nagyon jól hangzik. – viszonoztam mosolyát és újra
megcsókoltam.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Lassan szőke
tincsei közé vezettem kezem és lágyan meghúztam, mire egy férfias morgás volt a
reakció. Lábaimat dereka köré fontam és még közelebb vontam magamhoz. Újra
nyakamat kezdte el behinteni apró puszikkal, majd szívogatni kezdte az érzékeny
bőrfelületet. Ekkor azonban megszólalt Olivér telefonja.</div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Ilyen nincs. – dörmögte barátom, de nem hagyta abba,
amit csinált.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Fel kell venned. – sóhajtottam, miközben legbelül nem
akartam, hogy itt hagyjon. – Lehet, hogy fontos.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Ennek is ekkor kell megszólalni. – lépett el tőlem Oli
és szitkozódások közepette a csörgő készülékért ment.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Mint később
kiderült Ya Ou hívta azért, hogy nekünk is szóljon, hogy ma csak később kell
bemenniük, így használjuk ki az időt. Olivérrel kitaláltuk, hogy menjünk el
sétálni. Ő kivonult a konyhából, hogy felöltözzön, én elmosogattam. Miközben
ezt tettem, az ötlet meg is született a fejemben, hogy tudnám megviccelni.</div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Kincsem, én már kész vagyok. Készülődj te is. – jött a
konyha felé pont, ahogy azt elterveztem. – Kicsim?</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Mikor belépett a
helyiségbe előugrottam rejtekhelyemről, ám ahelyett, hogy megijedt volna a
székeknek lökött.</div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="text-indent: -18pt;">Mégis mi van veled? – ordítottam rá.</span></div>
</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-56174475744552642912015-03-29T09:31:00.000-07:002015-03-29T09:34:41.585-07:0027. Fejezet – Tudom<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni<o:p></o:p></span></div>
<u><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-align: justify; text-indent: -24px;">Visszatekintés:</span></u><br />
<u><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-align: justify; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-align: justify; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -18pt;">Olivér el kell neki mondanunk! Joga van tudni. És ha te ezt nem teszed meg, majd mi megcsináljuk. – nézett barátommal farkas szemet Barbi.</span></u></div>
<div class="MsoNormal">
<u><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-align: justify; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-align: justify; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 18.3999996185303px; text-align: justify; text-indent: -18pt;">Olivér mégis mit kéne elmondani? – lépek ki a fal mögül.</span></u><br />
<u><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 18.3999996185303px; text-align: justify; text-indent: -18pt;"><br /></span></u></div>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szerintem jobb lesz, ha leülsz. – lépett
közelebb Bence és kezét vállamra helyezte.</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ijesztően komoly volt
az arca és a többieké is. <i>Na, most
megkapod azt, amire vágytál. Megtudhatod azt, amit titkoltak előled a barátaid </i>suttogta
a fejemben belső hangom. Sietős léptekkel a kanapéhoz siettem. A kezem remegett
és reszkettem. Tudtam, hogy valami ultra nagy gáz van és sajnos sejtésem is
volt, hogy ki ennek az oka. A lábamat bámulva vártam, hogy elkezdjenek
beszélni, de a szobára megint leszállt az a rideg csend, mint reggel. Azonban
semmi nem történt. Felnéztem és szembetaláltam magam tizenkét aggódó
tekintettel. Olivért kerestem szemmel, de a szobából felszívódott. Majd, mikor
elindultam volna megkeresni, újra feltűnt. Kezében szemet szúrt a kis fecni,
amit- mintha az élete múlt volna rajta- úgy szorongatott. Szorosan leült mellém
a szófára és megfogta kezem. Félve rám emelte barna szemeit. Meg akart
szólalni. Látszott rajta. Azonban nem jót ki hang a torkán.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ezt ma reggel az ajtónkra ragasztva
találtuk. – lépett közelebb Sziki miközben barátom átnyújtotta a cetlit.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egyszerre ijesztette
meg és keltette fel érdeklődésemet az az idióta papír. A srácokra emeltem
tekintetem. Mindannyian izgultak. Újra lenéztem a kezembe szorongatott
papírosra és kinyitottam. Olivér még jobban megszorította kezem, én pedig
nekiálltam a pár sor átolvasásának. Ez állt benne:<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Brush Script MT"; font-size: 18.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Drága Angyalom!<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Brush Script MT"; font-size: 18.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">A kis énekes pacsirtád nem valami nagy
zseni. Még a száját sem tudja tartani. Pedig szerintem az utasítás elég
egyértelm</span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 18.0pt; line-height: 115%;">ű</span><span style="font-family: "Brush Script MT"; font-size: 18.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">
volt. Na, mindegy. Azért vigyázzatok! Nehogy ennek bármiféle megtorlása legyen.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Brush Script MT"; font-size: 18.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">U.i.: Kár, hogy még nem tudod ki küldte
Lucának a segélykér</span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 18.0pt; line-height: 115%;">ő</span><span style="font-family: "Brush Script MT"; font-size: 18.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">
üzit. Rettenetesen kár. Talán majd egyszer kiderül<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<span style="font-family: "Brush Script MT"; font-size: 18.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">xoxo</span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A vér megfagyott ereimben,
a szívem hevesebben kezdett verni. Eszembe jutotta a sikátor, ahol aznap
majdnem történt valami. Valami borzalmas. Üveges tekintettel bámultam a fecnit
talán percekig. <i>Soha nem fog békén
hagyni. Érted?! Soha!</i> – ordibálta a fejemben lévő hang.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Fanni! Fanni jól vagy? – hallottam meg
Olivér reszkető hangját.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Már nem mellettem ült.
Előttem guggolt és aggódva kémlelte arcom. Annyi érzelem kavargott bennem.
Dühös voltam és féltem. Féltettem a családomat, a barátaimat, Olivért. Én
tudtam mit tett régen, hogy mire képes azért, hogy elérje, amit akar. És ez a
tudat még inkább megrémített.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Miért nem mondtad el? – suttogtam alig
hallhatóan, miközben Olira emeltem szemeim.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Tessék?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Miért nem mondtad el? – ordítottam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Olivér egy pillanatra
meglepődött a hirtelen hangulatváltozásomon, majd a srácokhoz fordult.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0px;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><span style="font-family: Times New Roman, serif;">I</span></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">nduljatok el! Majd utánatok megyünk. –
adta az utasítást.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0px;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Biztos? Ne maradjunk? – kérdezte Barbi
miközben rám nézett egy pillanatra.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A fejemet fogva
könyököltem a térdemen. A srácok gyorsan összeszedelőzködtek, majd távoztak. Ám
mielőtt Ya Ou kilépett volna a lakásból odasúgott valamit Olivérnek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ezt nem hiszem el. – jegyeztem meg
magamnak egy gúnyos vigyor keretében.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az ajtócsapódás után
Olivér ismét visszatért a nappaliba. Tétován elindult a kanapé felé, ám egy
szúrós nézéssel közöltem vele, hogy jobban jár, ha nem ül le mellém. Vette az
adást és inkább kellő távolságot tartva megállt előttem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem hiszem el, hogy megint titkolóztál.
– ráztam a fejem. – Azt hittem… Azt hittem nem teszed ezt velem megint.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">De hát nem tettem semmit! Csak nem
akartalak előre stresszelni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mert ez szerinted nem idegesít sokkal
jobban? Szerinted, hogy esik, hogy valamit mindig eltitkolsz? Így mégis, hogy
akarod elvárni, hogy megbízzam benned? Ez az egész rám is tartozik! Sőt ennek az
egésznek én vagyok az oka. Jogom van tudni!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ki akartam deríteni, hogy az a féreg,
hogy jutott be. – dünnyögte.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ne nevettess már! Még a 10 éves, buta
rajongóitok is be-belógnak.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Azoknak a kis 10 éveseknek köszönhetem,
köszönhetjük, hogy ott tartunk ahol most. – háborodott fel.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Tudod, hogy nem úgy értettem –
pillantottam rá lenézően. – De akkor is. Szerinted ez nekik nem gyerekjáték?
Már egy csomószor csináltak ilyet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Miért beszélsz többes számba? – vette
észre szóhasználatom.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szerintem nem </span><i style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">ő </i><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">volt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Akkor szerinted mégis ki? – dühödött be
most ő. – Csak az állat akarja tönkretenni az életünket.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Én sem tudom. – hajtottam le a fejem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Olivér észrevette, hogy
nagy rajtam a nyomás. Pillanatok alatt lenyugodott és most, látva hogy elszállt
a vihar, visszatelepedett mellém a kanapéra és átkarolva vállamat húzott
közelebb magához. Puszit nyomott hajamba és egy dallamot kezdett el dúdolni. Számomra
ismeretlen volt, de megnyugtató erővel hatott, ahogy az is, hogy éreztem
közelségét.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ne haragudj! – suttogta füleimbe. – Nem
kellett volna eltitkolnom. És azt az éjszakai találkát sem. Igazad van. Neked
is jelentős részed van ebben a történetben és mindenről tudnod kell. Mostantól
minden kis mozzanatot elmondok neked.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUL-EzmEt7JfX8nkj26zNA2AWFXT2t0XT_89EyMJ_CsFG11iKNKLAt93nvFNkOQ6OVC4q-ILj4wJizpPvTdEZ_Gj8uhvHgrqQKa7acS5AGJuljdQfKs4K4p4w71TtlWhUKkCACIr-WW_Y/s1600/27.r%C3%A9sz.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUL-EzmEt7JfX8nkj26zNA2AWFXT2t0XT_89EyMJ_CsFG11iKNKLAt93nvFNkOQ6OVC4q-ILj4wJizpPvTdEZ_Gj8uhvHgrqQKa7acS5AGJuljdQfKs4K4p4w71TtlWhUKkCACIr-WW_Y/s1600/27.r%C3%A9sz.png" /></a><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ígéred?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ígérem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szembefordultam vele és
egy puszit nyomtam arcára, majd fejemet homlokának döntve néztem barna szemeit.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Indulnunk kell nekünk is. – súgtam
ajkára. – Nem késhet el az egyik legfontosabb szereplő.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Felpattantam az ágyról
és táskámért mentem. Sietősen összekészülődtünk, majd bezárva magunk mögött az
otthonunkat jelentő lakást mi is elindultunk.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szeretlek! – fordított szembe magával és
érzékien megcsókolt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">***<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A srácok öltözőjében
ültünk. A fiúk haja már tökéletesen állt, abban a ruhában voltak, amiben majd
színpadra fognak állni. Egyszóval teljesen készen álltak arra, hogy fellépjenek
a világot jelentő deszkákra. A többiek feszültségoldóként hülyültek és
történeteket meséltek. Olivér azonban egyáltalán nem volt ilyen jó kedvű.
Tudtam min járnak a gondolatai és azt is, hogy miattam nem sodorhatja veszélybe
a banda és a saját jövőjét sem. Felkeltem eddigi helyemről és agyaló barátomhoz
sétáltam. Megfogtam a kezét és az ajtó felé kezdtem húzni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Egy pillanat és jövünk.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az bejárat másik
felénél megálltunk és kezem közé fogtam Olivér arcát.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Felejtsd el a történteket! Mintha nem is lett volna. – kijelentésemre
egy gúnyos kuncogás volt a válasz. – Komolyan mondtam! Most a versenyre kell
koncentrálnod nem pedig rám és a történtekre. A verseny fontosabb. Ne izgulj!
Drukkolok neked, nektek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Leengedtem kezeimet
jelezve, hogy elmondtam, amit akartam. Tétován állt előttem. Láttam rajta, hogy
valamit akar mondani vagy tenni, de nem meri. Ekkor a folyosó végéről egy
stábtag szólt oda nekünk.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Olivér, 5 perc és kezdünk! Szólj a
többieknek és gyertek!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Azzal el is ment.
Olivér kinyitotta az öltöző ajtót és elvégezve az utasítást szólt a többieknek,
majd kézen ragadva az ellenkező irányba kezdett húzni. Értetlenül mentem amerre
húzott. Befordultunk egy olyan folyosóra, ahol senki nem volt. Olivér a falnak
nyomott és mélyen szemembe nézett.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Soha semmi nem lesz fontosabb, mint te!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Válaszolni akartam
volna. Megismételni, amit az előbb elmondtam neki, de nem hagyta. Puha ajkával
betapasztotta számat, hogy hallgassak. Az egész testem fellángolt csókjától.
Úgy éreztem lángolok. A kezeimet tarkójára vezettem és gyöngéden meghúztam
szőke haját, ami egy férfias morgást váltott ki belőle. Lágyan csókolt, de én
többre vágytam. Beleharaptam alsó ajkába, mire ő felkuncogott és vette az
adást. Vadabbul kezdett csókolni. Végighúzta nyelvét alsó ajakamon én pedig
engedélyt adtam neki a bejutásra. Amint nyelve találkozott enyémmel vad táncot
jártak. Úgy faltuk egymást, mintha hónapok óta nem csókolóztunk volna. Ez volt
az egyik legigazabb csókunk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">***<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Idegesen sétálgattam az
RTL székház előtt. A lányoknak mondtam, hogy szükségem van egy kis levegőre,
kint megvárom őket. Az egyik felem elmondhatatlanul boldog volt. A srácok elsők
között jutottak tovább a következő élő showra. Emellett Olivérrel, úgy érzem mi
is kezdünk visszatérni a régi kerékvágásba. Tudom, hogy nem fog előlem semmit
eltitkolni többé. Most lett csak igazán szoros a kapcsolatom vele. A másik
felem azonban egyáltalán nem tudott továbblépni a történteken. Egyáltalán nem
tudtam figyelni a fellépőkre a műsor közben. Az agyam kattogott. Azzal az
opcióval is számoltam, hogy nem is Adam fenyeget minket, hanem valaki más.
Biztos vagyok benne, hogy Adam bandájában elég sok tagot magamra haragítottam
azzal, hogy volt barátom egy időre ott hagyta őket. De ezzel kapcsolatban
felmerült bennem a kérdés, hogyha ez tényleg így is van, akkor régebben fenyegetőztek
volna. Úgy lenne a leglogikusabb, hiszen azóta Adam újra a banda tagja, ha
minden igaz. Bárki is volt, mégis, hogy tudhatta meg, hogy Olivér elmondta,
hogy azon az éjjelen merre csatangolt, vagy azt, hogy még mindig fogalmam
sincs, hogy ki üzent Lucának? Olyan sok kérdés kavarog a fejemben és ahelyett,
hogy lassanként választ találnék rájuk még inkább több és több lesz belőle. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hátam mögött szapora
léptek vagy inkább futás zaját hallottam. Nem igazán érdekelt. Azt hittem az
illető majd kikerül, de tévedtem. Egy érős csapódást éreztem vállamon, majd a
földön találtam magam. <i>Remek.</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Baszki nem tudsz vigyázni? – mordultam
fel.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az illető arcát a rossz
fényviszonyok miatt nem igazán láttam. De mikor megszólalt és bocsánatot kért
rögtön felismertem. Milyen rég nem hallottam rekedtes hangját.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Bocsi! Nem volt szándékos.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miki a kezét nyújtotta,
hogy felsegítsen miközben egy barátságos mosoly jelent meg arcán. <i>Ezt persze a rossz fényviszonyok ellenére is
látom. Miért is ne. </i>Gyorsan elkaptam tekintetem és karjába kapaszkodva
felhúztam magam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mit keresel idekint? Baj van?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem. És amúgy sincs hozzá semmi közöd. –
válaszoltam flegmán és távozni akartam, de egy erős kar megállított.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ne csináld már ezt. Akkor nem adtál
lehetőséget rá, de most akkor megteszem. Be voltam csípve és…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Be voltál csípve? – nevettem gúnyosan. –
Lehet, hogy nálad ezt úgy hívják, de az én ismereteim szerint full részeg
voltál.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Akkor az. Nem ez a lényeg! Szeretnék
bocsánatot kérni miatta. Nem akartalak megbántani és a barátságunkat sem
akartam tönkretenni. Értsd meg!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Oké. Megértettem. Mehetek?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem! Nem fogjuk azt eljátszani, mint
tegnapelőtt! Szépen mond el, hogy mi a baj.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mondtam már, hogy semmi – makacsoltam
meg magam. Erre a kijelentésre hangosan felnevetett, mire akaratom ellenére is
halványan elmosolyodtam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Rosszabb vagy, mint egy gyerek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem is – háborodtam fel.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxPD_0VpOr7i7raueiVIj7GE48PS-RMHpI6GshVNHYw1RXG09ZSxb2X6mPz1xeaNe0hzfXQblLetItYieqr-88DsuPlNUunoSxYqPxkFOJUDUAYVdUb90sy2HUu4IxOQWRNptZyLXrhMk/h120/tumblr_mpglvnDaV61sxbl0yo1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="160" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxPD_0VpOr7i7raueiVIj7GE48PS-RMHpI6GshVNHYw1RXG09ZSxb2X6mPz1xeaNe0hzfXQblLetItYieqr-88DsuPlNUunoSxYqPxkFOJUDUAYVdUb90sy2HUu4IxOQWRNptZyLXrhMk/h120/tumblr_mpglvnDaV61sxbl0yo1_500.gif" width="320" /></a><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">De az vagy – lökött rajtam egy kisebbet.
Nem bírtam kis és én is felnevettem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Te nagyon hülye vagy. Hiányoztál! –
öleltem szorosan magamhoz.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Bátory, ő az én csajom! – szólalt meg
mögöttünk Olivér óriási mosollyal az arcán. – Szóval végre szent a béke.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem is szándékoztam ellopni. De azért
vigyázz rá! Hátha meggondolom magam. – kacsintott rám. – Nagyon jók voltatok!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Köszönjük. Sok munka van benne – szállt
bele a beszélgetésbe Sziki.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Indulhatunk? – fordult felém Olivér és
átkarolta a vállam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Persze.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Elköszöntünk Maykee-tól
és hazamentünk. Otthon teljes kavalkád volt. Bence és Sziki majdnem
összebalhézott azon, hogy ki menjen előbb zuhanyozni. Elég röhejes volt az
egész helyzet. Gondoltam, hogy több vita ne legyen mindenkit magam elé engedtem
és én foglaltam el utoljára a fürdőt. Gyorsan megszabadultam ruháimtól és
beálltam a forró víz alá. Nagyon megnyugtató volt, ahogy a hátamon végig folyt
a víz. Teljesen ellazultam. Eszembe jutott a rémálmom és a fogva tartóm
jellegzetes tetoválása. Egy koponya, amin egy kígyó mászik végig. Miért olyan
ismerős nekem ez? Visszaemlékeztem a levél tartalmára és az egyik szóról
világos lett minden. Kiugrottam a zuhanyzó alól, magamra tekertem törölközőmet
és kirohantam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hova raktátok a cetlit?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Milyen cetlit? – kérdezi Barbi. – Ja
azt. Azt hiszem Olivér kidobta. Miért?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem válaszolok, csak
szapora léptekkel a konyhába megyek. A többiek ott voltak és még levegőt is
elfelejtettek venni annyira meglepődtek, hogy egy szál törölközőben állok
előttük. A kukához mentem és belenéztem. A cetli, igaz darabjaiban, de a
szemétkupac darabjaiban hevert.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mit keresel kincsem? – érdeklődött
Olivér miközben egy elég perverz vigyor kúszott arcára.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem figyelve kérdésére
összeillesztettem kezembe a darabkákat és átfutottam a sorokat. A második
szónál azonban megakadt a szemem. A sejtésem beigazolódott.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mit találtál? – lépett közelebb a
szőkeség és oldalról átölelte derekam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Tudom ki a fenyegető. – emeltem rá
tekintetem.</span></div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-85571325955439765332015-03-07T12:17:00.000-08:002015-03-07T12:17:45.012-08:0026. Fejezet – Kávézó<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Adam<o:p></o:p></span><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A telefonom csörgésére
ébredtem. A szobámba sötét volt. Így egész idegennek tűnt a helyiség. Elhúztam
a sötétítő függönyt s kipillantottam az ablakon. Az utcán még csak néhány ember
sietett haza vagy épp a munkahelyére, autó is alig járt az utakon. Kint még
sötét volt és világítottak a lámpák. Hajnali gondolataimból az a tudat zökkentett
ki, hogy az ébresztőt még nem kapcsoltam le. Az éjjeli szekrényhez nyúltam és
elvettem onnan a készüléket. Az idegesítővé vált csörgést egy gombnyomással
elcsendesítettem, majd az ajtó feletti órára pillantottam. Öt óra három perc
tanúsították a mutatók. A szekrényemhez léptem és kinyitottam. Elővettem egy
melegítőt és egy melegebb pulcsit, majd az ágyamra hajítottam azokat. Idegesen
a hajamba túrtam. Éreztem, hogy valamit elfelejtettem, de nem jutott eszembe.
Irritált a tudat, hogy biztos, hogy valami kiment a fejemből és bármennyire is
próbáltam emlékezni, nem ment. Egy vállrándítással abbahagytam a gondolkozást.
Ha fontos úgyis eszembe jut. Felkaptam az ágyra hajított ruhadarabokat és
halkan a fürdőig osontam, majd minden kisebb nesz nélkül becsuktam magam után az
ajtót. A tükörképemmel találtam magam szembe. Kócos, kusza, barna haj, óriási
karikák a szemem alatt. Gyorsan megmosakodtam és fogat mostam. Kicsit
igazítottam a hajamon, majd felöltöztem. Visszalopództam a szobámba. Most már a
kezemben a telefonommal és a fülhallgatómmal léptem át újra szobám küszöbét. A
bejárati ajtó melletti szekrényről elvettem a kulcsom és kinyitottam az ajtót.
Hirtelen egy pillanatra hátrahőköltem. Részeg lakótársam feküdt az ajtó előtt,
kezében egy üres whisky-s üveg.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Gyere, haver most bemegyünk! – keltetem
fel.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Lassan kinyitotta szemét
és rám pillantott. Ahogy kezet nyújtottam neki, hogy segítsék felállni, de
ahelyett, hogy elfogadta volna, belecsapott.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mit akarsz, ember?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Segíteni te barom. – nevetem el magam,
majd újra odanyújtom a kezem.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Most már elfogadta.
Lassan betámolygott a lakásba, de megállt.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Merre kell menni? – fordult vissza
hozzám, miközben fejét fogta.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcTu494HxA6_p8QH1Uivvwr-QSRzsabzp4CRkKfx1QkzjCygR15-OLZ0I_3HWc4B30Qr-1seE2dp8Ce_YLtHvh_vj-bjQ4dE4J9QlrkZO5HNwwTIc3n-xCE2KKAz3FlIvJh8Vbd8n62-0/s1600/fut%C3%A1s.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcTu494HxA6_p8QH1Uivvwr-QSRzsabzp4CRkKfx1QkzjCygR15-OLZ0I_3HWc4B30Qr-1seE2dp8Ce_YLtHvh_vj-bjQ4dE4J9QlrkZO5HNwwTIc3n-xCE2KKAz3FlIvJh8Vbd8n62-0/s1600/fut%C3%A1s.gif" height="180" width="320" /></a><i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Reménytelen
eset </span></i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">mondtam magamban, miközben egy halk nevetés hagyta
el számat. Elvezettem egészen a szobájáig. Kinyitottam az ajtót, aminek aztán
valamilyen érthetetlen módon, de neki is ment. Mikor megpillantotta ágyát rávetette
magát és két másodperc múlva már aludt is. Egy mosoly kíséretében ismét elhagytam
a lakást és most már semmi nem akadályozott meg abban, hogy elkezdjem reggeli
edzésem. Egészen a Margit szigetig kocogtam, majd ott egy kicsit kifújtam
magam. A fülhallgatómban megszólalt a <i>mi </i>számunkat,
amiből rögtön <i>ő </i>jutott eszembe és a
tegnap esti álmom.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Három évig a lányok
azért könyörögtek, hogy a farsangunk témája legyen a reneszánsz kor. A
srácokkal ezt soha nem akartuk megengedni és mivel az osztályunkban több fiú
volt, mint lány a szavazás miatt soha nem is következett be. Végül az utolsó
évben úgy döntöttünk, hogy beadjuk a derekunkat és teljesülhet a lányok kérése.
Ahogy azt a fiúkkal gondoltuk rettenetes hülyén festettünk, de a lányokért azt
hiszem megérte. Az éjfélig tartó bulin végig sugárzott róluk, hogy nagyon
boldogok. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az álmom ebből a
farsangból ragadott ki egy kisebb részt. Nagyba buliztunk, amikor hirtelen a DJ
egy lassú számot kapcsolt be, amire sokan felhorkantak és fújolni kezdtek.
Szememmel <i>őt</i> kerestem, majd mikor
ragyogó arcát megpillantottam odasiettem hozzá.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szabad egy táncra? – hajoltam meg előtte
egy kicsit, miközben odanyújtottam neki kezem.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A kisebb jelenetem
nevetést váltott ki belőle, majd mikor befejezte, a táncparkettre húzott.
Szorosan egymáshoz simulva lassúztunk. Fejemet nyakához hajtottam és erősen
beszívtam kábító illatát.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Gyönyörű vagy még ebben a ruhában is. –
dünnyögtem alig hallhatóan, majd egy puszit nyomtam nyakára.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az emlékek és az álom
hatására megfeszültek izmaim. Orromban érezni véltem azt az illatot, amit
akkor. Gyorsabban kezdtem futni. Eszembe jutott az első csókunk. Még gyorsabban
sprinteltem. Bármennyire is próbáltam, nem tudtam megállítani, hogy az emlékek
ne törjenek fel belőlem. Újabb és újabb számomra fontos képek és pillanatok ébredtek
fel emlékezetemben. <i>Gyorsabban.
Gyorsabban. Gyorsabban.</i> Ideges lettem és még jobban hajtottam. Nem néztem a
lábam elé, megbotlottam egy kiálló gyökérben és egy hatalmasat zakóztam. A
lábaim fájtak. Fulladtam. Egy nő lépett oda hozzám és lágy hangon kérdezte:</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Segíthetek, uram? Nagyon megütötte
magát?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mégis ki kérte meg, hogy segítsen?
Takarodjon innen! – ordítottam le szerencsétlen fejét.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Pár másodpercig
megszeppenve állt előttem a hölgy, majd sietősen távozott. Jobban is teszi!
Ilyenkor nem jó a közelemben lenni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Lassan felkeltem a
földről és leporoltam magam. A cselekvés közben észrevettem, hogy jobb
térdemnél a egy folt van. Először csak azt gondoltam sár, de mikor ráeszméltem,
hogy iszonyatosan fáj, leesett, hogy az vér. Felhúztam lábamról az anyagot és
megvizsgáltam a sebet. <i>Bassza meg!</i>
Mikor hozzáértem a felsértett bőrfelülethez felszisszentem, majd elővettem egy
zsebkendőt és ráraktam. Leültem egy padra és pihentem egy kicsit. Elmélyülten
bámultam a vizet. Ahogy néha kicsapott a partra megnyugtatóan hatott rám.
Kezdtem fázni, ezért felkerekedtem és hazafelé indultam. <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">***<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Éppen a reggelimet
pusztítottam el mikor Kevin vágódott le a mellettem lévő székre és szélesen
vigyorgott.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Veled meg mi van? – röhögtem ki.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Valami dögös cicababa keres. Azt mondta
nem akar bejönni. Az ajtó előtt vár. Nem is mondtad, hogy becsajoztál.
Megkérdezhetnéd, hogy nincs-e egy ikertestvére vagy legalább egy ugyanilyen
dögös barátnője.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Haver, beteg vagy! Menj vissza azt
kérdezd meg te. Amúgy a nevét nem mondta?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Kérdeztem. Azt mondta az nem lényeges
csak szóljak neked. Elég idegesnek tűnt.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egy hatalmasat csaptam
a fejemre. Eszembe jutott, hogy mit felejtettem el reggel. A kávézó.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Baszki mennem kell! Majd jövők. Cső!</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Leakasztottam kabátom a
fogasról, berontottam a szobámba telefonomért és pár másodperc múlva az ajtó
előtt álltam.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Megmondtam, hogy nem jöhetsz ide. –
förmedtem rá.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Én meg megmondtam, hogy ne késs!
Sajnálom! – ajándékozott meg egy művigyorral.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Menjünk innen! – kezdtem el lökdösni. –
Menjünk már.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Oké. Oké megyek.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivLjjDUm9q533x5_SznWw_wh6eQZTncbMbcHfOUj2WrDNAfwZGcGEeaviurEPjzTNym-Ao6aAKy3zWOkfL60R5qZnvZVTy6x88sjXscoKbtUEqLLypzQEixk_8xrj1lU_tMkU_NKvsBPA/s1600/11042186_824379557649509_165615905_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivLjjDUm9q533x5_SznWw_wh6eQZTncbMbcHfOUj2WrDNAfwZGcGEeaviurEPjzTNym-Ao6aAKy3zWOkfL60R5qZnvZVTy6x88sjXscoKbtUEqLLypzQEixk_8xrj1lU_tMkU_NKvsBPA/s1600/11042186_824379557649509_165615905_n.jpg" height="200" width="200" /></a><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az utunk egy közeli
kávézóhoz vezetett. Beültünk egy eldugottabb asztalhoz és rendeltünk. Ő egy
forró csokit, míg én egy jó erős feketét kértem.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Olyan sokat utaztam. Nem gondoltam
volna, hogy ennyire elgémberedhetnek a végtagjaim attól, hogy 2 órát vonatozok.
– nyafogott.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ekkor mértem végig
először. Sötét barna, göndör haja tökéletesen omlott a vállára. Kék szem
izgatottan csillogott. Tökéletes arcvonásait még jobban kiemelték az orcájára kent
festékek. Érzéki szája szájfénytől csillogott. Sötétkék blézert viselt, alatta
pedig egy mély dekoltázsú fehér pólót és egy sima farmert. Elképesztően
festett. Ekkor már tudtam, hogy egy lépéssel már közelebb jártunk a cél
megvalósításához.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hahó! Figyelsz rám egyáltalán. –
kalimpált kezével a szemem előtt.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Igen csak elbambultam. Figyelj arra
gondoltam, hogy csak a show után kéne végrehajtani a tervet.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mi? Mégis miért? Ugye nem gondoltad meg
magad?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Én? Nem dehogy. Nem táncolok vissza.
Csak azért gondoltam, hogy megnyugodjanak. Higgyék csak azt, hogy leakadtam
róluk. Hogy végre békében élhetnek. Sokkal nagyobb lesz a meglepődés, ha a
végén sikerrel járunk.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Sikerrel fogunk járni, hiszen a tervben
én is benne vagyok. – kacsintott.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szeretem, hogy ilyen magabiztos vagy, de
ne bízd el magad. Még bármi megtörténhet.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Még egyszer egyeztettük
a tervünk minden apró részletét csak, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy semmit
nem felejtettünk el vagy hagytunk ki. <o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Azt hiszem ő az a lány,
akinek nem akarnék az ellensége lenni. Könyörtelen, magabiztos, makacs,
manipuláló, határozott, kiszámíthatatlan, kétszínű, bosszúálló. A legjobb
tulajdonságok egy személyben. Elsőrangú személyiség. Tökéletes.<o:p></o:p></span></div>
</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-52546178236482090982015-03-02T04:03:00.003-08:002015-03-23T12:18:42.851-07:0025. Fejezet – Rémálom<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><u>Visszatekintés:</u></span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><u>Gondolkodás nélkül
kirohantam a másik ajtón és futottam a véget nem érő folyosón. Valamiben, talán
a felgyűrődött szőnyegben megbotlottam, így pillanatok alatt a földön találtam
magam. Lépéseket hallottam közeledni. A titokzatos férfi utolért.
Felsikoltottam mikor tetovált kezeit körbefonta körülöttem.</u></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span></u><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><u>Ne fuss előlem angyalom! – vicsorogta.</u> </span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Sikoltva ugrottam fel
lélegzetért kapkodva. Olivér is felkapta fejét kiáltásomra. Karjait szorosan
körém fonta miközben erősen húzott magához.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">N-ne! Ne bánts! – ordítottam és
mellkasába ütöttem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Maradj csendben, baby! Csak egy rémálom
volt. – csitítgatott és lassan ringatni kezdett előre hátra.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Lehetetlenül sírtam,
remegtem karjaiban. Ideges voltam és szívem eszeveszetten kalapált.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Kérlek, ne sírj! – mormolta s ajkait
nyakamhoz nyomta. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Forró lehelete
csiklandozta bőrömet, ujjaival hátam simogatta. Tette lassan megnyugtatott s
abbahagytam a sírást. Lélegzetvételem nagyon egyenlőtlen volt és reszkettem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szeretnéd elmesélni mit álmodtál? –
kérdezte.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Erős karjait még
szorosabban zárta össze körülöttem, jelezve, hogy itt van nekem s nem kell
félnem. Lassan megráztam fejem és kiszálltam féltő öleléséből. Átlépve szobánk
küszöbét a kihalt nappaliban találtam magam, így éjnek évadján. Halk léptekkel
közelítettem meg a konyhát ügyelve arra, hogy a sötétbe ne menjek neki és ne
rúgjak bele semmibe. A szemem pillanatok alatt megszokta a sötétséget így már
ki tudtam igazodni a lakásban. Lassan odaléptem a csaphoz, majd a szekrényből
kivettem egy poharat s megtöltöttem vízzel. Belekortyoltam az életadó
folyadékba miközben próbáltam egyenletesen venni a levegőt és megnyugodni. A
mosogatóba helyeztem az üres poharat s a szobánk irányába botorkáltam. Miközben
elsétáltam az ablak előtt megpillantottam tükörképem, ami elég aggasztóan
festett. Világosbarna hajam leginkább egy szénaboglyára emlékeztetett, míg
gesztenyebarna szemeim kisírtan mégis magabiztosan csillogtak. Percekig
állhattam az ablak előtt figyelve az utcán elhaladó embereket. Ebből a
tevékenységből a padló halk ropogása zökkentett ki. Kicsit oldalra hajtottam
fejem megpillantva felém közeledő szerelmemet. Egy gyenge mosolyt küldtem felé,
amit nem láthatott, majd visszafordultam az ablakhoz. Egészen közel simult
hozzám és átölelte derekam. Éreztem mindenegyes levegővételét és szívverését,
ami még inkább megnyugtatott.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Senki nem bánthat téged! Én vigyázok
rád! – suttogta fülembe rekedtes hangján.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szembefordultam vele és
szorosan magamhoz öleltem miközben belefúrtam a fejem vállába. Viszonozta
ölelésem s szorosan zárta körém karjait. Pár másodpercig csak élveztük a
pillanatot, majd kicsit eltoltam magamtól és szemébe néztem. Csak néztük
egymást, majd összekulcsoltam ujjainkat s lágyan megcsókoltam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Késő van. Menjünk aludni! – indultam el
szobánk felé, de visszarántott.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Minden rendben?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Persze. – hazudtam miközben húztam
mosolyra számat. – Csak már álmos vagyok.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Lassan
visszabotorkáltunk szobánkba s álomra hajtottuk fejünket. Olivér ismét
pillanatok alatt elaludt ám ez nekem most nem ment olyan könnyen. Kicsit
tartottam attól, ha újra lehunyom a szemem találkozom az ismeretlen férfival.
Jobbnak láttam, ha alvás helyett inkább agyalok. Háromig bírtam ébren maradni,
majd szemeim lecsukódtak és végül elnyomott az álom. Reggel egy hatalmas
puffanásra ébredtem és azt éreztem, hogy borzalmasan fájnak testrészeim. Lassan
kinyitottam szemem, majd pislogtam párat és azt vettem észre, hogy a földön
heverek. <i>Ennél jobb ébredést el sem
tudtam volna képzelni </i>gondoltam magamba és fejemet fogva felkeltem a hideg
padlóról. Telefonom órájára pillantottam, ami még csak fél hetet jelzett ezért
hangos sóhaj hagyta el számat. <i>Kevesebb, mint
négy órát aludtam. Remek!</i> Kinyitottam szobánk ajtaját s miután
megbizonyosodtam arról, hogy még senki nincs fenn visszasétáltam ágyunkhoz,
ahol Olivér még békésen szunyókált. A szekrényemhez léptem s a borongós időnek
megfelelően előkerestem zöld farmeromat, amihez egy bordó színű pólót
választottam, majd felkaptam Oli kedvenc Miki egeres pulcsiját és bevonultam
vele a fürdőbe. Megnyitottam a csapot, s míg vártam, hogy a kád megteljen
jóleső meleg, már-már forró vízzel a szélének támaszkodva bámultam a hófehér
plafont.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBRBK3qMjIs8Z5yeX8h4nCj-77A8D12nvy642wCFj0M0LzJrE-zwlmGXooRgXT-koSXQvMYBPEuy9BLWAQP5ARlH0-eYKcBSww9N8oWYlIAA0HF5kLVCMVYiYKmTA1u2kiqefHzkf_V0Y/s1600/http:%2F%2F38.media.tumblr.com%2F445610f4796c9c91ba3310fa0f039c4f%2Ftumblr_nc82o2EfGU1qhug07o1_1280.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBRBK3qMjIs8Z5yeX8h4nCj-77A8D12nvy642wCFj0M0LzJrE-zwlmGXooRgXT-koSXQvMYBPEuy9BLWAQP5ARlH0-eYKcBSww9N8oWYlIAA0HF5kLVCMVYiYKmTA1u2kiqefHzkf_V0Y/s1600/http:%2F%2F38.media.tumblr.com%2F445610f4796c9c91ba3310fa0f039c4f%2Ftumblr_nc82o2EfGU1qhug07o1_1280.jpg" height="200" width="200" /></a></div>
Megnyugtató volt az a tudat, hogy az egész csak egy álom volt s nem
kell tartanom semmilyen embertől, aki el akar rabolni mégis furcsa érzés
keringett bennem. Valami annyira ismerős volt. Merengésemből az a tudat
ébresztett fel, hogy a kád megtelt. Lerúgtam lábamról papucsomat s
megszabadított am testemet ruhadarabjaimtól, majd belecsúsztam az államig érő
vízbe s próbáltam ellazulni. Mélyen beszívtam a jóleső illatokat, s engedtem,
hogy átjárják orromat. Szemeimet lehunyva feküdtem a habok közt, mozdulatlanul.
Jól esett a csend, a nyugalom, a béke. Semmi pörgés, hangzavar csak én és a
gondolataim. Lélegzetvételem egyre nyugodtabb lett, akár csak szívverésem.
Éreztem, ahogy szemhéjaim egyre nehezebbnek bizonyulnak, de agyam nem akart
tiltakozni. Ismét elnyomott az álom. <o:p></o:p><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fél álomban voltam,
mikor hallottam az ajtó nyitódását. Nem is törődve vele, feküdtem a már kihűlt
vizemben, majd hirtelen a fény nem sütötte annyira arcomat, mint ezelőtt.
Tudtam, hogy Ő az. Arcomat simogatta s puszilta meg homlokom, majd szám.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Kincsem, ébredj! – suttogta fülembe. –
Ébresztő álomszuszék.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Először félve csak
egyik szememet nyitottam ki, hogy felmérjem a terepet. A kád szélének
támaszkodva kémlelte arcom s mikor meglátta, hogy fenn vagyok perverz mosolyra
húzta ajkát. Viszonozva gesztusát simítottam végig vizes ujjammal arcát.
Felhúztam magam egy picit, hogy felülhessek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Jó reggelt angyalom! – hajolt közel s
csókot nyomott ajkaimra.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hány óra? – kérdeztem kicsit rekedtes
hangon.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Pontosan kilenc. – kapta elő telefonját,
hogy ellenőrizze az időt. – Öltözz fel, azt gyere reggelizni! – adta ki a parancsot,
majd felállt s várt valamire.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Öhm… Nincs kedved kimenni? – néztem
nevetve az ajtóra.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nincs.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Na, ne csináld! Kérlek, add ide a
törölközőmet, aztán sipirc, ki! – mutattam az ajtó felé megjátszott haragos
arccal.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Olivér lassan lehajtott
fejjel kikullogott, így ismét egyedül maradtam a fürdőbe. Kiszálltam a kádból s
testem köré csavartam a puha törölközőt. Gyorsan magamra kapkodtam a behozott
ruhadarabokat, majd a tükör elé léptem. Kifésültem kócos hajam és mindössze
csak szempilla spirált használtam a sminkem elkészítéséhez. Mikor végeztem e
folyamatokkal tükörképem sokkal inkább hasonlított rám. A tegnap éjszaka óta
már egy fokkal jobban festettem. Utolsó simításként magamra vettem Olivér
pulcsiját és kiléptem a fürdőből. Utam a konyhához vezetett, ahol a többiek
beszélgettek, sőt Barbi már majdnem ordított, ám mikor beléptem mindenki
egyszerre hagyta abba a cseverészést és meredtek rám.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Jé, ezt a pulcsit kerestem! – nevetett
fel Oli ezzel is megtörve a pár pillanatig beállt csendet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Halványan elmosolyodtunk
miközben helyet foglaltam barátom mellett. Innentől kezdve az egész reggeli
alatt meg sem szólaltunk. Néha-néha elkaptam egy-egy pillantást miközben rám
meredtek azonban akkor még nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Bence
idegesen kopogtatta ujjaival az asztalt. Sziki és Ya Ou fel sem néztek a
kajájukból a lányokról nem is beszélve. Kész megváltásnak bizonyult mikor
befejeztük a reggelit. Először azt gondoltam, hogy csak az asztalnál volt
fagyos a hangulat, de tévednem kellett. Azt éreztem, hogy mindenki amennyire
csak lehet a lakásban, kerülni próbál. <i>Mi
az isten történhetett?</i> Tanácstalanságom közepette bementem szobánkba, ahol
barátomat találtam. Fejét fogva hajolt előre miközben térdén támaszkodott.
Elkeseredettnek tűnt. Még soha nem láttam ilyennek. Mikor benyitottam egy
pillanatra felkapta a fejét, majd visszatért ugyanabba a pózba, amiben az előbb
rátaláltam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Minden rendben? – ültem le mellé és
átöleltem vállát.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Persze. Mármint nem. Aggódom és izgulok.
– vallotta be miközben egy gyenge félmosolyra húzta száját. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mégis mi miatt? Jók voltatok tegnap.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Lehet, de akkor is elrontottam. – tűrt
bele idegesen a hajába.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Igen. Az én hibámból. – sóhajtottam egy
hatalmasat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hé, kicsim dehogyis! Nem a te hibád! Ne
hibáztasd magad! – fordult szembe velem és kezét végig simította arcomon.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Olivér gyere már! Mindenki csak rád vár.
– kiáltották kórusban a többiek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Köszönés képen egy
puszit nyomott homlokomra, majd sietősen távozott a helyiségből. Nem hagytam
ennyiben a dolgot, ezért utána mentem. Egy hangos ajtócsapódást hallottam.
Szóval a többiek lementek. Oli a kabátját próbálta felvenni, de elég esetlennek
tűnt biztos zavarta, hogy nézem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Akkor azért voltatok ilyenek, mert
összevesztetek? – faggatóztam, miközben nekitámasztottam hátam az ajtófélfának.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mi? – kapta rám tekintetét értetlenül.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">A reggelinél.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ja… Öhm… Igen. Na de tényleg mennem
kell, mert kicsinálnak. Szia!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Még egyszer odalépett
hozzám és egy puszit adott számra, majd egy nagy ajtócsapódás kíséretében
otthagyott egyedül a lakásban. Bizonytalanul és összezavarodottan. Fogalmam sem
volt most mit kéne csinálnom. A zsebembe nyúltam telefonomért és tárcsáztam
Pannit. Kicsöngött.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Halló!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szia! Csak én vagyok. Hova tüntetek? Nem
is hallottam, hogy elmentetek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szia! Sietnünk kellett. Bocsi,
szólhattunk volna.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Igen, na, mindegy. Mi történt reggel? –
tértem a tárgyra.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Öhm… Olivér mit mondott? – kérdezett
vissza.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Azt, hogy összebalhéztak a fiúk a
tegnapi miatt. De láttam rajta, hogy nem mond igazat. Szóval?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">A barátod igazat mondott. A srácok csak
kicsit megdorgálták. Ennyi történt. – hangja kicsit megremegett. – Azonban ne
haragudj, de sietek, tehát leraknám.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Persze menj csak. El ne késs! Este
találkozunk. Szia.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szia csajszi! – azzal bontotta a
vonalat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egy újabb sóhajtás
hagyta el számat, miközben ölembe ejtettem a mobilt. <i>Most már biztos titkolnak valamit </i>fogalmaztam meg magamban. Kivel
beszélhetnék? Valakivel mégis meg kéne beszélnem ezt, nem? Mivel a fejem
semmilyen javaslattal nem látott el hirtelen ötlettől vezérelve szapora
léptekkel a laptopomért mentem, majd újra elhelyezkedve a kényelmes kanapén
bekapcsoltam. Amíg vártam, hogy felálljon a rendszer a konyhába mentem
valamilyen édességért és egy pohár üdítőért. Mikor újra a kezembe fogtam a
készüléket a <i>Skype </i>ikonra léptem és
vártam. Mikor betöltődött kutatni kezdtem a nevek között és amint rá találtam a
keresett névre ráklikkeltem és videó hívást indítottam. Pár pillanatot várta,
majd barátnőm mosolygós arcát láttam a képernyőn.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Bonjour! – integetett a kamerába. –
Mizujs?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Valami történt és semmiről nem tudok.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A mindig vigyorgó Luca
arcára egy pillanat alatt ráfagyott a mosoly.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">M</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">esélj!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Amilyen gyorsan tudtam
megosztottam barátnőmmel a két nap történéseit. Mikor a történetben a ma
reggelhez értem ideges lettem és az ujjaimat tördeltem. Végül a mesélés
végeztével alsó ajkamba harapva pillantottam barátnőm arcára.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Figyelj, az biztos, hogy titkolnak
valamit, de nem kell rögtön rosszra gondolni. Sem Olivért sem a többieket nem
úgy „ismertem” meg a hallottakból, hogy megbízhatatlanok lennének és át
akarnának verni. Az is lehet, hogy csak meglepetés bulit rendeznek, hiszen
nemsokára betöltöd a 20. életéved. Ne aggódj! Várj egy kicsit!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mégis mire várjak? Hogy majd elmondják?
– csattantam fel egy pillanatra.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Például. Lehet, hogy elmondják maguktól.
Holnap reggelig bírd ki, hogy nem kérdezel rá. Ha addig nem mondják el, akkor
faggatózhatsz, de addig ne.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Rendben.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Addig is agyalj inkább azon, hogy mikor
látogatsz meg. Lenne témánk és bepótolni valónk is!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Igen nagyon jó lenne, főleg Párizsban.
Majd gondolkozom rajta.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Jesszus már ennyi az idő? – nézett fel
gondolom az órára. – Na, haragudj, de nekem is le kell ráznom téged. Nemsokára
indulnom kell és még sehol se tartok.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Oké! Szia! Ja és üdvözlöm az udvarlódat
– kacsintottam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mi? – lepődött meg.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Luca, nem vagyok vak! Látom, hogy ki van
szívva a nyakad. Előttem nincs titkod.</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">***<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Éppen a csatornák
között kapcsolgattam, amikor megszólalt a csengő. Lassan, komótosan elsétáltam
az ajtóhoz és szélesre tártam azt. A <i>ByTheWay
</i>és a lányok álltak előttem. Elálltam a bejárattól, hogy be tudjanak jönni,
de ahelyett, hogy ezt csinálták volna alaposan végig mértek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ebbe jössz?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Miért már ennyi az idő? – kapok a
fejemhez. – Bocsi, bocsi. Egy pillanat és itt vagyok.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egy teljes kört fordultam tengelyem körül, majd a
szobánkba rontottam és idegesen kapkodni kezdtem a ruhák között. Mikor megtaláltam
a tökéletes ruhadarabokat szélsebesen magamra kapkodtam, majd mikor végeztem
halkan kiléptem a szobából. A többiek nem a legcsendesebben beszélgettek.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-align: justify; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-align: justify; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Olivér el kell neki mondanunk! Joga van
tudni. És ha te ezt nem teszed meg, majd mi megcsináljuk. – nézett barátommal
farkas szemet Barbi.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-align: justify; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.3999996185303px; text-align: justify; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-align: justify; text-indent: -18pt;">Olivér mégis mit kéne elmondani? – lépek
ki a fal mögül.</span></div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com9tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-54834556789877547332014-10-13T10:01:00.001-07:002015-03-02T04:05:13.569-08:0024.Fejezet - „ Nem haragszom "<div dir="ltr">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><u><span style="line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">Visszatekintés</span></u></span><br />
<span style="font-family: inherit;"><u><span style="line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -18pt;">Mekkora forgalom van ma! – jegyeztem meg magamnak. Elfordítottam a kulcsot a zárban és szélesre tártam az ajtót. A látogató háttal állt nekem és csak akkor fordult meg mikor hozzáértem vállához.</span></u></span><br />
<u style="font-family: inherit;"><span style="line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;">–</span><span style="line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -24px;"> </span><span style="line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -18pt;">Erik?</span></u></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><u><span style="line-height: 18.3999996185303px; text-indent: -18pt;"><br /></span></u></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Meglepődötten álltam az ajtóban. Egyáltalán nem
számítottam arra, hogy ide jön. Azt sem tudtam, hogy Magyarországon van.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hogy kerülsz ide? – kérdeztem hebegve.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Csiripelték a madarak, hogy itt vagy és
mivel erre jártam gondoltam beköszönök. – mosolyodott el. Az a mosoly. Pont,
mint az öcséjé. – Bejöhetek?</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Öhm… Persze.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Elálltam az ajtóból, így ő be tudott jönni.
Egyenesen a nappaliba mentünk, ahol a gerlepár látszólag nagyon jól
szórakozott.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mi ilyen vicces, fiatalok? –
kíváncsiskodtam. </span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Semmi. – hagyták abba a nevetést. –
Látom, vendéged van, úgyhogy mi megyünk is. – pattantak fel feltűnően egyszerre.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-align: justify; text-indent: -18pt;">Szia Erik! – fogott kezet a mögöttem
álló sráccal Ricsi.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-align: justify; text-indent: -18pt;">Várjunk, ti ismeritek egymást? –
lepődtem meg.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-align: justify; text-indent: -18pt;">Fanni, tényleg sietünk! Majd beszélünk.
Sziasztok! – hadarta, majd egy nagy ajtócsapódással elhagyta a lakást
barátnőjével.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-align: justify; text-indent: -18pt;">Milyen sietős lett hirtelen. – forgattam
a szemem, majd vendégemhez fordultam. – Kérsz egy kávét vagy esetleg
narancslevet?</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-align: justify; text-indent: -18pt;">A narancslevet elfogadom. – dőlt a
konyhapultnak.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Átnyújtottam neki a
poharat és a lényegre tértem.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mi járatban erre felé?</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Erre jártam és gondoltam benézek.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Jó, jó. Ezt már mondtad. Ne nézz
hülyének! Az igazi indokra vagyok kíváncsi. Olivér miatt jöttél. </span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Igen. Figyelj Olivér nagyon makacs!</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem is kicsit. – mosolyodtam el
halványan.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mindig is azt hitte, hogy mindig az a
megoldás a problémára, amit először kitalál. Mikor nálam volt mondtam neki,
hogy avasson be téged is, de nagyon ragaszkodott ahhoz, hogy te ne tudd meg. Az
exedről emlegetett valamit, de csak úgy elhadarta. Nem nagyon értettem. Az
azonban tisztán látszott, hogy nagyon félt és bármire képes lenne érted. Tudom,
hogy nagyon haragszol rá. Jogosan! De ezt az egész titkolózást miattad
csinálta. Hogy megvédjen! Ismerem az öcsémet és tudom, hogy még soha nem volt
neki senki olyan fontos, mint te.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Erik szava hallatán már
biztos voltam abban, hogy éjszaka jó döntést hoztam. Nem tudok és nem is akarok
haragudni Olira. Nagyon szeretem őt és tudom, hogy amiket tett azt csak miattam
tette. Hogy engem védhessen.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Erik, én már egyáltalán nem haragszom az
öcsédre. Igazad van. Csak nekem akart jót. Egyszerűen csak nem értettem ezt a
sok mindent, ami egyszerre rám zúdult. A cetli, amin a lány száma volt és aztán
Olivér elmondta az igazságot a történtekről. Túl sok volt egyszerre. De most
már tudom, hogy nincs miért haragudnom rá. – húztam széles mosolyra számat.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ez remek. Pont most megyek hozzá. Te is
eljössz velem és akkor elrendezitek a dolgaitokat.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Én nem megyek. – ráztam fejemet, Erik
arca pedig elkomorult.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Miért? Hiszen most mondtad, hogy nem
haragszol rá. – nézett rám értetlenül.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem is haragszom. Ez most egy kis
büntetés, amiért nem mondta el. – kacsintottam.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Cseles. – bólogatott elismerően. – De az
élő show-ra, azért eljössz?</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Persze. Ott leszek. De Olivérnek erről
az egészről egy szót se!</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">De akkor mit mondjak neki?</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hát…. – gondolkodtam el egy pillanatra.
– Mondjuk, hogy próbáltál beszélni velem, de meg se akartalak hallgatni. –
vázoltam a tervet mikor megszólalt Erik telefonja. – Olivér az. – pillantott
rám, majd felvette a készüléket.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Lélegzet visszafojtva vártam,
hogy meghalljam szerelmem hangját. Végig hallgattam, amit a két testvér
beszélt, közben pedig próbáltam visszatartani a röhögést. Eriken is látszott,
hogy alig bírja ki, hogy ne nevessen bele a társalgásba. Mikor letette a
telefont mindketten hangos hahotázásba törtünk ki.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nekem az hiszem, most mennem kell,
nehogy Olivér gyanakodni kezdjen. Örülök, hogy megismerhettelek. – ölelt meg.
Egészen váratlanul ért, de viszonoztam ölelését. – Este találkozunk. – mondta
búszúzóul, majd lerohant a lépcsőn.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPpnZn2BBvT9do41KRNHfZlvIWB0PksPgVjBnsHN456udVhArNyWH9HWT4ruFcHkfu9hRgkgjfr-LmDEEE2QOa-J22AOCHlFdlXq5FmjraiXDjiVUraj2ghBEcU0dL_bYGw48k-l1cVlw/s1600/2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPpnZn2BBvT9do41KRNHfZlvIWB0PksPgVjBnsHN456udVhArNyWH9HWT4ruFcHkfu9hRgkgjfr-LmDEEE2QOa-J22AOCHlFdlXq5FmjraiXDjiVUraj2ghBEcU0dL_bYGw48k-l1cVlw/s1600/2.jpg" height="320" width="320" /></a><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Becsuktam az ajtót és a
nappaliba vonultam és levágódtam az egyik fotelba. <i>Pont olyan, mint az öccse,</i></span><span style="color: #3e454c; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"> </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">gondoltam
magamban. Egy csupa szív, kedves ember. A dohányzó asztalhoz nyúltam és
elvettem onnan a telefonom. Belepötyögtem legjobb barátom számát és vártam, míg
kicsöng. Nyugodt, rekedtes hangján szólalt meg a vonal másik végén.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Balogh Richárd mégis mi az istent kavartál már megint?
</span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">–
ordítottam bele a telefonba, hogy azt higgye, haragszom. El is értem a kellő
hatást, mert nyugodt hangja megváltozott.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Megtudom magya… </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">– kezdett bele a
mondatba, de szavába vágtam.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem vagyok rá kíváncsi. Otthon
találkozunk és megbeszéljük. Siess! – mondtam egy fokkal halkabban és bontottam
a vonalat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Percek elteltével hallottam, ahogy a
kulcs zörögni kezd a zárban, majd egy ajtócsapódást és határozatlan lépteket.
Minden erőmmel azon voltam, hogy visszafogjam magam és ne nevessek, miközben
próbáltam minél dühösebb arcot vágni.
Ricsi először a konyhába, majd a fürdőbe mikor szóltam neki.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nappali!</span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"> – mondtam erélyesen, a
szó végét elharapva. Barátom pillanatok alatt előttem termett és tekintetemet
fürkészte.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Figyelj! – kezdett bele. – Csak segíteni
akartam. Sajnálom, rossz ötlet volt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Ricsi bűnbánó arca leírhatatlanul
vicces volt. Hangos nevetésben törtem ki, amit Ricsi egy értetlen nézéssel
nyugtázott. Mikor abbahagytam a nevetést rá is kérdezett:</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mi volt ilyen vicces?</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Az, hogy imádlak te idióta! </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">–
ugrottam nyakába és szorosan magamhoz öleltem. Viszonozta ölelésem, majd kicsit
eltolt magától.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Akkor mégis beszéltél Erikkel?</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Igen. – mosolyodtam el „ördögi” tervem
gondolatán. – Este lemegyek az </span><i style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">élő showra.
</i><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Erik nem mond semmit Olivérnek sem arról, hogy megyek, sem arról, hogy már
nem haragszom rá, így én leszek a meglepetés.</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"><br /></span>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">***<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Fél óra. Körülbelül ennyi idő állt a
rendelkezésemre, hogy elkészüljek és odaérjek a székházba. Gyomrom már görcsben
állt és izgatottan babráltam pólóm szélével. Egyszerű farmert, fehér toppot és
bordó kiegészítőket viseltem, amik tökéletesen illettek a Lillától
kölcsönkapott bordóbőrdzsekihez. Próbáltam szolid és mégis tökéletes sminket
készíteni magamnak, amit remegő kezem és az izgulás nem igazán akart hagyni.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Basszus! </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">– szitkozódtam miközben
már harmadszorra próbáltam kihúzni a szemem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A sok elkent és
félig-meddig lemosott próbálkozás hatására katasztrofálisan néztem ki. Mint egy
élőhalott.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Segítsek? </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">– jött be a fürdőbe
Lilla.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Köszi. – nyújtottam felé a fekete
szemceruzát és lehunytam a szemem.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Min izgulsz ennyire? – érdeklődött
miközben mesterien készítette el sminkem.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Fogalmam sincs. Kicsit izgulok mit fog
szólni Olivér, amikor meglát.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mit szólna?! </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">– kérdezte költőien. –
Örülni fog, nem is kicsit! – fogta meg a vállam támogatásul miközben bíztatóan
mosolygott.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Az órámra pillantottam és
elkerekedett a szemem.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Jesszusom! El fogok késni. </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">–
ugrottam fel és a nappaliba futottam táskámért.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Gyorsan felkaptam
fekete <i>converse </i>cipőmet, majd még egy
utolsót pillantottam a tükörbe. Mikor teljesen késznek nyilvánítottam magam,
sietősen egy-egy puszi keretében elbúcsúztam barátaimtól és levágtattam a
lépcsőn egyenesen az utcára. Ott már kicsit lassabb iramban haladtam úti célom
felé miközben ellenőriztem telefonomat. A lányok egy csomószor hívtak, de mivel
nem hallottam nem vettem fel. <i>Nemsokára
úgyis találkozunk a székházban, majd ott beszélek velük, </i>gondoltam magamban
és visszacsúsztattam táskámba a készülőket. Futólépésben 20 perc alatt a
székházhoz értem pont 3 perccel a kezdés előtt. Kivételesen nem a megszokott
helyemre ültem, hanem egészen hátra ahol kevésbé vagyok észrevehető. Görcsben
álló gyomorral és izgatottan foglaltam helyet az egyik széken. Pár másodpercek
múlva kihunytak a fények és felkonferálták a mentorokat. Először Péterffi Lili
lépett színpadra. Nagyon jól énekelt, érezhető volt, hogy már a verseny vége
felé járunk. Miután Lili elhagyta a világot jelentő deszkákat, Lilu megkérte
Szikora Robit, hogy konferálja fel az egyetlen csapatát. Mikor ez megtörtént
kinyílt a led fal, ami mögött a srácok álltak és elfoglalták helyüket. Mikor
Olivért megpillantottam torkomban dobogott szívem és a hasam még jobban görcsbe
rándult gyomrom. Szemeivel keresett valamit. Jobban mondva valakit. Engem.
Először jól megszokott helyemre pillantott, de mikor látta, hogy helyettem
valaki más ül ott arca kicsit elkomorodott. Tekintetével tovább keresgélt
miközben vége lett a kis videónak és a rajongók felsikítottak. Elindult a zene
és Olivér ebben a pillanatban kiszúrt a közönség közül. Belekezdett a dalba, de
mivel elvontam figyelmét elrontotta. Borzalmasan éreztem magam. Az én hibám,
hogy elszúrta és ez rettentő nagy kockázat. Mi van, ha miattam kiesnek? Ha
miattam nem válhat valóra az álmuk, amit elterveztek? Lehajtott fejjel
próbáltam összeszedni magam, mert a sírás szélén álltam.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">***<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Céltalanul bolyongtam a
backstage-ben az After-X végét várva. Próbáltam összeszedni gondolataimat,
kitalálni mit is mondjak Olivérnek miközben már legalább tizedszerre néztem meg
az időt készülékemen. Az is megfordult a fejemben, hogy inkább hazamegyek, de
Olivér pusztán a nézésével világossá tette, hogy beszélnünk kell. Egy kéz ért
vállamhoz, amitől kicsit megugrottam és az illető a fülembe súgta: Egy pillanat
és jön. Rögtön felismertem a hang tulajdonosát. Ya Ou volt az. Hirtelen
megszólalni sem tudtam. Miközben sietett be az öltözőjükbe egy pillanatra még
visszafordult és egy széles mosoly keretében rám kacsintott. Minden erőmet
összegyűjtve elindultam a folyosó felé ahonnan Ya Ou jött és a végén megpillantottam
Olivért, aki falnak döntve fejét gondolkozott. Pár pillanatig csak álltam és
néztem őt. Nem mertem odamenni hozzá. Tartottam reakciójától. Megérezhette,
hogy valaki nézi, mert fejét elemelte a hideg faltól és felém fordult.
Meglepődöttség látszott szemeiben. Pár pillanatig tétovázott, majd megindult
felém, ahogy én is felé. Megfeledkezve a körülöttünk lévő világról vetettem
magam karjaiba, miközben mohón faltam ajkait. Hirtelen megfeledkeztem a
versenyről, arról, hogy haragudtam rá. Egy dolog érdekelt csak végre újra vele
vagyok. Lassan váltunk el egymástól.
Csak bámultam Olivér gyönyörű szemeit, amiben már az első pillanattól kezdve
elvesztem.</span><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6X1GNXvKfqCZg82_0gMNI0B6dB-TD0bBbfdXUtrFQoKciU-FU3tTFJXpJjE7A_Ou-6SDWiP_90-ArSZqLPuABMqgunuktr0nBHmxflLbRcfycPRPQuXM6GBijaxXxDE00S9reXw5SiJc/s1600/tumblr_lseywdlscj1qahxmso1_500_179488844_large.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6X1GNXvKfqCZg82_0gMNI0B6dB-TD0bBbfdXUtrFQoKciU-FU3tTFJXpJjE7A_Ou-6SDWiP_90-ArSZqLPuABMqgunuktr0nBHmxflLbRcfycPRPQuXM6GBijaxXxDE00S9reXw5SiJc/s1600/tumblr_lseywdlscj1qahxmso1_500_179488844_large.gif" height="181" width="320" /></a><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Kincsem kérlek ne… – szólalt meg Oli.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Shh. – tettem ujjamat puha ajkára. – Ne
mondj semmit! Felejtsük el! – mondtam azzal újra megcsókoltam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hátunk mögött szipogást
hallottunk. Megfordultunk és Ákos állt ott, miközben műkönnyeit törölgette.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ez annyira romantikus. – nyávogott
poénosan mire elnevettük magunkat.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Neked nincs dolgod? – vontam fel kacagva
szemöldököm.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">De már megyek is! – mutatott az öltözök
irányába és már el is tűnt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Visszafordultam
Olivérhez és odasúgtam, hogy siessen, majd gyengéden beleharaptam fülébe. Válasza egy apró bólintása volt, majd sietve
az öltözőjükbe ment. Elmentem megkeresni a lányokat, ami elég egyszerű
volt. A megszokott helyünkön álltak és
beszélgettek nagy valószínűséggel rólam, mert mikor Barbi megpillantott
boldogan elkiáltotta magát.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nézzétek, itt van!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Megöleltük és
megpusziltuk egymást, majd míg a srácok elkészültek el kellett mesélnem mi
történt és merre jártam. Pár perc elteltével megjelentek a srácok is így jókedvűen
indultunk haza. Semmi másra nem vágytam jobban, mint a puha, meleg ágyban
Olivér karjai közt elalhassak. Fáradtak voltunk mindannyian. Mire megérkeztünk
ideiglenes lakhelyünkhöz már alig álltunk a lábunkon. Mindenki jó éjszakát kívánt
a másiknak, majd bevonultunk saját szobáinkba. Utolsó emlékem az volt, hogy
Olivér lágy csókot lehel ajkaimra és szorosan átölelve derekam elnyomja az álom,
majd pár perc múlva engem is. Mikor újra kinyitottam a szemem egy ismeretlen
szobába találtam magam. Sötét volt és hideg. Testemet mindössze fehérnemű
takarta. Reszkettem és féltem. Valaki dörömbölni kezdett az ajtón, amitől
összerezzentem. <i>Hogy kerültem ide? Mi
történik velem? </i>Ordította fejemben egy hang. A nagy faajtó, amin az előbb
még dörömböltek kivágódott és egy sötét férfi lép be rajta. A szobában a
nyitott ajtónak köszönhetően félhomály uralkodott, így a férfi arcát nem láttam
csak annyit, hogy gonosz vigyor ült képén.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Na, angyalom itt az ideje, hogy játszunk
egy kicsit. – mondta mély hangján miközben felnevetett.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Gondolkodás nélkül
kirohantam a másik ajtón és futottam a véget nem érő folyosón. Valamiben, talán
a felgyűrődött szőnyegben megbotlottam, így pillanatok alatt a földön találtam
magam. Lépéseket hallottam közeledni. A titokzatos férfi utolért.
Felsikoltottam mikor tetovált kezeit körbefonta körülöttem.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">– </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ne fuss előlem angyalom! – vicsorogta. </span></div>
</div>
</div>
</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-12546262873012950702014-08-29T13:38:00.000-07:002015-03-02T04:05:27.487-08:0023.Fejezet - Ribillió<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<b>Sziasztok! Ismét késtem azonban most nem foglak titeket azzal untatni, hogy leírom mennyire sajnálom etc. etc. Őszintén úgy vagyok vele, hogy ez a nagyobb szünet nyitotta nekem fel a szememet. Sok levelet kaptam facebook-on, hogy sajnáljátok/sajnálják, hogy mostanában nem hozok részeket. Azonban minden levélben az is benne volt, hogy szeretitek amit csinálok és a történetemet. Ez hatalmas erőt adott nekem és köszönöm nektek!</b></div>
<div style="text-align: center;">
<b>Mindannyian tudjátok, hogy Olivér kilépett a BytheWay-ből. Nem tudom, hogy ti, hogy vagytok vele, de én nem haragszom rá. Sőt! Büszke vagyok rá, hiszen csak azt tette amit nekünk is tanított: követte az álmait. </b></div>
<div style="text-align: center;">
<b>Sajnos ez a nyári szünet utolsó része. De attól még, hogy vége a nyárnak a részek nem fognak elmaradni és a legfontosabb NEM LESZ TÖBB SZÜNET! Próbáltam kárpótlásul hosszabb és izgalmasabb részt írni, mint általában. Remélem elnyeri a tetszéseteket. Jó olvasást!</b></div>
<div style="text-align: center;">
<b>xoxoFanni</b></div>
<div style="text-align: center;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: center;">
<b><br /></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
<u>Visszatekintés:</u><br />
<u>Felpattantam a földről és a nappaliba rohantam ahol Olivér rám várva nézte a TV-t. Az ölébe dobtam a cetlit és halál nyugodtságot tettetve csak ennyit kérdeztem:</u><br />
<u>- Mégis ki az a Detti?</u><br />
<u><br /></u>
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Olivér értetlenül
pillantott rám, majd kezébe vette a szórólap darabot és elképedt. Nem szólt
semmit. Bizonyára hangját kereste. Ekkor azonban már nem tudtam tettetni
nyugodtságomat. Teljesen kikelve magamból ordítottam rá.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Süket vagy?! Ki az a Detti? – ismételtem
meg előbb elhangzott kérdésemet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Lassan feltápászkodott
a kanapéról és egy lépéssel közelebb jött hozzám. Pár másodperc múlva még
egyet, majd még egyet lépett, de én úgy távolodtam el tőle. Nem akartam a
közelében lenni, sőt. Végül azonban nem tudtam tovább hátrálni, mert a falnak
ütköztem. Olivér kihasználta ezt és egészen közel jött. Kezét végighúzta
karomon miközben szememet kereste.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ne érj hozzám! – löktem el magamtól. –
Megcsaltál? – tettem fel a fejemben újra és újra elhangzó kérdést. Azonban
mikor ezt kimondtam gyomrom összeszorult, hangom elcsuklott és a sírógörcs
kerülgetett.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Kicsim ezt te sem gondolhatod komolyan.
– mondta halkan.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ne kicsimezzél! – csattantam fel újra. –
Megcsaltál vagy sem?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem! – vágta rá ingerülten, de aztán
pillanatok alatt lenyugodott.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Akkor mégis hol a szarban voltál, amikor
állítólagosan dolgod volt? És elárulnád, milyen estét szeretne megismételni
szerény személyeddel drágalátos Dettikéd?</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"> </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem szólt semmit. Egy
árva szót sem. Csak hallgatott és szemeivel a földet pásztázta. Nem értettem
miért nem válaszol. Nem értettem miért nem mondja el azt, ami valójában
történt. Legbelül azonban féltem, sőt rettegtem attól, hogy azért hallgat, mert
válaszával túl nagy fájdalmat okozna nekem. Hirtelen rám emelte tekintetét.
Mélyen szemembe nézett, miközben összefonta ujjainkat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem csaltalak meg! – mondta rekedtes
hangján.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Visszasétált a
kanapéhoz, majd helyet foglalt és onnan pásztázott tekintetével. Én csak álltam
a hideg falnak dőlve, teljesen lemerevedve. Egy kövér könnycsepp gördült le
akaratlanul is arcomon. Fogalmam sem volt mit kéne most tennem vagy gondolnom.
Bizonytalan voltam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Óráknak tűnő percekig
néztük egymást néma csendben. Fogalmunk sem volt mit mondhatnánk a másiknak.
Végül Olivér törte meg a csendet, és amit mondott eléggé felkeltette
érdeklődésemet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Kicsim én ezt csak miattad csináltam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ezt, hogy érted? – értetlenkedtem. A
kanapé másik feléhez sétáltam és karfájára ültem, ezzel is tartva barátommal a
távolságot. Felém fordult és tekintetemet kereste. Közelebb csúszott a kanapén
és meg akarta fogni kezem, de elhúztam. Tudomásul vette, hogy nem fogom
közelebb engedni magamhoz, ezért inkább folytatta.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Aznap este mikor összevesztünk kaptam
egy SMS-t, hogy menjek a klubba. Az üzenetben megírták, hogy elmegyek, ha nem
akarok neked rosszat. Másnap a próbák után Erikhez mentem és onnan mentem a
megadott helyre.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">De miért nem mondtad el? Miért kellett
ezt eltitkolnod? – vágtam bele a mesélésbe.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem akartam, hogy aggódj miattam és az
üzenetbe az is benne volt, hogy nem mondhatom el senkinek. A srácok sem tudták
hová megyek. Csak Eriket avattam be, mikor nála voltam. Este tizenegyre a klub
mögött vártam, ahogy kérték, de csak egy óra múlva jelent meg egy lány. Egy
levelet adott. Megbízták, hogy várakoztasson meg és csak azután adja át. Az
üzenet fenyegetés akart lenni azt hiszem. Adam szét akar minket választani.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mi? Ennek mi köze van Adam-hez? –
kérdeztem értetlenül. Zavaros volt az egész.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Bementem a klubba megkeresni a csajt. Ő
elmondta, hogy nézett ki a srác, aki odaadta neki. Minden teljesen igaz
Adam-re.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ez biztos?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Igen. Törzsvendég, izmos, mikor odament
már félig részeg volt, velem egyidős. – bizonygatta igazát.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szóval nagy valószínűséggel ő volt. –
állapítottam meg. – A mesédből azonban az még nem derült ki mennyire éreztétek
jól magatokat. – lóbáltam előtte a nagy zűrt okozó cetlit. Kikapta kezemből és
apró darabokra tépte, majd eldobta.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem történt semmi. Meghívott egy italra,
beszélgettünk és táncoltunk. Amikor meg akart csókolni leállítottam. – ekkor
közelebb csúszott hozzám és végigsimította arcomat. – Én csak téged szeretlek!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Olivér, nekem most gondolkoznom kell! –
pattantam fel a kanapéról. Az ajtó felé indultam, ahova ő is követett.
Felkaptam magamra kabátom, cipőm és táskám miközben folytattam. – Mond meg a
srácoknak, hogy sajnálom, de elment a kedvem a kávézástól, majd máskor
bepótoljuk.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szóval nem hiszel nekem. – motyogta orra
alatt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Én hiszek, csak ne kelljen csalódnom. –
néztem elkeseredett szemeibe, majd kiléptem a lakásból. Nem hazudtam neki.
Tényleg elhittem, amit mondott, azonban tudtam, hogy magamban kell elrendeznem
ezt a dolgot.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hova mész? – szólt utánam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem tudom. Majd jövök. – mondta és
futásnak eredtem le a lépcsőn egyenesen az épület kijárata fele. Minél előbb el
akartam menni nehogy Olivér utánam jöjjön. Kivágtam a kijárat ajtaját, de ezzel
a lendülettel nekicsaptam valakinek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hé, mi a baj? – kapta el kezemet az
illető és visszarántott. Maykee aggódó szemeivel találtam szembe magam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Semmi – mondtam és indulni akartam, de
nem eresztette csuklómat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Látom, hogy valami van. Összevesztettek
Olivérrel? Vagy más?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mondtam, hogy semmi. És ha lenne, akkor
se veled osztanám meg. – dörgöltem orra alá. – Most pedig ha elengednél, menni
szeretnék.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Lehámoztam Miki kezét
csuklómról és elindultam. Fogalmam sem volt hova megyek. Egy dolog járt az
eszembe: jó messze innen.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
***</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Már vagy egy órája
bolyongtam Budapest utcáin elkeseredve. Túl sok minden kavargott a fejemben és
nem tudtam épeszűen gondolkodni. Sok minden történt velem mostanában, amiket
nem bírok megemészteni. A lányok rengetegszer kerestek, de nem volt kedvem
beszélni velük, így inkább kinyomtam. Találtam egy nyugis parkot ahol leültem egy
padra és elmélyedtem kusza gondolataim halmazába. Szükségem lett volna
valakire, akinek elmondhatom ezeket a dolgokat. Valakire, akinek sírhatok a
vállán és elmondhatom, mit érzek vagy gondolok. Egy barátra. A szél egyre
erősebben fújt és bőrdzsekimben is kezdtem fázni. Hazamenni semmiképp nem
akartam, míg át nem gondoltam mindent és el nem döntöm, mi legyen. Hirtelen két
nagy kéz takarta el szemeimet és egy ismerős hang suttogott füleimbe.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZCDklxAmpN2N0KRRAklEXS7siBgPos7wX6FhAoV8imKwmBR3-tm1KtiDYAzGVnGwr_gDUc1aXbRTZkGRGqPfaEGFzdxh_tjpB2xixbAGjI2Q4ko_HhLxFqHWVhOHaZ8jqRwQ_kG4soks/s1600/10634180_716445178442948_626056186_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZCDklxAmpN2N0KRRAklEXS7siBgPos7wX6FhAoV8imKwmBR3-tm1KtiDYAzGVnGwr_gDUc1aXbRTZkGRGqPfaEGFzdxh_tjpB2xixbAGjI2Q4ko_HhLxFqHWVhOHaZ8jqRwQ_kG4soks/s1600/10634180_716445178442948_626056186_n.jpg" height="320" width="213" /></a><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Na ki vagyok?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Akire most a legnagyobb szükségem van. –
borultam karjaiba és utat engedtem könnyeimnek. Szorosan karjai közt tartott,
érezte, hogy szükségem van rá.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Shh, ne sírj! Arcodra fagynak a
könnyeid. – próbált egy elég gyatra viccel feldobni. Sikertelenül.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Pár perc múlva
abbamaradt sírásom és ölében ülve, hüppögve hallgattam az autók és a főváros
zaját.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Te teljesen átfagytál! – aggódott. – Felmegyünk
hozzám és felmelegszel, rendben?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Válaszom mindössze egy
apró bólintás volt és kikászálódtam öléből. Ő is felállt a padról, átkarolta
vállamat és elindultunk lakása irányába. Végig néma csendben sétáltunk az
utcákon, míg egy régi emeletes házhoz nem értünk. Ricsi illedelmesen kinyitotta
nekem az ajtót., így beléptem az épület földszintjére. Körbenéztem és meg
kellett állapítanom, hogy belülről is ugyanolyan ütött-kopott, régi, mint
kívülről. A falak elég koszosak voltak és színüket sem nagyon lehetet
felismerni, milyenek lehettek fénykorukban. A nagy ajtón, amin bejöttünk a
festék már le volt kopva és volt rajta néhány nagyobb karcolás, horpadás. Az
egész házon meglátszott az idő vasfoga.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Gyere, menjünk fel gyalog! – nyújtotta
kezét. Gyorsan felfutottam a lépcsőn ezzel is kicsit felmelegítve magam és
megálltam a Ricsi nevével díszelgő ajtó előtt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;"> </span></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ez lenne az. – nyitott ajtót.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ledobáltuk kabátjainkat
és cipőinket, majd a konyhába mentünk. Helyet foglaltam az egyik széken és
onnan figyeltem barátomat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Min mosolyogsz? – tette le elém az
asztalra a gőzölgő bögrét és leült mellém.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Semmin. Csak azon gondolkoztam, hogy
megváltoztál. Sokkal érettebb és komolyabb vagy, mint mielőtt felköltöztem
volna Budapestre.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Öregszem. Nem tehetek róla. – nevette el
magát, amitől még szélesebb mosoly kúszott arcomra.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Végre mosolyogsz. – simogatta arcomat. –
Miért voltál úgy összetörve a parkban?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egy nagyot sóhajtottam
és belekortyoltam a forró teámba, majd elmeséltem neki a mai nap történéseit.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szerintem igazat mond. – állapította meg
a végén Ricsi.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szerintem is.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Akkor nem értem. Mi itt a probléma? –
nevetett fel. – Ti nők olyan érthetetlenek vagytok.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;"> </span></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem tudom. Úgy érzem, hogy valami nincs
rendben. És amúgy is haragszom rá.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Te tudod. – hagyta rám a dolgot.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Lilla most iskolában van? – tereltem a
témát.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem tudom. Lehet. Tegnap este nem aludt
itthon úgyhogy fogalmam sincs.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Na, hogyhogy? Összevesztetek?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Igen. – hajtotta le fejét. – Elég
rendesen egy idióta osztálytársa miatt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Miért? mi történt?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Rá hajtott a szemem előtt.</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"> </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szóval féltékeny voltál. – mosolyodtam
el alig láthatóan.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Úgyis mondhatjuk. Ezen később jól
összebalhéztunk, aminek a vége az lett, hogy a barátnőjénél aludt.</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Már egy csomó bocsánatkérő üzenetet hagytam
neki és rengetegszer hívtam is, de semmire nem reagál. De ezt a témát inkább
hanyagoljuk. Nem nézünk meg egy filmet?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Én csinálom a pattogatott
kukoricát.</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">– ugrottam fel az asztaltól.
Ricsi bevonult a nappaliba valami film után nézve miközben én üdítőt és
különféle nasikat pakoltam egy tálcára. Minden kaját behordtam a nappaliba és
leültem a kanapéra arra várva, hogy kezdődjön a film. Ricsi behúzta a
sötétítőket így a szobában teljesen mozi hangulatot varázsolt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ez jó lesz? – nyújtotta oda ezer wattos
mosollyal a CD tokot.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A feláldozhatok első és
második része. Nálunk már hagyomány, hogyha együtt filmezünk mindig valami
akció filmre esik a választás, ez a film pedig az egyik kedvencem volt. Ebédre
rendeltünk egy hatalmas pizzát és még vacsorára is azt ettük. Észre se vettük és
a nap csak úgy elment. Ekkor döbbentem rá mennyire már a Ricsivel eltöltött
idő.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nincs kedved itt aludni? – kérdezte
hirtelen.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hát nem is tudom.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ugyan már. Látszik, hogy semmi kedved
hazamenni és amúgy is olyan keveset voltunk az elmúlt időben együtt. Légyszi! –
könyörgött, mint egy kisgyerek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Biztos?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Persze, hogy biztos. – adott egy
cuppanós puszit arcomra.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Előkerestem táskámból
telefonomat és pötyögni kezdtem Olivérnek egy SMS-t.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Brush Script MT"; font-size: 18.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">„ Ma nem megyek haza. Ricsinél alszom.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Alig pár perc
elteltével, idegesítő, csipogó hangot adott ki a készülék jelezve, hogy SMS-em
érkezett. Megnyitottam és olvasni kezdtem az üzenetet.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Brush Script MT"; font-size: 18.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">„Rendben. Hiányzol.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Erre már nem
válaszoltam semmit. Fogalmam sincs mit válaszolhattam volna. Írtam volna meg
neki, hogy Ő is nekem? Hogy legszívesebben most ölelő karjai közt lennék? Vagy
válaszoltam volna neki valami olyat, amivel biztos hogy megbántom? Jobbnak
láttam, hogy nem írtam neki vissza, hiszen még mindig dühös voltam rá. Dühös,
amiért nem avatott be már az elején. Dühös, amiért még a történtek utána sem
árulta el, mi történt. Ki tudja, talán ha nem találom meg azt a papír fecnit
soha nem is tudom meg.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Figyelsz rám egyáltalán? – pöckölte meg
orromat Ricsi.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mi? Ja, persze figyelek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Vettem észre. Akkor miről beszéltem? –
tesztelt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hát… Öhm… Jó lebuktam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Minden rendben? – csúszott hozzám
közelebb miközben arcomat fürkészte.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Persze. – küldtem felé egy bíztató
mosolyt. – Csak kicsit álmos vagyok.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Gyorsan megágyaztunk,
majd kaptam Ricsitől egy pólót pizsamának.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Jó éjt Prücsök! – adott puszit
homlokomra.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Neked is. – öleltem meg.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Reggel nagyon rosszul
éreztem magam, lehet kialvatlanságom volt az oka. Egész éjjel csak forgolódtam
és egy szemhunyásnyit nem aludtam. Mikor felébredtem egyedül találtam magam a
lakásban. Ricsi biztos elment bevásárolni, így gondoltam feltalálom magam és
készítek valami reggelit. Gyorsan összedobtam magamnak egy rántottát és
elfogyasztottam, majd a fürdőbe mentem lezuhanyozni. Meleg víz fröcskölődött
csupasz hátamra, ez az érzés megnyugtató volt. Sóhajtottam és egész testemet
bekentem a dinnye illatú tusfürdővel. Legalább tíz percig folyattam magamra a
forró zuhanyt, amikor csöngettek. Elzártam a csapot, majd kezemmel megragadtam
a puha törölközőt. Magam köré tekertem és kiszálltam a csúszós kádból. Az
ajtóhoz siettem és kinyitottam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Na, mi van csak nem itthon hagytad a
kulcsod? – nevettem, de ahelyett, hogy Ricsivel találtam volna szembe magam
Lilla állt előttem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Na, szép! – nevetett gúnyosan. –
Összevesztünk Ricsivel és te rögtön elcsábítottad. Nem volt neked elég Olivér?
Gusztustalan vagy! – sziszegte, majd sarkon fordult.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hirtelen nem értettem
miről beszél, miért akadt ki rajtam ennyire. Aztán végignéztem magamon és
megértettem. Mit sem törődve azzal, hogy egy szál törölközőben vagyok Lilla
után eredtem miközben nevét kiabáltam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Lilla! Lilla, kérlek, várj! – kaptam el
karját és elé álltam. – Félreértetted az egészet!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hát nekem nem úgy tűnik! – mért végig
szemeivel. Kikerült és tovább indult. Már majdnem kilépett az ajtón, amikor
utána kiáltottam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem feküdtem le Ricsivel.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ekkor hirtelen megállt.
Megfordult és visszasietett hozzám.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mi?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem feküdtünk le. – ismételtem meg. –
Összevesztem Olivérrel és elmentem otthonról. Kint egy parkban találkoztunk és
beszélgettünk. Aztán itt aludtam a kanapén. Nem történt köztünk semmi.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Ez komoly?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Igen. Szeret téged és nem csalna meg.
Fontos vagy neki.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Amint ezt kimondtam
keserves nyikorgással kinyílt a nagy ajtó és hős szerelmesünk lépett be rajta.
Ricsi.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Hát ti meg mit csináltok itt? – lepődött
meg. – Fanni, miért csak egy törölköző van rajtad? Meg fogsz fázni!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Szerintem a legjobb az lesz, ha most mindannyian
felmegyünk és tisztázzunk mindent. – javasoltam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Így is tettünk.
Felmentünk Ricsiék lakásába és amíg én felöltöztem Ricsi és Lilla rendezték a
dolgaikat. Éppen a nappaliba mentem be, amikor nagy csókcsatát vívtak.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Nem akarok zavarni! – mondtam nevetve.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Dehogy zavarsz! – váltak el egymástól és
mosolyogtak, mint a tejbe tök.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Örülök, hogy boldogok vagytok. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Fanni, szeretnék bocsánatot kérni! Nem
gondoltam komolyan, amiket a fejedhez vágtam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Semmi baj! Meg van bocsájtva. –
mosolyogtam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A következő pillanatban
megszólalt a már jól ismert csengő hangja. Ricsi éppen felpattant volna, amikor
felajánlottam, hogy ajtót nyitok.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Mekkora forgalom van ma! – jegyeztem meg
magamnak. Elfordítottam a kulcsot a zárban és szélesre tártam az ajtót. A
látogató háttal állt nekem és csak akkor fordult meg mikor hozzáértem vállához.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;">–</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px; line-height: 18.399999618530273px; text-indent: -24px;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -18pt;">Erik?</span></div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-28337860459186540402014-07-26T06:41:00.000-07:002015-03-02T04:05:56.549-08:0022.Fejezet-Az a bizonyos éjszaka<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="line-height: 18.399999618530273px;"><b>Drága Olvasóim! Megérkezett a várva várt új rész! Hihetetlen, hogy +20.000 oldalmegjelenítést gyűjtöttetek össze. Köszönöm, hogy vagytok nekem és olvassátok az irományomat. Remélem ez a rész is annyira elnyeri tetszéseteket, mint az előző és most sem felejtitek el elmondani nekem a véleményetek a történésekkel kapcsolatban! Hatalmas kiss mindenkinek! Legyetek rosszak! ;) </b></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="line-height: 18.399999618530273px;"><b>xoxo Fanni</b></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "Signarita Zhai"; font-size: 24.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "Signarita Zhai"; font-size: 24.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Olivér<o:p></o:p></span></div>
<span style="font-family: inherit;">Akkoriban nagyon ránk járt a rúd! Először
Fanni balesete, majd megjelent Adam és még az a késő éjszakai találkozás
is. Gyűlölök titkolózni akkor azonban még is ezt kell tennem, hogy őt
megóvhassam. A próbáknak öt órakor vége lett, így a srácok haza indultak
én, pedig bátyám lakásra. Lassan sétáltam végig az utcákon miközben sok
mindenen agyaltam. Nem akartam hazamenni, mert ha kiszökök sokkal nagyobb esély
volt arra, hogy lebukom. Így viszont, hogy Erikhez megyek erre semmi esély,
hiszen ő azt is tudja mi a dolgom. Felcsöngettem és bátyám rögtön ajtót
nyitott. </span></div>
</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Köszi, hogy itt lehetek. amíg nem kell
mennem. - hálálkodtam.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Nincs mit. Ha te ezt így látod jónak,
támogatlak, de biztos vagy benne, hogy ezt kell tenned? Nincs más megoldás? -
faggatott Erik.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Nem tudom. - vontam meg a vállam
komoran. - Fogalmam sincs, mi lenne a helyes lépes.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: inherit;">***<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">Az órám már a háromnegyed tizenkettőt
ütötte azonban a Ő még mindig nem volt ott. Tizenegyre beszéltük meg és még
mindig sehol. A szél hűvösen fújt még abban a kis sikátorba is ahol én
fagyoskodtam negyvenöt perce. Idegesen járkáltam a sötét éjben miközben
titokzatos meghívásomon gondolkoztam. Tegnap éjszaka kaptam egy SMS-t
ismeretlen számról. Nem volt benne más csak az időpont, a helyszín és az, hogy
mindenképp eljövök, ha nem akarom, hogy szerelmemnek bármi baja essen.
Utóiratban pedig csak annyi, hogyha bárkinek szólók csak magamat okoljam a
következmények miatt. Nem ijedtem meg a levéltől kockáztatni azonban semmiképp
nem szándékoztam így keveredtem a kis mellékutcába. A sikátor egy klub mögött
helyezkedett el így hallani lehetett az onnan kiszűrődő különféle zajokat
várakozás közben. Hátam mögött magas sarkú kopogását véltem hallani, így
megállapítottam, hogy akire várok, egy nő.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Patocska Olivérhez van szerencsém? - kérdezte
egy lágy, női hang. Lassan megfordultam és a rossz fényviszonyok miatt,
félhomályban egy alakot pillantottam meg, a hang tulajdonosát.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Igen, én vagyok.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">A női alak előrelép pár lépést ezzel már
teljesen láthattam. Körülbelül tizennyolc éves lehetett és fekete kihívó mini ruhát
viselt. Arca kicsit rémült és megilletődött volt. Kezében egy borítékot
tartott.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Ezt egy férfi küldi önnek. - nyújtotta
át a kezében lévő levelet, majd tipegve a klub hátsó bejárathoz ment. Még egy
pillanatra rám emelte tekintetét, majd becsukta maga után az ajtót. Mikor újra
csak magam voltam a kis sikátorban gyorsan feltépem a jól becsomagolt levelet
és olvasni kezdem tartalmát. Azonban amit olvastam egyáltalán nem tetszett.
Ingerülten a klub bejáratához sétálta</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: inherit;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUYPdMehjbztTfyZqxFgLU7u7vW8BXys9BnSzgTUgMHUG_lg87C-A5uNPTJhu2OTsbnDbHYCQz1V_b3wVvBy-l3KGM_4d7-MILF8XB47wMLJGTAnZPP50H6KoqARkAbZDtxO6F2baJr0Q/s1600/buli.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUYPdMehjbztTfyZqxFgLU7u7vW8BXys9BnSzgTUgMHUG_lg87C-A5uNPTJhu2OTsbnDbHYCQz1V_b3wVvBy-l3KGM_4d7-MILF8XB47wMLJGTAnZPP50H6KoqARkAbZDtxO6F2baJr0Q/s1600/buli.gif" height="192" width="320" /></a></span></div>
<span style="font-family: inherit;">m, majd mintha csak egy vendég lennék
egyenesen a pulthoz mentem. Próbáltam palástolni idegességemet és kértem
magamnak egy pohár whiskeyt. Miközben italomra vártam körbenéztem kicsit a
helyiségben. A falakon égősorok futottak végig és fényeik igazán hangulatossá
varázsolták a helyet. A klub sarkaiban elhelyezett hangszórók miatt az egész
teret betöltötte a zene, így az ember a gyomrában érezhette a basszus
lüktetését. A zene hangereje, a villódzó fények és az egymáshoz simulva táncoló
embertömeg teljesen visszaadta a menő klubok légkörét. Szememmel a lányt
kerestem azonban a tömegben sehol sem láttam. Egy női hang szólalt meg mögöttem,
amit rögtön felismertem.<o:p></o:p></span><br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Az itala. - mondta szűkszavúan és elém
lökte a poharat.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Beszélnem kell veled! Most!<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Nem lehet. Dolgozom. - mondta flegmán
miközben kiszolgált két pasit mellettem.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Gyors leszek. - próbálkoztam tovább.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Két percet kapsz! - mondta határozottan.
Kijött a pult mögül kézen fogott és egy nyugodt helyre rángatott, talán egy
öltözőbe. - Mit akarsz? - kérdezte nem túlzott kedvességgel.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Tudnom kell kitől kaptad ezt a levelet!<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Még nyitáskor kaptam. Ő volt az első
vendég, aki idejött. Kért egy pohár italt majd elém csúsztatta a borítékot és
megmondta, hogy itt leszel és, hogy várakoztassalak meg, majd csak azután adjam
oda a levelet. Körülbelül annyi idős lehetett, mint te és talán olyan magas is.
Sötét barna haja volt és izmos. Már amikor megérkezett ide, akkor sem volt
teljesen józan. Sokat jár ide, már törzsvendégnek számít, a nevét azonban nem
tudom. - hadarta a szőkeség. Igyekezett mindent összeszedni, ami csak az eszébe
jutott. - Remélem tudtam segíteni, de most már tényleg mennem kell.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Köszönöm! Sokat segítettél. - küldtem
felé egy mosolyt, miközben elviharzott. Biztos voltam benne, hogy ki a
fenyegető. Visszaindultam azon az úton amerre elrángatott a szöszi, így újra a
klubban találtam magam. A pultnál elfoglaltam előbbi helyem és kértem magamnak
még egy italt, hátha az segítene gondolkozni, hogyan állítsam meg a fenyegetőt.
Semmi épeszű ötlet nem jutott eszembe, így kértem még egy, majd pár perccel
később egy újabb pohárral. Az alkohol marta a torkomat és kezdett a fejembe
szállni, de nem érdekelt. Egyetlen dolog járt a fejembe, meg kell állítanom azt,
aki bántani akar minket. Újra és újra a levél utolsó mondata járt az eszembe.
Szétszakítalak titeket! Belemélyedtem kusza gondolataimba, amikor valaki a
vállamat kezdte el böködni. Megfordultam a széken és egy lánnyal találtam
szembe magam. Lila mini ruhát viselt és barna haja a vállára omlott. Óriási
mosoly ült arcán miközben végigmért.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Leülhetek? - kérdezte nyávogós hangon,
miközben a mellettem lévő székre mutatott.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">Némán bólintottam, majd visszafordultam
poharamhoz és szuggerálni kezdtem. A lány helyet foglalt mellettem és elég
erőteljesen bámul,t ami egy idő után idegesítővé vált.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Szeretnél valamit? <o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Mi? Nem. Dehogy. Miért? <o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Mert engem bámulsz és idegesít. -
válaszoltam elég durván, de ő csak tovább játszotta a cuki kislányt és
nyivákolós hangon válaszolt.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Ja, bocsi csak azon tűnődtem, honnan
lehetsz nekem ennyire ismerős. - rebegtette szempilláit. <o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Fogalmam sincs, honnan ismerhetsz. -
vontam vállat. Semmi kedvem nem volt elmondani, hogy biztos a TV-ből, mert tuti
nem tudnám lekaparni magamról utána. De a tervem nem vált be, mert így se akart
békén hagyni. <o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Nincs kedved táncolni? - kérdezte
mosolyogva, miközben tekintetemet kereste. <o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Nincs!</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: inherit;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAz-TFwHCNLooRkxktajaef9TMCu2v7aodOO54s4kX2mlTIB59agyUeM1_CFK57sLIAVuTPv_2uxwS1p8kcp31Ul_eYcuSzMZclrpAN-5ZOUgR_vB2sYEMI2CaZOLe5jIAdlqiiD1C8X4/s1600/tumblr_mzxcdffUdW1stahiro1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAz-TFwHCNLooRkxktajaef9TMCu2v7aodOO54s4kX2mlTIB59agyUeM1_CFK57sLIAVuTPv_2uxwS1p8kcp31Ul_eYcuSzMZclrpAN-5ZOUgR_vB2sYEMI2CaZOLe5jIAdlqiiD1C8X4/s1600/tumblr_mzxcdffUdW1stahiro1_500.gif" height="179" width="320" /></a></span></div>
<span style="font-family: inherit;"><o:p></o:p></span><br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Akkor legalább hadd hívjalak meg egy
italra. - próbálkozott tovább.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Azt elfogadom. - mosolyodtam el
halványan. Kértünk két pohár whiskey-t és gyorsan lehajtottuk. Beszélgetésbe
elegyedtünk és nevettünk.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Biztos nincs kedved táncolni? - dőlt a
vállamra a csaj és közelebb húzódott hozzám.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Addig úgysem fogsz békén hagyni, igazam
van? - nevettem fel.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Eltaláltad. - kacsintott. <o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">Kézen fogott és egyenesen a tömeg közepére
rángatott, ahol táncolni kezdett. Követtem a példáját. Pár számot végig
táncoltunk, majd megragadta a kezem és húzni kezdett egy számomra ismeretlen
helyre. Elég határozott volt, így nem álltam ellen, de fogalmam sem volt mit
forgat a fejében. Egy ajtóig ráncigált, amire az volt ráírva:<span class="apple-converted-space"> </span><i>Belépni csak az itt dolgozóknak!<span class="apple-converted-space"> </span></i>Mit sem törődve ezzel a felirattal
benyitott. Kíváncsi voltam hova hozott, így bementem utána. Az italraktárban
találtam magam, miközben pimaszul mosolyogva közelebb lépett hozzám a most
"megismert" lány. <o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Mire készülsz? - viszonoztam mosolyát,
miközben én a falnak, ő pedig nekem simult.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Nyugi. Csak bízd rám magad! - simított
végig kezét arcomon, majd közelebb hajolt. Már majdnem összeértek ajkaink,
amikor eltoltam magamtól. Értetlenül nézett rám, nem értette mit is akarok, így
sürgetett az idő, hogy végre kinyögjek valamit. <o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Figyelj ez... Nekem van barátnőm.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- És? - rángatta a vállát, mintha csak
annyit mondtam volna, hogy milyen nap van. <o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">- Nem akarok tőled semmit. - böktem ki
végre.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">A lány arca elkomorult, majd a következő
pillanatba csattanást éreztem arcomon. Felkapta kis táskáját a földről, majd
sértődötten elhagyta a helyiséget. </span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">A falnak támaszkodva leültem a hideg
földre fejemet fogva. El se hiszem, mit tettem majdnem. Hogy lehettem ekkora
egy idióta? És akkor még enyhén fogalmaztam. Meg sem érdemlem Fannit. Legalább
fél órát ültem az italraktár padlóján, magam elé bámulva. Tudtam, hogy lassan
haza kéne indulnom, de nem tudtam, hogy fogok majd Fanni szemébe nézni. </span><span style="font-size: medium;"><o:p></o:p></span></div>
</div>
</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-42740129772878792402014-07-19T11:29:00.000-07:002015-03-02T04:06:11.261-08:0021.Fejezet - Valamit nem tudok<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<b>Hi babies! Megérkezett a legújabb rész ami felvethet bennetek néhány kérdést. De ne aggódjatok ezekre a kérdésekre idővel a válaszokat kaptok.</b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b>Kellemes olvasást, várom a véleményeteket hozzászólásban és pipákban is!</b><br />
<b>Fanni xoxo</b><br />
<b><br /></b>
</div>
<b><span style="font-family: "Signarita Zhai"; font-size: 24.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: AR-SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
<span style="line-height: 18.399999618530273px;"><u>Visszatekintés:</u></span><br />
<u>Az ajtónak döntött és még közelebb hajolt,így már csak pár centi volt köztünk. Éreztem rajta az alkohol szagot és tudtam,hogy már nem teljesen józan. Szemével tekintetem kereste,majd olyan dolgot akart művelni,</u><br />
<u>amivel elrontott volna mindent. </u><br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Te teljesen megbolondultál? - löktem el
magamtól ingerülten.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Ne már! Tudom, hogy te is akarod.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbZj7Efz4eX0Ku9-uL5L8Ye0EpRnZjRKgnHMD_SMno2g4gW8LcZ8K2BB6Gb4jxT-cI2Zq_wcyNY6fZdR0_h4OyoUsKFej-grSh4g20V04v__lhq_TUlsqi4-Q2PHM6cbhglLO0pntMIPY/s1600/ari.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbZj7Efz4eX0Ku9-uL5L8Ye0EpRnZjRKgnHMD_SMno2g4gW8LcZ8K2BB6Gb4jxT-cI2Zq_wcyNY6fZdR0_h4OyoUsKFej-grSh4g20V04v__lhq_TUlsqi4-Q2PHM6cbhglLO0pntMIPY/s1600/ari.gif" height="176" width="320" /></a>- Hát akkor ezt nagyon benézted, mert én
nem akarok tőled semmit és jobb lesz, ha jó messziről elkerülsz! Látni sem
akarlak! - dörgöltem orra alá mondandómat. Hátat fordított és sértődötten
elkullogott. Bosszankodva kinyitottam az ajtót és minél kisebb zajt csapva a
nappaliba vonultam ahol még ment a TV. Azt hittem Olivér nézi, de csalódnom
kellett, mert Ya Ou bambult a képernyő előtt félálomban.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Hát te még nem alszol? - huppantam le
mellé az ágyra. Értetlenül körbenézett, majd választ adott kérdésemre.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Nem tudtam aludni. Olivért merre
hagytad?<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Azt hittem itthon van. - vágtam nem épp
értelmes képet.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Mi pedig azt hittük veled van. Ej, merre
kószálhat ez a gyerek?! - mosolyodott el, majd egy hatalmasat ásított.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Erre a kérdésre én is szeretném tudni a
választ.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Nyugi. Most feküdj le aludni holnap
pedig majd magától be fog számolni merre járt. - nyugtatgatott Ya Ou elég naivan
mégis hallgattam rá. Gyorsan lezuhanyoztam, majd befeküdtem az ágyba s agyaltam
pár percet. Bízom Olivérben. Biztos csak valami dolga akadt. Ha fontos úgyis
elárulja. Ezekkel a gondolatokkal próbáltam nyugtatni magam, míg végül akaratom
ellenére is lecsukódtak szemeim és mély álomba merültem.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Lágy szellő fújdogálta az arcomat, a nap
viszont a hasamat melengette. Az erős fénytől hunyorogva nyitottam ki szememet.
Két erős kart éreztem derekamon amitől elmosolyodtam. Óvatosan lefejtettem
magamról az ölelő kezeket és halkan kiosontam a szobából. Gondoltam meglepem a
srácokat egy kis reggelivel. Szerencsére a meglepés elkészítéséhez mindent
találtam a hűtőben amire csak szükségem volt így pillanatok alatt neki is
állhattam. Az ötletem az volt, hogy amerikai palacsintát sütök a srácoknak,
amit sikeresen végre is hajtottam. Mikor végeztem gyorsan mielőtt még a többiek
felébrednek megterítettem. A finom illatok megtették a hatásukat, mert miután
teljesen elkészültem pár perc múlva óriási mosollyal az arcukon megjelentek a
fiúk, Olivért kivéve.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Mik ezek a fenséges illatok? - kérdezte
Ya Ou.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Reggelit csináltam. Remélem ízleni fog.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Egy angyal vagy! Köszönjük! - ölelt meg
Sziki és egy puszit nyomott az arcomra.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Ti nyugodtan álljatok neki, én addig
szólok az álomszuszék barátotoknak.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Válaszuk csak egy bólintás volt, majd
nekiláttak a reggelijüknek. A szobánkban mentem és leültem alvó szerelmem mellé
az ágyra. Pár percig csak mosolyogva néztem, ahogy szunyókál, majd kezemet
végig simítottam az arcán. Közelebb hajoltam hozzá és egy puszit nyomtam
szájára. Ekkor elmosolyodott és közelebb húzott magához, de csak ekkor nyitotta
ki a szemét.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Ezt minden reggel bevezethetnék. -
puszilt bele a hajamba.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Sajnálom Mr. de annak ára van. -
nevettem fel és mellkasára feküdtem.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- És mégis mi?<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Hát például ez. - adtam puszit nyakára
és arcára. - Vagy ez. - nyomtam csókot édes ajkaira.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Ez egész jól hangzik. - villantotta meg
édes vámpírfogait, amire felnevettem.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Hol voltál tegnap este? - kérdeztem rá,
ami már tegnap éjszaka óta fúrta az oldalamat. - Meg akartalak várni,de aztán
elaludtam. Mikor jöttél meg?<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Hát... Öhm... Mondtam, hogy későn jövök.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Tudom, de nem gondoltam, hogy ilyen
sokáig maradsz.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Eriknél voltam. Beszélgettünk meg
ilyesmik és észre se vettük, hogy elrohant az idő. - mondta ki lassan a
szavakat, majd beleszagolt a levegőbe. - Mi ez az isteni illat? - terelte a
témát.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Reggelit csináltam nektek. Szerintem, ha
szerencsénk van még maradt egy kicsi.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Na akkor siessünk. - kapott karjaiba. A
konyhába cipelt, majd lerakott így végre talajt érezhettem a lábam alatt.
Leültünk mi is reggelizni és közben beszélgettünk, hogy ki mit fog csinálni
délelőtt, mert ma a fiúknak később kell csak bemenni próbára. Ya Ou és Barbi
elmennek egyet sétálni a városba, Benny átmegy Pannához, Szikiék pedig
elvállalták, hogy elmennek bevásárolni.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- És ti mit fogtok csinálni? - kíváncsiskodott
Feng.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Nekem vissza kell mennem a kórházba,
hogy megvizsgálják javult-e a lábam állapota.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Én pedig elkísérem. - húzta ki magát Oli
és átkarolta a vállam. Még beszélgettünk kicsit, majd mindenki elindult a saját
dolgára. Épp valami ruhát kerestem a szekrénybe egy száll melltartóban, amikor
két erős kart éreztem körbefonódott a derekamon, és az illető apró
puszikkal hintette be a hátam és a nyakam.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Mit csinálsz? - nevettem fel és
szembefordultam vele. Derekát az enyémnek nyomta és vadul lecsapott ajkaimra.
Szívesen viszonoztam minden csókját. Lassan váltunk el egymástól, ugyanis
tüdőnk levegőt kívánt. Homlokát fejemnek döntötte és én elvesztem a szemeiben,
mint minden egyes alkalommal. <o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Arra gondoltam, -szólaltam meg miközben
szaporán vettem a levegőt - hogy megtaníthatnál gitározni.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Olivér arcán egy pillanatig meglepődés
tükröződött, majd elmosolyodott.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- És ez, hogy jutott az eszedbe kicsim? -
kérdezte kíváncsian miközben a hajamat piszkálta.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Mivel most úgyse csinálhatok jóformán
semmit és ezért rengeteg a szabadidőm, az jutott az eszembe, hogy
megtanulhatnék gitározni. Ugye megtanítasz? - néztem rá kiskutya szemekkel,
mint egy gyerek.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Neked, hogy lehetne nemet mondani?
-nevetett fel. - Ma meg is kaphatnád az első gitár leckét baba.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Köszi! - ugrottam a nyakába. - De most
már készülődjünk, mert nem akarok sokáig a kórházba lenni.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
A kórházban töltött idő elég keservesen
telt és nem a legkedvesebb pillanataim közé sorolnám. Nagyon sokat kellett
várnunk és amúgy is a hideg rázott a helytől. Az orvosnak azonban sikerült
elérnie, hogy kicsit jobb kedvre derüljek. Közölte, hogy többet kéne pihentetnem
a lábam és akkor kevesebb, mint egy hónap alatt jobb lesz a lábam, mint volt.
Megköszöntük a doktornak a jó híreket, majd kocsiba ültünk és elindultunk
hazafelé.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Jobb kedved van kicsim? - kérdezte
Olivér és kezét a combomra helyezte.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Igen. Alig várom már, hogy leteljen ez
az egy hónap. Addig alig tudok bármit is csinálni és még titeket se mehetek el
megnézni. - mikor ezt kimondta sikeresen újra elment a kedvem mindentől.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Ugyan már. Most nem az a legfontosabb,
hogy eljössz-e vagy sem, hanem, hogy minél előbb rendben legyen a lábad. Nem
kell aggódnod attól még, hogy nem leszel ott tudni fogjuk, hogy szurkolsz
nekünk. - kulcsolta össze ujjainkat és egy pillanatra rám pillantott, hogy
nyomatékosítsa mondanivalóját. - Ha már teljesen jól leszel, az első sorban
fogsz drukkolni. Rendben?<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Rendben.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Akkor gyere!<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Kiszállt a kocsiból és pillanatok alatt
mellettem termett és kinyitotta a kocsi ajtaját. Kikászálódtam én is és közben
rámosolyogtam. Viszonoztam mosolyomat és összekulcsolta ujjainkat.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Imádom, ha mosolyogsz! - jegyezte meg.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Beszálltunk a liftbe és vártuk, míg
felértünk a mi emeletünkre. Miközben "utaztunk" Olivér szorosan
magához ölelt és valami ilyesmit suttogott a fülembe: Én mindig itt leszek
neked és megvédelek! Értetlenül pillantottam rá, de kerülte tekintetem.
Annyiban hagytam a dolgot, nem akartam most még ezzel is piszkálni, mert láttam
valami nincs rendben és az sokkal jobban nyomasztja.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Az ajtóhoz értünk és be akartam nyitni, de
az ajtó zárva volt.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Úgy látszik előbb hazaértünk, mint a
többiek. - mosolyodott el Oli, de ez a mosoly nem volt őszinte, inkább
erőltetett, ami eléggé megrémített. - Mit szólnál, ha amíg nem jönnek meg a
többiek megismerkednél a gitárommal?<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Jól hangzik.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Hátunk mögött lépteket hallottunk és
Olivér intett egyet az érkezőnek. Megfordultam és arcomra fagyott a mosoly. A
tegnap este után nem sok kedvem volt még az illetőre nézni sem. Megmondtam
neki, hogy hagyjon békén, ne keressen azonban mégis ott volt. De miért? Nem
voltam elég világos? A tegnapiak után még mit akar?<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Hello, haver! Mizu? - kérdezte Maykeetól
Olivér miközben lepacsiztak.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Semmi különös. Azonban a gyönyörű
barátnőddel beszélni szeretnék.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- De nekem ehhez semmi kedvem. -
válaszoltam csípősen.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Oké. Szerintem én bemegyek és előszedem
a gitárom, ti pedig beszélgessetek. - biccentett a szőkeség az ajtó felé és
bement. Én is utána akartam indulni, de Maykee nem engedte. Az ajtónak
támaszkodott így az ajtót nem bírtam kinyitni.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Engedj már be! - förmedtem rá.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Nem! Tudom, hogy tegnap nem voltam teljesen
józan, sőt és azzal is teljesen tisztába vagyok, hogy valami rosszat tettem és
megbántottalak vele. De miután leültünk tévézni képszakadás. Nem emlékszem mit
mondtam vagy tettem. Csak annyit szeretnék, hogy áruld el miért haragszol, hogy
megtudjam mivel rontottam el már rögtön az elején a barátságunkat.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Igen?! Tényleg erre lennél kíváncsi?! -
kérdeztem flegmán, egy pillanatra sem ráemelve tekintetem. - Majdnem
megcsókoltál, miközben tudod, hogy nem lesz köztünk soha semmi és most már
barátok sem leszünk. - emeltem fel hangomat, de az utolsó pár szónál elcsuklott
a hangom és a sírógörcs kerülgetett. Mély levegőt vettem, hogy visszatartsam a
sírásom és folytattam. – Elmondtam, amit akartál. Csak ugyanazt tudom mondani,
amit tegnap, de mivel nem emlékszel, megismétlem. Hagyj békén és kerülj el!<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Maykee csak bámult maga elé. Nagyon
megbántottam, de nem érdekelt. Azt hittem ő más, mint az eddigi fiú barátaim,
hogy ő nem fog az első lehetőséget megragadva elrontva a barátságunkat azzal,
hogy olyat tesz amit én nem akarok. Úgy látszik tévedtem.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Beengednél végre?<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Még egy utolsót rám pillantott, majd olyan
arckifejezéssel, mint akiben egy világ dőlt össze elment. Ekkor elkapott a
mérhetetlen szomorúság. Azért amit mondtam neki, ahogy megbántottam és talán
azért is, mert csak ekkor jöttem rá, hogy ellöktem magamtól azt az embert, aki
pár nap alatt fontos lett nekem. Engedtem, hogy könnyeim legördüljenek arcomon.
Mikor sikerült összeszednem magam bementem a lakásba, egyenesen a nappaliba.
Szipogva a kanapéra ültem és bámultam ki az ablakon.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Na, azt hiszem felkészültem a tanításra
- jött ki Olivér a szobánkból mosolyogva, de amint megpillantott arca
elkomorodott. - Mi történt? Mi a baj?<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvgWSrrRtDONS2Tl9UkEnG1Jg3zV3g2ZydpYQygww8wYuSJFG1kwa2zJaPTHJsWH__XCNtNW7y46dU94O1VqirSlJjGaY91AZXrbxT5dhZUqFArqdfHRnlIG7nCt0BB-TteG3437wQWEo/s1600/10527563_697423513678448_7831385631332193361_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvgWSrrRtDONS2Tl9UkEnG1Jg3zV3g2ZydpYQygww8wYuSJFG1kwa2zJaPTHJsWH__XCNtNW7y46dU94O1VqirSlJjGaY91AZXrbxT5dhZUqFArqdfHRnlIG7nCt0BB-TteG3437wQWEo/s1600/10527563_697423513678448_7831385631332193361_n.jpg" /></a>Leült mellém és átkarolta vállam ezzel is
közelebb húzva magához. Nyakhajlatába temettem fejem és nem szóltam semmit. Pár
percig meg se mozdultunk csak hallgattuk a csendet és egymás szívverését.
Hirtelen felemeltem fejem és Olivérrel szembefordultam. Kíváncsian fürkészte
arcomat.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Összevesztünk Mikivel. Nagyon
megbántottam és olyan dolgokat vágtam a fejéhez, amit nem akartam.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Jajj, kicsim. Ne aggódj ezen! Ki fogtok
békülni, Miki nem haragtartó. - ölelt magához. Ölébe kapta a gitárt és egy
dallamot kezdett el játszani, miközben egy mondatot ismételgetett:<span class="apple-converted-space"> </span><i>Smile beautiful girl! </i>Akaratom
ellenére is elmosolyodtam, majd elnevettem magam.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Én is megpróbálhatom? - ültem le a
földre, hogy más szemszögből nézzem mesterem.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
- Gyere! Megmutatom, hogy kell.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Kezembe adta a gitárt és kezemet kezdte el
igazgatni. Hogy tartsam, mit hogy fogjak meg és hasonlók. Újra megmutatta a
dallamot és utána lassan is, hogy lássam mit, hogy csinál, én csak mosolyogva
figyeltem tanítómat. Nagyon belemerültünk a gitározásba, így még azt is alig
vettük észre, hogy a többiek hazajöttek.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div align="center" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: center;">
*2 héttel később*<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Ismét péntek van. 2 hét telt el
eseménytelenül. A srácok sokat készülnek a műsorokra és céljuk megdönteni
a csapatok rekordját. Luca visszament Párizsba, ami kicsit elszomorít.
Nagyon hiányzik. A lányokkal ismét sok időt töltök együtt. Amikor pedig
nincsenek velem Olivér gitárján játszom. Maykeetól nap, mint nap kapok SMS-t de
nem válaszolok rá. Azt hiszem nincs mit mondanom neki. Olivér néha elég furcsán
viselkedik, ami eléggé frusztráló. Olyan, mintha valamit titkolna. A lábam
egyre jobb kezd olyan lenni, mint rég és a holnapi showra már az orvos is
engedi, hogy elmehessek.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Reggel mindannyian korábban keltünk.
Kivételesen a lányok is nálunk aludtak. Megbeszéltük, hogy elmegyünk
valahova kávézni. Mivel csak Oli és én nem voltunk még kész, ezért a többiek
elindultak. Éppen az egyik kedvenc pólómat kerestem. Véletlenül levertem Olivér
nadrágját, amiből egy cetli esett ki. Kezembe vettem az apróra összehajtogatott
papírt és kinyitottam, de lehet, hogy sokkal másabb lett volna minden, ha nem
így cselekszem. A fecni szórólap darabja volt, aminek egyik oldalát egy club logoja
díszelgett. Ez a club nem messze volt attól a helytől ahol régen Adammel
laktam. Az exem törzshelye volt. Mindig odajárt bulizni, inni, és ha kellett
engem is magával rángatott. Mikor ez eszembe jutott rosszat sejtetten.
Megfordítottam a szórólapdarabot, amin nagy betűkkel egy név volt ráírva alá
pedig egy telefonszám és egy kis üzenet:<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Brush Script MT"; font-size: 18.0pt; line-height: 115%;">„Ha
máskor is meg akarod ismételni ezt a csodás estét csak hívj!”<o:p></o:p></span></div>
A Dettinek nevezett lány még egy dátumot is ráírt
amit rögtön be tudtam azonosítani. Aznap este mikor Olivér olyan későn jött
haza. Ezek szerint hazudott. Nem Eriknél volt, hanem valami lotyóval. Képes
volt belehazudni a szemembe.<br />
<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Felpattantam a földről és a nappaliba
rohantam ahol Olivér rám várva nézte a TV-t. Az ölébe dobtam a cetlit és halál nyugodtságot tettetve csak ennyit kérdeztem:</div>
- Mégis ki az a Detti?<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<span style="font-size: medium;"><o:p></o:p></span></div>
</div>
</div>
</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com12tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-13560951757161935892014-07-12T14:01:00.005-07:002015-03-02T04:06:36.932-08:0020.Fejezet - Nem érezhet másképp!<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b>Heyho, kukucs minden új és régi olvasónak! Megint eltűntem egy elég hosszú időre, amit borzalmasan röstellek, de úgy érzem muszáj volt ennyit kihagynom. Most azonban újra itt vagyok új résszel, feltöltődve, tele ötletekkel. </b><b>A nemsokára induló blogomról csak annyit mondanék, hogy előre láthatólag július 30.-án érkezik. Remélem sokan annyira várjátok már, mint én. Hagyjatok magatok után életjelet! Jó olvasást!</b><br />
<div class="MsoNormal">
<b>Fanni xoxo</b></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><br /></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><br /></b></div>
<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<u style="text-align: justify;">Visszatekintés:</u></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u>-De ezt az SMS dolgot nem értem. Ha nem te voltál akkor ki lehetett?-merengett el a dolgon</u></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<u>-Nem tudom.-ásítottam el magam.-Majd holnap kiderítek valamit,de most menjünk aludni, mert holnap szükséged lesz az energiáidra. Összekulcsoltuk ujjainkat és a szobánkba mentünk. Befeküdtünk a puha ágyba és szorosan egymáshoz bújva elnyomott minket az álom.</u></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="text-align: justify;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="text-align: justify;">Reggel halk motoszkálásra ébredtem. Pislogtam párat, majd tágra nyitottam pupilláimat és felültem. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
-Mit keresel?-kérdeztem két ásítás között a buzgón kutató Olivértől. Nem számított rá, hogy már ébren vagyok, így hangomat meghallva megijedt és bevágta fejét a szekrénybe. Viccesnek találtam a dolgot, így alig hallhatóan kuncogni kezdtem.<br />
-Milyen kis vicces kedvében van valaki ily korán reggel.-gúnyolódott mikor "kimászott" a szekrényből.<br />
-Mit kerestél?-kérdeztem újra.<br />
-Ja csak egy telefonszámot de, már megtaláltam.<br />
-Olivér három perc és indulunk.-szólalt meg kintről Ya Ou.<br />
-Már mentek is?-szontyolodtam el.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjemdfbX7lpLyWipGwTkxHykkF4wiWsx7-31q2mvtU7p9ocMvbhoc0p5aTeJmWssxMC7o2Wn-wvr_aU5_yI4k3HaQxa98zz-IJ7rT2oYP743L6QpZ-uZc6ECR9X16LVSw2kAcdTAyTE0oc/s1600/kiss1.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjemdfbX7lpLyWipGwTkxHykkF4wiWsx7-31q2mvtU7p9ocMvbhoc0p5aTeJmWssxMC7o2Wn-wvr_aU5_yI4k3HaQxa98zz-IJ7rT2oYP743L6QpZ-uZc6ECR9X16LVSw2kAcdTAyTE0oc/s1600/kiss1.gif" height="179" width="320" /></a>-Igen. Ma a srácok előbb jönnek haza,de én is megpróbálok sietni.<br />
-Miért hova mész?-kíváncsiskodtam.<br />
-Még el kell intéznem pár dolgot.-válaszolta titokzatosan.-De én is amint tudok jövök.<br />
-Olivér, gyere indulunk.-kiáltott Sziki.<br />
-Szia baba!-hajolt hozzám Olivér és egy puszit adott homlokomra. Megfogtam pólója vékony anyagát és visszahúztam és egy csókot leheltem puha ajkára. Visszacsókolt és összekulcsolta ujjainkat.<br />
-Siess.-suttogtam csókunk után és elengedtem kezét.<br />
-Olivér, nem akarunk rád várni!-nyitott be a szobába Sziki.<br />
-Oké megyek már.-engedelmeskedett és elhagyta a szobát.<br />
A konyhába csináltam magamnak egy pohár gőzölgő teát és az ablakhoz sétáltam. A nap sugarai alig szűrődtek be és az idő sem volt a legkellemesebb ami még jobban elvette a kedvem. Leültem a kanapéra és elmélyedtem kusza gondolataim mérhetetlen halmazába amikor a csengő monoton hangja szólalt meg. Valamit motyogtam az orrom alatt és ajtót nyitottam.<br />
-Sziasztok! Hát ti?-kérdeztem meglepődve látogatóimtól.<br />
-Szia!-köszöntöttek egy nagy öleléssel. Beengedtem őket és helyet foglaltunk a kanapén.<br />
-Azért jöttünk, hogy nincs-e kedvetek eljönni velünk bowlingozni, de amint látom a lábad nincs a legjobb formájában. Még a sikeres lépcső mászásodon hoztad össze?-viccelődött Ricsi,de rögtön abbahagyta barátnője rosszalló nézése után.-Tényleg amúgy Olivér merre kószál?<br />
-Próbán. És történt veletek valami azóta? Hogy tetszik Pest?-érdeklődtem.<br />
-Semmi különös. Még rendezkedünk meg ismerkedünk a hellyel. Tényleg. Hallottad,hogy Luca hazajött?<br />
-Igen, volt is itt. De, hogy érted azt,hogy haza? Ti tudtátok, hogy Párizsba ment?<br />
-Hozzánk még Debrecenbe is eljött,hogy elköszönhessen. Miért te nem is tudtál róla?-kérdezte meglepődötten Lilla.<br />
-Nem, csak most mondta el amikor itt volt.<br />
-Nekünk azt mondta, hogy nagyon összevesztetek és mivel amúgy is kapott egy álláslehetőséget, ezért egy időre elmegy.<br />
-Nem biztos,hogy csak egy időre.-szomorodtam el.-Azt mondta, hogy lehet végleg kiköltözik.<br />
-Ugyan már. Nincs okod a szomorkodásra. Két hónapnál tovább úgysem bírjátok ki egymás nélkül. Majd észhez tér és haza jön.-próbált felvidítani Ricsi kisebb-nagyobb sikerrel.-Na mosolyogj már.-lökött meg kicsit.<br />
Lilla éppen az iskoláról kezdett mesélni ahová felvették amikor ismét csöngettek.<br />
-Maradj csak,majd nyitom.-ugrott fel Ricsi udvariasan és kinyitotta az ajtót. Pár másodperc múlva Maykee hangját hallottam meg és engem keresett.<br />
-Itt vagyok.-integettem neki.<br />
-Bocsi,hogy csak így, de nem vetted fel a telefont és kezdtem aggódni, de amint látom semmi bajod. Nem is akarok zavarni.<br />
-Nem zavarsz és mi amúgy is megyünk,ha a kisasszony megígéri, hogy egyszer eljön velünk bowlingozni.-kacsintott Ricsi.<br />
-Ki nem hagynám.-öleltem meg őket.-Ti addig is vigyázzatok egymásra. Ja és Lilla ne hagyd, hogy minden hülyeséget elkövessen.<br />
-Nem vagyok én olyan.-vágott ártatlan arcot Ricsi.<br />
-Igen, persze. Én is így ismerlek.<br />
Miután a párocska elment Maykee rögtön kérdezősködni kezdett.<br />
-Kik voltak ezek?<br />
-A barátaim még Debrecenből. Miért?<br />
-Csak kérdeztem. És miért nem vetted fel a telefont?<br />
-Mert nem hallottam,hogy csörög?!-kérdeztem gúnyosan.-Nyugi már. Itt állok előtted épen és egészségesen.<br />
-Oké. Tudom, de már félteni se szabad?<br />
-Ha így féltesz akkor nem. Minden rendben.-küldtem felé egy biztató mosolyt.<br />
-Nincs kedved átjönni hozzánk?<br />
-Miért van valami ötletetek,hogy mivel találjam fel magam?<br />
-Aha. Gyere át és megtudod.<br />
-Oké,de nem biztos,hogy még ma odaérek.-néztem a lábamra ami még nincs valami formában. Maykee vette a célzást. Az ölébe kapott és átcipelt hozzájuk. A fiúk látszólag örültek,hogy átjöttem.<br />
-Mit szólnátok ha megmutatnánk Fanninak a legújabb feldolgozásunkat?-adta az ötletet Dani.<br />
-Ohh mindenképp mutassátok meg. Kíváncsi vagyok.<br />
Dani és Boti elővették gitárjaikat, Maykee egy mikrofont, én pedig a titokban a telefonomat,hogy levideózhassam.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
-Kezdhetjük?-nézett Miki két banda társára. A fiúk egy bólintással jelezték,hogy kezdhetnek és elkezdtek gitározni, Maykee pedig belekezdett <i>Vastag Csaba-Szerelem vándora </i>című számába. Miközben énekelt végig a szemembe nézett. Nem tudtam eldönteni,hogy miért. Mi van ha Lucának tényleg igaza van és Miki érez irántam valamit. De nem ez mégis lehetetlen hiszen mi csak barátok vagyunk és nekem amúgy is barátom van akit szeretek. Elűzve kicsit sem logikus gondolataimat újra a fiúkra figyeltem.<br />
-Na milyen?-huppantak le mellém.<br />
-Szerintem nagyon jó. Mázli,hogy fel is vettem.-mosolyogtam rájuk. Megnéztük a felvételt és tetszett nekik így Maykee el is kérte. Dél körül járt az idő így kitalálta Dani, hogy mi lenne ha együtt készítenénk valami kaját. Persze mindannyian belementünk és készítettünk rakott krumplit, amit mindegyik fiú imád. Délután Daninak és Botinak el kellett mennie valahova, így kettesben maradtunk Maykeeval. Én a kanapén bambultam ő, pedig huszadszorra járta végig a lakást valamit keresve.<br />
-Meg van.-jött ki diadalmasan az egyik szobából, ami azt hiszem az övé volt. Mellém lépett és felém nyújtotta az egyik konzolt. Pár másodperc hezitálás után elvettem tőle és próbáltam úgy tenni mintha tudnám is használni. Forgattam jobbra-balra,de nem tudtam vele mit kezdeni.-Nem játszottál még ilyennel?<br />
-Hát nem nagyon.-nevettem el magam és farkasszemet néztem a kütyüvel.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7Cy3sOmHUTEoboz5oGZUzU3teA9NMRAS71WC_7p54-yIAgLzy6ruZrWHHD7jCUI043miUB2IqUPXbSjwYDj8YmPT51kj9WYDKH4db8nQtnTUPKkZjKw2CSqvdlk4lSYh7eMP98ZhL46w/s1600/psp.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7Cy3sOmHUTEoboz5oGZUzU3teA9NMRAS71WC_7p54-yIAgLzy6ruZrWHHD7jCUI043miUB2IqUPXbSjwYDj8YmPT51kj9WYDKH4db8nQtnTUPKkZjKw2CSqvdlk4lSYh7eMP98ZhL46w/s1600/psp.jpg" height="213" width="320" /></a></div>
-Gyere, megmutatom hogy kell.-vette ki a kezemből, lehuppant mellém és elkezdte magyarázni, melyik gombbal mit csinálok, én pedig, mint a jó diák hallgattam árgus szemekkel figyeltem mesteremet.-Sorban a hetedik játszmát te nyerted. Ne mond nekem, hogy most játszol először!-akadt ki és dőlt hátra a kanapéra.<br />
Puffogva bámulta a képernyőt és bámulta a nagy betűkkel virító GAME OVER feliratot. Én kisebb kuncogással nyugtáztam jelenetét. Tetszett,hogy hagyott nyerni és mikor kikapott elvonult a sarokba,mint egy kisfiú.<br />
-Legyőzött egy lány. Ez gáz!-tette le maga mellé a szerkentyűt és összekulcsolta mellkasa előtt a kezét. Közelebb hajoltam hozzá, megpusziltam, majd a fülébe súgtam.<br />
-Valld be, hogy hagytál nyerni!<br />
Kósza mosoly jelent meg arcán bármennyire is próbálta titkolni.<br />
-Nem. Miért tennék én ilyet? Tényleg jó vagy!-játszotta az ártatlant.<br />
-Ha te mondod neked el hiszem.-kacsintottam rá és a konyhába mentem egy pohár vízért. Vittem magunknak egy tál chipset és visszaültem Bátori úr mellé.<br />
-Még egy menet?<br />
-Attól függ milyenre gondolsz.-jelent meg kaján vigyor az arcán.<br />
-De hülye vagy!-vertem fejbe egy párnával.<br />
-Te most lehülyéztél? Jól van. Ezt megjegyeztem! Készülj a bosszúmra.-nézett rám ördögien. Legalábbis megpróbált úgy nézni.<br />
-Hú és mit fogsz csinálni? Fejbe csapsz egy másik párnával?-kérdeztem nevetve, de ahogy ezt kimondtam már meg is történt.<br />
-Pontosan.-nevetett most ő.Több se kellett nekem.Megragadtam a mellettem heverő párnát és elkezdtem vele püfölni. Ő sem hagyta magát és pár másodperc múlva párna csatázni kezdtünk közben pedig nagyokat nevettünk. Kíméletlenül püföltük egymást azonban még is én álltam nyerésre. Ezt ő is észlelte és lassan hátrálni kezdett a kanapén végül a karfáján ült le.Egy jól irányzott ütéssel azonban elvesztette az egyensúlyát és hátraesett,de ha ez még nem lett volna elég engem is magával rántott. Így ő a földön foglalt helyet én pedig rajta. Hirtelen ötlettől vezérelve felültem csípőjére és csak néztem, ő pedig engem.<br />
-Gyönyörű vagy!-simította végig kezét arcomon. Éreztem ahogy elpirultam,ezért lehajtottam a fejem és zavaromban leszálltam Maykeeról. Ő még mindig a földön feküdt és bámulta a plafont.<br />
-Szerintem én most jobb ha megyek.-keltem fel a földről és az ajtó felé vettem az irányt azonban Ő utamat állta.<br />
-Jaj ne már! Maradj még egy kicsit. Amúgy is mit csinálnál otthon egyedül?-nézett rám kölyök kutya szemekkel. Nem kellett sokat noszogatni.Levágódtam a kanapéra és elindítottam a játékot. Húsz perc múlva Dani és Boti is visszajött így együtt megvacsoráztunk és felnyitottunk egy üveg bort, amiből talàn kicsit többet ittunk a kelleténél, majd egy sorozatot kezdtünk el nézni. Engem nem nagyon kötött le, így nemsokára elnyomott az álom. Mikor újra kinyitottam a szemem Miki ölében feküdtem aki még mindig a Tv-t bámulta.<br />
-Hol vannak a többiek?-kérdeztem tőle rekedtes hangon.<br />
-Már elmentek aludni. Miért?<br />
-Úristen!-kaptam fel a fejem.-Hány óra?<br />
-Fél tizenkettő. Csak nem azért kell sietnie a kisasszonynak, mert a Nagy Patocska Olivér megparancsolta, hogy tízre már ágyban kell lennie?-kérdezte gúnyosan.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Bátori Miklós,mielőtt elkezdené hagyja is abba.<br />
-Jól van na,de én ezt nem értem.<br />
-Nem is kell!-mondtam miközben az ajtóhoz sétáltam és belebújtam magassarkúmba.<br />
-Itt ne hagyd a telefonod!<br />
-Ja. Köszi. Jó éjt!-mentem vissza. Felkaptam a dohányzó asztalról a készüléket, majd oda hajoltam hozzá és egy puszit nyomtam az arcára.<br />
-Elkísérlek.-motyogta. Felugrott a kanapéról s az ajtóhoz sietett, majd,mint egy igazi lovag kicsit meghajolva szélesre tárta azt és ennyit mondott:-Csak ön után.</div>
<div style="text-align: justify;">
Orrom alatt kuncogva kisétáltam a lakásból és a falnak dőlve megvártam míg felveszi cipőjét,majd maga mögött kulcsra zárja az ajtót. Mikor ez megtörtént elindultunk az otthonom felé, közben kezét derekamon pihentette. Nem zavart. Miért is zavart volna? Hiszen tudja hogy van fiúm, akit tiszta szívből szeretek és azzal is tisztába van,hogy mi csak barátok vagyunk. Legalábbis akkor még azt gondoltam,hogy tudja vagy legalábbis reménykedtem. Erre azonban rácáfolt, ami ezután történt. A lakáshoz értünk és az ajtó csendes kinyitásával vacakoltam, amikor átölelte a derekam. Azt hittem,hogy csak hülyül és kuncogva szóltam hozzá.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Maykee, hagyjál, így soha nem fogom kinyitni az ajtót.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Akkor ne nyisd ki.-mondta, majd magával szembe fordított és pár centivel közelebb hajolt.Ekkor már egyáltalán nem tartottam viccesnek amit csinál. Az ajtónak döntött és még közelebb hajolt,így már csak pár centi volt köztünk. Éreztem rajta az alkohol szagot és tudtam,hogy már nem teljesen józan. Szemével tekintetem kereste,majd olyan dolgot akart művelni, <br />
amivel elrontott volna mindent. </div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-68973737680576519152014-06-14T08:33:00.000-07:002015-03-02T04:07:06.648-08:0019.fejezet-Bonyodalom <div style="text-align: center;">
<b>Sziasztok! Szombat van úgyhogy megérkezett a következő rész amiben jobban megismerhetitek egy fontos szereplőt. Az előző részhez nem érkezett komi ami kicsit elszomorít. De se baj új nap, új lehetőség! Kitettem egy közvélemény kutatást a júliusban érkező blogomról. Ne felejtsetek el szavazni! Nem is fecsérlem tovább az időt. Jó olvasást!</b></div>
<div style="text-align: center;">
<b>U.i.: Boldog születésnapot egyik kedves olvasómnak, Vikinek! </b></div>
<div style="text-align: right;">
<div style="text-align: center;">
<b>Ölel és puszil titeket, Fanni </b><br />
<b style="font-size: xx-large;"><span style="font-family: 'Signarita Zhai'; line-height: 115%;"><br /></span></b>
<b style="font-size: xx-large;"><span style="font-family: 'Signarita Zhai'; line-height: 115%;"><br /></span></b>
<b style="font-size: xx-large;"><span style="font-family: 'Signarita Zhai'; line-height: 115%;"><br /></span></b>
<br />
<div style="text-align: left;">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<u style="text-align: center;">Visszatekintés:</u></div>
</div>
</div>
<u>Nem köntörfalaztam és rákérdeztem.</u><br />
<u>-Lefeküdtél Adammel, igaz?-mélyen a szemébe néztem és vártam,hogy erre mit reagál.</u><br />
<div>
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Néma csend honolt a nappaliban. Próbáltam szememmel tekintetét keresni sikertelenül. Nem bírtam tovább és újra megkérdeztem.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Lefeküdtél vele?</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Igen.-nézett egy pillanatra szemembe,majd újra elkapta a fejét. Különféle érzések kavarogtak bennem,de a harag nem tartozott közéjük. Legalábbis akkor nem éreztem. </div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Hányszor történt meg?-tettem fel a fejemben újra és újra elhangzó kérdést.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Egyszer.-mondta elcsukló hangon.-Esküszöm.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBh4AHpQWOLZHd5uOtDACqtnBxSl7MhjINO1tJdOaQUdXsGfxhAoH5ZszaWvsPkmy02SW3-E5CJdyepksGEvFyFMta_sicTtASJUl_7IuxM6jr7czPR_WYe8FBdflSPNprsCjpCDqZHfE/s1600/tumblr_inline_myovmjQHw61qirdd0+(1).gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBh4AHpQWOLZHd5uOtDACqtnBxSl7MhjINO1tJdOaQUdXsGfxhAoH5ZszaWvsPkmy02SW3-E5CJdyepksGEvFyFMta_sicTtASJUl_7IuxM6jr7czPR_WYe8FBdflSPNprsCjpCDqZHfE/s1600/tumblr_inline_myovmjQHw61qirdd0+(1).gif" height="180" width="320" /></span></a>-Hiszek neked és nem haragszom. -mondtam. Erre felkapta a fejét. Meglepődöttség volt az arcára írva.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Tényleg?</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Igen.-mosolyodtam el. Luca is óvatosan elmosolyodott és a nyakamba ugrott. Pár percig még érezhető volt a feszültség. Nem akartam ezt a dolgot feszegetni, így inkább elkezdtem faggatni Párizsról. </div>
<div style="text-align: justify;">
-És milyen Párizs?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Gyönyörű. Első pillanatban beleszerettem.</div>
<div style="text-align: justify;">
-És hogyhogy hazajöttél?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Hát természetesen meglátogattam a kificamított lábú barátnőmet. De ezt miért kérdezed,hiszen te küldtél egy SMS-t,hogy mi történt? Amúgy honnan lett meg a párizsi számom?</div>
<div style="text-align: justify;">
-SMS? Párizsi szám? Te miről beszélsz? </div>
<div style="text-align: justify;">
-Hát az SMS-ről amit tőled kaptam pár napja.-mondta és a táskájáért ment,majd a telefonnal a kezében tért vissza.-Itt van.-mutatta meg az üzenetet. Tényleg az én telefonomról érkezett. De ez hogy lehetséges?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ezt nem én küldtem.-ráztam a fejem.-Azt sem tudtam,hogy Párizsba költöztél.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Biztos te voltál csak a tegnap történtek után nem emlékszel.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Igen. Lehet,hogy igazad van.-gondolkoztam el egy pillanatra.-És visszaköltözöl ide,Pestre?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Hát nem tudom. Én is sokat gondolkoztam rajta mióta leszálltam a repülőről,de még nem döntöttem el. A két-három hónap alatt sikerült kialakítanom egy életet magamnak Párizsban ,de nagyon hiányoznak a barátaim és a család. Mégis lehet,hogy jobb ha visszamegyek. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Egy biztos bárhogy döntesz hallgass a szívedre!-szorítottam meg a kezét. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Ha úgy döntök,hogy visszamegyek megígéred,hogy meglátogatsz? Vagy meglátogattok?-mosolyodott el.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mi ez a vigyor?-kérdeztem rá. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Láttam tegnap, hogy nézett rád és aggódott érted. Amúgy nagyon helyes,irigyellek is miattad. Biztos nagyon boldogok vagytok együtt. Bár szerintem a szőke srácnak is bejössz. Kis mázlista.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Várj! Mi?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Szőke,irtóhelyes srác. Ő is itt volt tegnap és nagyon aggódott,meg kérdezősködött össze-vissza.</div>
<div style="text-align: justify;">
-A szőke srácot Olivérnek hívják és én vele vagyok együtt.-nevettem fel.-Te pedig azt hiszem Maykee-ról beszélsz,de ő csak barát.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Hát pedig nekem nem úgy tűnt. Egyáltalán nem úgy viselkedett. Na de mindegy is. Inkább mond el,hogy is jöttél össze a szöszivel.</div>
<div style="text-align: justify;">
Annyi mindent meséltünk egymásnak,hogy egyszer csak azt vettük észre,hogy már fél kettő. Gyorsan összedobtunk valami kaját,de persze közben is trécseltünk. Annyira jó volt ez az egész. Végre visszakaptam a legjobb barátnőmet.Késő délután Lucának el kellett mennie,hogy elérje a vonatot amivel elmegy meglátogatni a családját,de megnyugtatott,hogy pár nap múlva visszajön és csinálunk egy csajos napot. Egyedül maradtam a nagy lakásba,de nem unatkoztam. Luca ajándékképp hozott nekem egy könyvet,az <i>Evermore</i>-t ami már régóta nagy vágyam volt,hogy elolvassam. Imádok olvasni, azonban mostanában még egy könyv se került a kezembe nem,hogy olvastam volna valamit. Kényelmesen elhelyezkedtem a kanapén és falni kezdtem a lapokat. Annyira lekötött a könyv,hogy azt vettem észre,hogy besötétedett. Zörögni kezdett a zárban egy kulcs majd kinyílt az ajtó és négy hulla fáradt fiú jött be rajta.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Sziasztok!-álltam fel,hogy köszöntsem őket.</div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHSxJUgaOj7kPawsOJCmOf_G7KTru78gP3bIkH2bhPGHVKu3U7pGh_Dg24fc6nhiHUOLu74Eq0kEl13Ptel3lh8MOGEevQ_IienesS80ObEGIti5MgZL-VFMsY8tco4QDz1YAuFmkUrIY/s1600/k%C3%B6nyv.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHSxJUgaOj7kPawsOJCmOf_G7KTru78gP3bIkH2bhPGHVKu3U7pGh_Dg24fc6nhiHUOLu74Eq0kEl13Ptel3lh8MOGEevQ_IienesS80ObEGIti5MgZL-VFMsY8tco4QDz1YAuFmkUrIY/s1600/k%C3%B6nyv.jpg" height="320" width="239" /></span></a>-Maradj csak baby!-jött oda Oli és levágódott a kanapéra,majd az ölébe húzott és apró csókokkal hintette be az egész arcom.-Ez itt mi?-kérdezte és kezébe fogta az imént olvasott könyvet.</div>
<div style="text-align: justify;">
-<i>Alyson Noel Evermore</i>. Luca hozta nekem.</div>
<div style="text-align: justify;">
-És milyen?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Elgondolkodtató.-adtam az egy szavas választ és a semmibe bámulva elmélyedtem a gondolataimban.-Milyen volt a napotok?-rázkódtam meg egy kicsit,hogy visszatérjek a gondolataim közül a földre.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Fárasztó.-jött vissza a konyhából Benny és Sziki kezükben egy-egy tányérral. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Én is hozok valami kaját. Te is kérsz?-suttogta Oli a fülembe. Egy aprót bólintottam,minek hatására óriási mosoly került arcára. A következő pillanatban felkapott és a konyhába vitt majd a pultra rakott. Megállt előttem és szorosan magához ölelt,fejét nyakhajlatomba temette. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Valami baj van?-toltam el magamtól,hogy szemébe tudjak nézni. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Nincs.-mosolyodott el,majd közelebb hajolt és megcsókolt. Puha ajkai falták számat, s mentol ízű lehelete csapkodta nyelvemet. Lábaimmal átkulcsoltam derekát, miközben kezemet belevezettem szőke tincseibe.<br />
-Szeretlek!-suttogtam két csók között.<br />
-Én is.-döntötte fejét a fejemnek.Pár másodpercig csak néztük egymást, az idilli pillanatunkat azonban a telefonom csipogása zavarta meg. Előhúztam zsebemből a készüléket és az üzenetet kezdtem elolvasni.<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%; text-align: justify;">„</span><span style="font-family: 'Brush Script MT'; line-height: 115%;"><span style="font-size: large;">Bocsi a tegnapi miatt. Egy paraszt voltam, csak tudnod kell,
hogy féltelek. Holnap nincs kedved átjönni filmezni? <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; line-height: 115%;"><span style="font-size: large;">xxMaykee<o:p></o:p></span></span><span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%; text-align: justify;">”</span></div>
Az üzenetet olvasva elmosolyodtam amit Olivér is észre vett.<br />
-Ki volt az?<br />
-Csak Miki. Bocsánatot kért és megkérdezte,hogy átmegyek-e megint filmet nézni.<br />
-És átmész?<br />
-Passz. Majd még eldöntöm.-vonogattam a vállam. Csináltunk kaját,majd visszamentünk a többiekhez akik a <i>Mentalistát </i>nézték. Mikor vége lett a sorozatnak egyesével elmentünk fürödni,majd aludni mentünk. Olivért pillanatok alatt elnyomta az álom,de én sehogy sem tudtam elaludni. Kimentem a nappaliba még egy kicsit olvasni,hogy hátha az,majd elálmosít. De sajnos a könyvre se tudtam figyelni. Leraktam a dohányzó asztalra és a semmibe bámulva mélyedtem bele a gondolataimba. Olyan sok minden történt ma amit nem értek vagy nem tudom feldolgozni. Az SMS amit nem is én küldtem. De akkor ki lehetett? A legjobb barátnőm kiköltözött Párizsba és talán soha nem is fog majd visszajönni. És a legjobb barátnőm lefeküdt a volt barátommal amikor még együtt voltunk.<br />
-Fanni,hát itt vagy! Mi a baj? Nem tudsz aludni?-lépett mellém Oli.<br />
-Ja semmi.-töröltem le az arcomon éppen legördülő könnycseppet.<br />
-Látom,hogy valami baj van. Mond el!<br />
-Luca lefeküdt Adammel még akkor amikor együtt voltunk.<br />
-És ez miért bánt ? Még mindig őt szereted azok után amiket veled művelt?-kapta fel a vizet egy pillanat alatt és kérdezte ordítva.<br />
-Mi? Te nem vagy normális! Az az állat már kétszer majdnem megerőszakolt. Hogy tudnám szeretni?<br />
-Ha nem szeretnéd,nem lennél ki ennyire.<br />
-Srácok, mi van itt? Valami baj van? Miért ordibáltok?-jött ki a szobájából Ya Ou,Benny és Sziki. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Jaj fiúk bocsi! Nem akartunk titeket felébreszteni. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Még mindig Adamet szereti.-szólalt meg mögöttem Olivér. Elképedve bámult rám mindenki. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem! Ez nem igaz! Olivér nem az a bajom. Csak még végig se hallgattad amit mondani akartam,mert mindenre rögtön fel kell kapni a vizet.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Szerintem jobb lenne ha most leülnétek és szépen,nyugodtan megbeszélnétek ezt az egészet.-adta a tanácsot Ya Ou egy nagy ásítás közepette. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Haver igazad van. Bocsi,hogy felébresztettünk titeket.-lágyult meg Oli.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Semmi baj,de tényleg beszéljétek meg normálisan.-nézett rám és Olira Benny. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Rendben.-mosolyodtam el.Mindenki visszaindult a szobájába,mi pedig letelepedtünk a kanapéra és elmondtam amiket Luca mesélt.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Bocsi,hogy nem hallgattalak végig baba csak nem értettem ezt az egészet.-nézett mélyen a szemembe Oli mikor befejeztem a beszélést.<br />
-Semmi baj. De hogy hihetted azt,hogy még mindig Adammet szeretem?<br />
-Azt hittem amiatt vagy kiakadva,hogy lefeküdtek.<br />
-De tudod,hogy csak téged szeretlek te buta.-bújtam hozzá.<br />
-Én is téged!.-adott a számra egy puszit.-De ezt az SMS dolgot nem értem. Ha nem te voltál akkor mégis ki lehetett?-merengett el a dolgon.<br />
-Nem tudom.-ásítottam el magam.-Majd holnap kiderítek valamit,de most menjünk aludni,mert holnap szükséged lesz az energiádra.Összekulcsoltuk ujjainkat és a szobánkba mentünk. Befeküdtünk a puha ágyba és szorosan egymáshoz bújva elnyomott minket az álom.<br />
<br />
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Adam</span><span style="font-family: "Signarita Zhai"; font-size: 24.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";"><o:p></o:p></span></div>
Mikor kicsi voltam nem láttam mást csak egy összedőlt családot, a mi családunkat. Mindennapi veszekedések és pofonok, ivás és drog ez jellemezte a napjainkat. Mikor idősebb lettem az iskolába mindig csúfoltak ami miatt mérhetetlenül ideges lettem és majdnem agyonvertem az egyik piszkálómat. Kicsaptak az iskolából így új iskolát kellett keresnünk. Anyám úgy döntött Anglia egyik eldugott falujából visszaköltözünk szülővárosába, Debrecenbe. Minden jól ment. Új iskola,új barátok és jobb jegyek. Aztán 16 évesen megismerkedtem pár sráccal,akik azt állították tudják mit tettem. Alkut ajánlottak. Ha belépek a bandájukba nem mondják el senkinek.Belementem a dologba,hiszen nem akartam elveszíteni a barátaimat és azt a lányt aki már akkor fontos volt nekem. Sok marhaságot követtem el a banda miatt,hogy megőrizzék a titkom,de aztán ahogy telt az idő kezdtem megszokni a dolgokat amiket műveltem. Inni és drogozni kezdtem,mint apám. 18 évesen összejöttem azzal a lánnyal akit szeretek,de belekevertem a piszkos ügyeimbe,így a szülei eltiltották tőlem. Hogy visszakapjam szerelmemet megpróbáltam leszokni a piáról és a drogokról, kisebb nagyobb sikerekkel. 19 évesen sikerült bebizonyítanom a szüleinek,hogy nem vagyok olyan rossz ember,mint azt gondolják,így újra együtt lehettünk. 20 évesen együtt felköltöztünk Budapestre minek egyik oka az volt,hogy meneküljek a "bandám" elől.Tervem nem vált be,mert a srácok követtek és ki akartak tálalni szerelmemnek. Ezt megakadályozva újra bandatag lettem. Visszaszoktam a piálásra és a drogozásra. Veszekedtem,megütöttem,bezártam és fájdalmat okoztam annak a lánynak akit szeretek. Aztán jött egy szőke srác és elvette tőlem. De ezt nem hagyom neki. Vissza fogom szerezni Őt,aki az életet jelenti számomra és ha kell a földbe tiprom azt aki ezt meg akarja akadályozni. Minden éjszaka úgy alszom el,hogy visszafogom szerezni és ez így is lesz. Bármi áron. Többször is próbálkoztam eddig sikertelenül,de most nem hibázhatom el,mert valami megváltozott. Van egy társam akivel ugyanaz a célunk. Elszakítani a két hős szerelmest egymástól. A terv megszületett, már csak megvalósítanunk kell. </div>
</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-19999411176758385832014-06-09T09:20:00.000-07:002015-03-02T04:07:21.398-08:0018.fejezet-Veszekedések és békülések<div dir="ltr">
<div style="text-align: center;">
<b>Sziasztok! Megérkezett a kövi rész! És még van nektek egy jó hírem! Mivel nemsokára vége van az iskolának,így minden héten szombatonként olvashatjátok a történetet. Ezen kívül nyárra új történet indul aminek főszereplője Ya Ou lesz. Remélem majd ott is velem tartotok. Az új történetről majd még fogok hozni infókat,ha jelzitek nekem,hogy érdekelne titeket a történet. Addig is ne felejtsétek el mostantól minden héten szombaton <i>I Love You!</i> </b></div>
<div style="text-align: right;">
<div style="text-align: center;">
<b>xxxFanni</b><br />
<b><br /></b>
<b><br /></b>
<b><br /></b>
<b><br /></b>
<br />
<div style="text-align: left;">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<u style="text-align: justify;">Visszatekintés:</u></div>
</div>
</div>
<span style="text-align: justify;"><u>-Ugye nem bántott?-kérdezte. Hangjából lehetett hallani,hogy mérhetetlenül aggódik.Szorosan magamhoz öleltem és válaszra nyitottam a szám,de egy hang se jött ki rajta. Még láttam ahogy Dani egy jó nagyot bemos Adamnek aztán minden elsötétült. </u></span></div>
<div dir="ltr">
<b><span style="font-size: large;"><br /></span></b></div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
Mikor újra kinyitottam a szemem 8 aggódó szem párral találkozott a tekintetem. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Mit tett veled az a rohadt görény?-kérdezte Olivér és látszott rajta,hogy majd szét robban az idegtől.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Bántott.-mondtam halkan és mélyen a szemébe néztem. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Azt hiszem jobb lesz ha mi most magatokra hagyunk titeket.-mondta Ya Ou. Mindenki még egy aggódó pillantást vetett rám,majd kimentek a lakásból. Kivéve egy személyt,Mikit. Olivér leült mellém és megfogta a kezem,míg Maykee a fotelben ült és minket bámult. </div>
<div style="text-align: justify;">
-El kell menünk a rendőrségre.-törte meg a csendet Olivér. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem. Nem megyek sehova.</div>
<div style="text-align: justify;">
-De fel kell jelentenünk ezt az állatot. Nem engedhetem,hogy még egyszer bántson.-emelte fel a hangját.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Csak nyugalmat szeretnék és azt,hogy elfelejtsem végleg őt és azt amit velem tett vagy tenni akart.-emelkedett az én hang erőm is. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Addig nem lesz nyugalmad amíg le nem csukják. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Te tényleg nem érted?!- pattant fel,majd kezdett bele az ordításba Maykee is.-Most nem az lenne a fontos,hogy elmenjetek a rendőrségre. Pihennie kell és nem a te hülyeségeidet hallgatnia. Ha itt lettél volna vele talán nem történt volna meg vele ez az egész. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Mert te mindent tudsz igaz?</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nem. Nem tudok mindent,de legalább vele voltam amikor szüksége volt rám. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
Mi folyik itt?kérdeztem magamtól. Látszott rajtuk,hogy mindjárt egymásnak ugranak. Olivér válaszra nyitotta a száját,de ekkor közbeléptem.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Álljatok már le!-förmedtem rájuk.-Azt hiszitek jobb lesz ha itt marjátok egymást? Ami megtörtént megtörtént. Nem tudjuk megváltoztatni.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Életem mi csak segíteni szeretnénk.-lágyult meg Olivér és megakart ölelni,de én eltoltam magamtól.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Értem. Szóval nálatok az a segítség,hogy itt veszekedtek és még a véleményemet sem kérdezitek meg,hogy én mit is akarok. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Ne haragudj. Igazad van. Olivér itt hajtogatja a hülyeségeit ahelyett,hogy meghallgatnánk téged.-mondta Maykee és gúnyos mosoly jelent meg az arcán.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Hogy én hajtogatom a hülyeségeimet?! Neked elmentek otthonról.-ugrott volna újra Olivér Mikinek.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Fejezzétek már be! Maykee jobb lesz ha most elmész.-fordultam Bátory úrhoz.</div>
<div style="text-align: justify;">
-De...</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nincs de. Kérlek menj el. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Rendben. Vigyázz magadra.-jött oda és meg akart ölelni,de ellöktem magamtól. Maykee egy hangos ajtó csapással elhagyta a lakást,de előtte még szúrós szemmel Olivérre pillantott. Lassan a konyha felé indultam,de Oli utánam jött. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Gyere hadd segítsek.-mondta kedves mosollyal az arcán. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nem kell segíteni. Boldogulok egyedül is. -válaszoltam csípősen,majd magamban egy elhatározásra jutottam. A hűtőből kivettem magamnak egy joghurtot,majd bicegve a kanapéhoz sétáltam. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Baby tudom,hogy haragszol,de beszéljük meg.-mondta Olivér. Unottan egy pillanatra ránéztem,majd nem szólva semmit folytattam az evést.-Azért gondolj bele engem is meg lehet érteni.-folytatta.-Borzalmasan aggódom érted és tudod,hogy csak azt szeretném,hogy neked jó legyen. Tényleg ne haragudj csak még Miki is jól felidegesített. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
Mintha semmit nem is hallottam volna a közös szobánkba mentem és megragadtam Olivér takaróját és párnáját,majd a nappaliban lévő kanapéra dobtam. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Ne csináld ezt velem életem-jött utánam a még mindig nyöszörgő Olivér. -Mit csinálsz?-lepődött meg. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Álmos vagyok. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-És minek hozod ki a cuccom?-nézett rám értetlenül. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nem akarok veled aludni. Úgyhogy döntsd el te alszol a kanapén vagy én. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Majd alszom én.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Rendben.-mondtam majd bementem a fürdőbe zuhanyozni. Legalább fél órán keresztül folyattam magamra a vizet és gondolkoztam. Mikor végeztem már a többiek is hazajöttek.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jó éjt srácok!-köszöntem el tőlük és bementem a szobámba. Befeküdtem a puha ágyba és megpróbáltam elaludni,de nem ment. Csak forgolódtam és a gondolataim kavarogtak a fejemben. Úgy éreztem hiányzik valami. Talán hiányzott Olivér közelsége és ölelése. Pár perc múlva nyikorogva kinyílt az ajtó és Olivér lépett be rajta a cuccaival a kezében.Gyorsan lehunytam a szemem és úgy tettem mintha aludnék. Lassan becsoszogott,majd befeküdt mellém.</div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHYfyRobkqL392II1pZ-AcN8fCMH7SEeyu76xD164YmaJuVDYiy4W5cN-v4zC6DsIan7yA11vapJquaJqtt3SfNCOSSgRcn3CJAPcGRrL15VHYpUBHUDwSVEPFuX-lzRD888kmdX_LruU/s1600/tumblr_llrvszaXTy1qh7487o1_r1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHYfyRobkqL392II1pZ-AcN8fCMH7SEeyu76xD164YmaJuVDYiy4W5cN-v4zC6DsIan7yA11vapJquaJqtt3SfNCOSSgRcn3CJAPcGRrL15VHYpUBHUDwSVEPFuX-lzRD888kmdX_LruU/s1600/tumblr_llrvszaXTy1qh7487o1_r1_500.gif" height="192" width="320" /></span></a>-Tudom,hogy nem alszol.-mondta. Ajkai szinte súrolták fülemet.Kinyitottam az egyik szememet és láttam ahogy engem néz. Arcán óvatos mosoly ült.Felültem,de nem mondtam semmit csak néztem magam elé a nagy semmibe. Ő is utánozta cselekedetemet és velem szembe ült.Pár másodpercre elvesztem gyönyörű szemeiben,de aztán rájöttem,hogy haragszom rá így inkább elkaptam a tekintetem és a takarót pásztáztam , mintha az olyan érdekes lenne. Kezével állam alá nyúlt és felemelte a fejem így újra szemébe néztem.</div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHYfyRobkqL392II1pZ-AcN8fCMH7SEeyu76xD164YmaJuVDYiy4W5cN-v4zC6DsIan7yA11vapJquaJqtt3SfNCOSSgRcn3CJAPcGRrL15VHYpUBHUDwSVEPFuX-lzRD888kmdX_LruU/s1600/tumblr_llrvszaXTy1qh7487o1_r1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a>-Sajnálom.-mondta.-Csak nagyon féltelek és belehalnék ha bármi baj történne veled. Nagyon fontos vagy nekem és nem akarlak elveszíteni,mert szeretlek.<br />
Egy könnycsepp gördült le az arcomon. Nagyon jól esett amit mondott és ráébredtem,hogy nem tudok rá haragudni. A nyakába borultam és hosszasan megcsókoltam.<br />
-Sokkal jobban tetszik,mint a kanapé.-nevette el magát Oli.-Ugye szeretsz?<br />
-Mindennél jobban.-csókoltam meg újra Most már nem éreztem úgy hogy hiányzik valami,sőt abban a pillanatban mindent tökéletesnek véltem. Szorosan hozzábújtam és éreztem ahogy a szemem egyre nehezebb és nehezebb lett,majd végül a karjaiban elnyomott az álom. Másnap reggel éreztem ahogy a napfény simogatja a bőröm ami arra késztetett,hogy kinyissam a szemem. Mivel már legalább volt 11 óra,ezért biztos voltam benne,hogy a fiúk már rég próbán vannak,ami kicsit elszomorított. Lassan felkeltem,felöltöztem,majd a konyhába indultam valami reggeli után nézni. Csináltam magamnak bundás kenyeret és éppen hozzákezdtem volna az evéshez amikor csöngettek. Ijedtemben összerezzentem. A tegnapiakból kiindulva nem tudtam mire számítsak. Lassan az ajtóhoz sétáltam amikor egy ismerős hang szólalt meg a másik oldalon.<br />
-Fanni itthon vagy?-hallottam meg barátnőm hangját.Elfordítottam a zárban a kulcsot és kinyitottam az ajtót.<br />
-Szia!-köszöntöttem egy öleléssel és beinvitáltam a lakásba.<br />
-Jaj,ne haragudj! Ugye nem ébresztettelek fel?<br />
-Nem már épp reggelizni készültem. Kérsz valamit?<br />
-Nem köszi. Mizujs?-Megfogtam a kezét és a kanapéhoz húztam,majd leültünk. Nem értettem mi van vele. Idegesnek tűnt mégis látszott rajta,hogy boldog. A szemében azonban még talán a félelem is tükröződött.<br />
-Hát semmi különös. Élem a mindennapi életem,mint ahogy azt tegnap te is láthattad.-nevettem el magam.<br />
-Ugye tudod,hogy a frászt hoztad rám? Mi történt?<br />
-Adam.-csak ennyit mondtam. Látszott rajta,hogy nem érti. Hiszen ő is csak azt az Adamet ismeri,mint a szüleim mielőtt beavattam őket. Azt a kedves,intelligens és felettébb udvarias fiút akit eljátszott. Igaz,hogy Luca nagyon jól ismer és mindig mindent megosztok vele,de ezt akkor még neki sem mertem elmesélni,de most tudtam,hogy ez az a pillanat amikor csak a színtiszta igazságot mondom el neki,hogy megértse ezt az egész kavarodást. Elmeséltem neki részletesen a tegnap történt dolgokról az emlékeim és ő csak elképedve hallgatott.<br />
-Nem. Ez nem lehetett Adam. Ő nem ilyen.Kizárt dolog.-tiltakozott.<br />
-Pedig ez ő. Végig csak játszott velem aztán mikor összeköltöztünk megismertem azt aki valódi Adam. De ezt az egészet hagyjuk is. Borzalmas dolog még most is visszaemlékeznem ezekre a dolgokra és inkább elfelejteni szeretném,úgyhogy inkább mesélj te. Hova szívódtál fel? Egy csomószor hívtalak,de nem vetted fel.<br />
-Igazából ezért jöttem. Mert tudnod kell,hogy borzalmas barát vagyok,de kérlek hallgass végig.-a válaszom csak egy apró bólintás volt,majd folytatta.-Azután az éjszaka után mikor eltűntél én elhagytam az országot. Jobbnak láttam így és kiköltöztem Párizsba. Hónapokon keresztül hazudtam neked,játszottam a tökéletes barátnőt,pedig egyáltalán nem vagyok az. Nagyon sajnálom. Én tényleg nem így akartam ezt az egészet,de megtörtént és sajnos nem tudom az időt visszatekerni,hogy megváltoztassam.-mondta,de ezt már zokogva. Közelebb mentem hozzá és megöleltem. Ekkor még nem igazán értettem vagy csak nem akartam érteni. Egy dolog foglalkoztatott abban a pillanatban. Az,hogy a legjobb barátnőmnek szüksége van rám. Mikor kicsit megnyugodott azonban már biztos voltam mit akar mondani. Nem köntörfalaztam és rákérdeztem.<br />
-Lefeküdtél Adammel,igaz?-mélyen a szemébe néztem és vártam,hogy erre mit reagál. </div>
</div>
<!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F3.bp.blogspot.com%2F-BD6MF6Hp6Ws%2FU4xU28l0xqI%2FAAAAAAAAH3k%2F_Oxuvl9bxpQ%2Fs1600%2Ftumblr_llrvszaXTy1qh7487o1_r1_500.gif&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHYfyRobkqL392II1pZ-AcN8fCMH7SEeyu76xD164YmaJuVDYiy4W5cN-v4zC6DsIan7yA11vapJquaJqtt3SfNCOSSgRcn3CJAPcGRrL15VHYpUBHUDwSVEPFuX-lzRD888kmdX_LruU/s1600/tumblr_llrvszaXTy1qh7487o1_r1_500.gif" -->Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-47774251707067058032014-05-24T01:51:00.003-07:002015-03-02T04:08:09.419-08:0017.fejezet-Nem kívánt látogató<div dir="ltr">
<span style="font-family: 'Kunstler Script'; font-size: 40pt; line-height: 115%; text-align: justify;">Fanni </span></div>
<div dir="ltr">
<u>
Visszatekintés:<br />
Kopogtam és vártam. Kinyílt az ajtó és szembe találtam magam Bátori úrral. </u></div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
-Szia! Hát te? Nem pihenned kéne?-lepődött meg.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Kéne,de nagyon unatkoztam. Zavarok?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem.Gyere be! Srácok nézzétek ki van itt.-kiabálta miközben a nappaliba mentünk. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Fanni,szia!-köszöntöttek egy-egy nagy öleléssel.Gyorsan felpocoltam a lábam,majd az engem bámuló fiúkra pillantottam.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mit néztek rajtam ennyire?-tettem fel a kicsit hülyén hangzó kérdést.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ja semmit csak azon gondolkoztunk,hogy neked most inkább pihenned kéne ahelyett,hogy itt rohangálsz egyik lakásból a másikba.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem is rohangálok!-játszottam a sértődöttet.-Unatkoztam és gondoltam átjövök hozzátok,hogy csináljunk valamit.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Na akkor csináljunk valamit.-pattant fel Dani és párszor körbe járta a nappalit. Azt hiszem így gondolkozott. Mikor feladta a töprengést, lehuppant mellém a kanapéra.-De mit?</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Van egy ötletem.Rendeljünk valami kaját és majd utána kitaláljuk.-kacsintott Boti.A srácok egyszerre felpattantak és a konyhába rohantak a telefonért. Lassan én is feltápászkodtam,de Miki termett mellettem. Felkapott és a karjaiban a fiúk után cipelt,majd a konyhapultra tett egy nagy mosoly keretében. Mint az ovisok egymás kezéből kapkodták ki a telefont és mondták,hogy mit szeretnének. A vonal másik végéről lehetett hallani,hogy semmit nem értenek abból, amit a fiúk mondanak így végül kivettem Dani kezéből a telefont. Röpke 10 perc alatt lediktáltam az egész rendelést, ami nem volt kis feladat. Amíg a kajára vártunk bekapcsoltuk a Tv-t és elkezdtük nézni az egyik kedvenc filmemet, az Avatar-t. Fél óra múlva csöngettek és a fiúk egyszerre felpattanva az ajtóhoz rohantak.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Ennyire nem lehettek éhesek.-kiáltottam utánuk nevetve. Egy negyed pillanat múlva elégedett mosollyal, kezükben a kajával tértek vissza. Boti hozott mindenkinek tányérokat, majd nekiálltunk enni és folytattuk tovább a filmet. Dani és Miki pizzát, Boti gyrost,én pedig egyszerű görög salátát ettem. Mikor véget ért az Avatar a srácok egyszerre felém fordultak. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Arra gondoltunk.....-kezdte Boti.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Hogyha lenne kedved.....-folytatta a mondatot Dani.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Akkor eljöhetnél velünk holnap a stúdióba.-fejezte be Maykee.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Szívesen. Otthon úgy se tudok semmit csinálni. Maximum halálra unnám az agyam.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Oké, akkor holnap majd szólunk, ha indulunk.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Én most megyek. Akkor majd holnap.-köszöntem el. A srácok megöleltek majd Maykee elkísért a mi lakásunkig. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nagyon örülök,hogy átjöttél.-mosolygott. Egy puszit nyomott az arcomra és szorosan megölelt,majd elment. Elfordítottam a kulcsomat a zárban és bementem. A telefonom a konyhapulton volt. Odabicegtem és megnéztem hátha keresett valaki. 10 nem fogadott hívás és 2 sms-em érkezett.4 hívás Lucától, 2 Olivértől,1 Ya Outól, 1 Szikitől és 1 Bencétől jött. A két sms-ből pedig az egyiket Ricsitől, a másikat Lucától kaptam. "Úgy látszik ma mindenkinek nagyon hiányoztam" gondoltam magamba. Leültem a kanapéra és felhívtam Olivért.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Szia baba! Végre,hogy hívsz. Miért nem vetted fel? Hogy vagy?-kérdezte aggódva.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Szia édes! Bocsi csak átmentem Maykee-ékhoz és itthon hagytam a telefonom. Amúgy köszi jól vagyok. Milyen a próba?Ugye nemsokára jöttök?</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Hát a próba csak a szokásos. Szerintem max. 2 óra és indulunk haza,de most mennem kell vissza. Szia! Ne erőltesd meg a lábad!</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Oké! Szia! Szeretlek!-köszöntem el majd bontottam a vonalat.Megnyitottam az sms-eimet és először Ricsiét olvastam el.<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 24pt; line-height: 115%;">„</span><span style="font-family: 'Brush Script MT'; line-height: 115%;"><span style="font-size: large;">Jó hír! Sikeresen
felköltöztünk Lillával Pestre. Valamikor találkozhatnánk.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; line-height: 115%;"><span style="font-size: large;">xxR</span><span style="font-size: x-large;"><o:p></o:p></span></span><span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 24pt; line-height: 115%;">”</span></div>
</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
Na végre! Azt hittem sosem fognak már felcuccolni Pestre. Így sokkal közelebb lakunk majd egymáshoz és nem csak több óra utazás után találkozhatunk. Na, de most vissza a földre, hiszen van még egy üzenetem Lucától. Azt is megnyitottam, amiben ez állt:<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: large; line-height: 115%;">„Tudom,hogy nagyon haragszol, amiért több hónapra eltüntem, de beszéljük
meg. Kérlek hívj!<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: large; line-height: 115%;">xoxoLuca”</span></div>
</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
Biztos azt hitte, azért nem vettem fel,mert haragszom. Jó, abban van valami igazság,hogy nagyon rosszul esett,hogy nem keresett,nem hívott és még egy sms-t sem tudott küldeni,de biztos volt rá oka. Nagyon rég óta legjobb barátok vagyunk,így biztos vagyok benne,hogy elég nyomós oka volt rá. Bepötyögtem a telefon számát és vártam. Kicsengett. Pár pillanat múlva a vonal másik végén Luca hangját hallottam meg.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Szia! Annyira örülök,hogy felhívtál. Tudom,hogy egy csomó ideje nem kerestelek és nagyon sajnálom. Beszélnem kell veled,de ez nem telefon téma. Tudnánk találkozni valahol?-hadarta.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Örülök,hogy hallom a hangod. Nekem most nem igazán szabad mennem bárhova is. Nem lehetne,hogy átjössz hozzánk?</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Hogy érted,hogy nem szabad menned? Ugye nem történt semmi. És ki az a hozzánk?</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Majd ha ideértél mindent elmesélek.-lediktáltam neki a címet,majd bontottam a vonalat. Negyed óra múlva kopogtattak. Lassan az ajtóhoz vonszoltam magam és arra számítottam, hogy Luca jött meg. De tévedtem. Nem hiszem el. Hogy talált rám? És mit akar még? Becsuktam volna az ajtót,de az utolsó pillanatban megtartotta a kezével. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nem is örülsz nekem?-kérdezte gúnyos mosollyal az arcán.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Adam,takarodj innen! Egyáltalán,hogy találtál meg?</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Vannak forrásaim és amúgy is bármit megtennék,hogy láthassalak.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Jó láttál. Most már húzz innen.-mondtam és közben próbáltam higgadt maradni, ami minden másodpercben egyre nehezebb lett. Újra próbálkoztam az ajtó becsukásával,de ő ezt megelégelte. Erősen kivágta az ajtót és bejött a lakásba. Hátrálni kezdtem, miközben egész testemet átjárta a félelem. Nem tudtam mit akar csinálni vagy,hogy mi fog történni,de minden porcikám reszketett.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Múltkor azt mondtad,hogy megváltoztál.-mondtam elcsukló hangon. A lábam nagyon fájt,de ezzel sem foglalkoztam. Csak az érdekelt,hogy tűnjön el az otthonomból.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Az akkor volt.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Mit akarsz tőlem?-kérdeztem és egy könnycsepp gördült le az arcomon. Valamiben megbotlottam és elestem.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Te tényleg nem tudod? Téged akarlak még mindig. És ha tetszik, ha nem úgyis visszaszerezlek. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nem fogom elfelejteni neked,hogy megütöttél és azt sem,hogy meg akartál erőszakolni. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
A pupillája kitágult és mérhetetlen nagy düh járta át a testét. Körbe nézett a szobában. Az egyik ablakon megakadt a szeme és odasétált. Kihasználva a pillanatot lassan feltápászkodtam a földről és az ajtó felé indultam. Már a kilincset nyomtam volna le, amikor a hátam mögött megszólalt.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Csak nem szökni próbálsz angyalom?-kérdezte. Hangos lépésekkel megindult felém. Nagyon megrémültem, csak az járt a fejembe,hogy el kell menekülnöm tőle. Mit sem foglalkozva a lábammal "futásnak" eredtem, bár az még gyors sétának sem lett volna nevezhető. Pár másodperc múlva utolért és a falnak szorított.Lassan a fülemhez hajolt és suttogva csak ennyit mondott:</div>
<div style="text-align: justify;">
-Tőlem nem menekülsz el!</div>
<div style="text-align: justify;">
Újra sírni kezdtem. Tudtam,hogy bármire képes és azt is,hogy esélyem sincs ellene,így az egyetlen megoldás jutott az eszembe. Talán, ha kiabálok, meghallja valaki és majd segít.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Segítség! Valaki!-ordítottam torkom szakadtából. Ez nagyon felidegesítette. Hirtelen óriási pofon csattant az arcomon. Éreztem ahogy keze lenyomata pirosodik a bőrömön és közben égett. A könnyeim újra megeredtek,de erről Adam tudomást sem vett. </div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKR_V_AeefBoneJw5rlTJhf7NASgFrPsQsXoRw-ZpM4qF6dr_FawQ5MCFMAZHR9CHuCLO_77wrRXXgy2IW1q6QQgRwYCKcYCaXoNLJmZkptnHYdM1Yobz2UneleYd9QNVebYD7p0Vy_ZI/s1600/6.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKR_V_AeefBoneJw5rlTJhf7NASgFrPsQsXoRw-ZpM4qF6dr_FawQ5MCFMAZHR9CHuCLO_77wrRXXgy2IW1q6QQgRwYCKcYCaXoNLJmZkptnHYdM1Yobz2UneleYd9QNVebYD7p0Vy_ZI/s1600/6.gif" height="145" width="320" /></span></a></div>
-Látod ez van, ha rossz kislány vagy.-mondta és gúnyosan elmosolyodott és még jobban a falnak szorított.-Mit szólnál ha.....-kezdett bele a mondatba és közben az ingem gombjaival kezdett babrálni. A következő pillanatban azonban valaki lerántotta rólam. Maykee termett mellettem és szorosan magához ölelt. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Ugye nem bántott?-kérdezte. Hangjából lehetett hallani,hogy mérhetetlenül aggódik.Szorosan magamhoz öleltem és válaszra nyitottam a szám,de egy hang se jött ki rajta. Még láttam ahogy Dani egy jó nagyot bemos Adamnek aztán minden elsötétült.<br />
<span style="font-family: 'Kunstler Script'; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-family: 'Kunstler Script'; font-size: 40pt; line-height: 115%;">Maykee</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
Nagyon örülök neki,hogy megismerhettem Fannit. Egy nagyon kedves, vicces és gyönyörű lány. Amikor bent voltunk vele a kórházban jobban megismertük. Eddig is találkoztunk párszor az X-faktorban de még soha nem beszéltünk. Másnap a srácokkal próbàltuk elfoglalni magunkat kisebb nagyobb sikerrel. Délután csengettek. Én mentem ajtót nyitni és Fannival találtam szembe magam. Nagyon örültem neki,hogy átjött,de kicsit furcsálltam is hiszen a legjobb most az lenne neki, ha pihentetné a lábát. Rendeltünk kaját és megnéztünk egy filmet. A srácokkal kitaláltuk,hogy meghívjuk,hogy jöjjön el velünk a stúdióba, amibe bele is egyezett, majd hazament. Mikor visszaértem a lakásba Dani és Boti furán néztek rám. </div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mi van?-néztem rájuk értetlenül. Nem értettem miért kell annyira bámulni. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Ja, semmi. Mi lenne?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jó, akkor inkább próbáljunk.-hagytam annyiban a dolgot,pedig tudtam,hogy készülnek valamire. Már majdnem egy fél órája folyt a próba, amikor kiabálást hallottam. Először azt hittem,hogy csak képzelődök de utána újra hallottam a hangot. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Ti is halljátok?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Igen. Menjünk nézzük meg, mi az.</div>
<div style="text-align: justify;">
Kimentünk a lakásból,de a kiabálást már nem hallottuk. Elindultunk arra,, ahonnan hallani véltük a hangokat. A folyosón azonban észrevettük Fannit, aki sírt és valami idegent aki az ő ingét kombolja ki. Nekem se kellett több. Odamentem és lerántottam Fanniról a csávót. Dani jól bemosott neki, majd a pasi elrohant. Fannit szorosan magamhoz öleltem, hátha úgy sikerül megnyugtatnom, közben pedig kérdeztem tőle, hogy bántotta-e. Nem válaszolt csak sírt, majd pár másodperc múlva összerogyott. Felemeltem és az ő lakásuk felé indultam, ahol az ajtó tárva nyitva volt. Bementünk és óvatosan az ágyra helyeztem. Néma csend uralkodott a szobában, amikor egyszer csak megszólalt a kaputelefon. Odamentem és felvettem. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Igen?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Helló! Luca vagyok, Fanni barátnője felengedsz, légyszi.</div>
<div style="text-align: justify;">
Természetesen beengedtem, bár nem igazán találtam alkalmasnak a látogatást. Pár perc múlva kopogtattak az ajtón és egy Fannival egyidős lány lépett be a szobába. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Uramisten! Mi történt a Fannival?-kérdezte, amint megpillantotta az ágyon elájulva barátnőjét. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Hát ez az amit mi sem tudunk.</div>
<div style="text-align: justify;">
Mindannyian Fannit néztük és vártuk,hogy felébredjen. Boti kiment a konyhába és a kisebb sokkot kapó Lucának hozott egy pohár vizet,amikor az ajtó irányából nevetést és Olivér hangját hallottuk meg. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Életem megjöttünk.-kiabálta,de amikor belépett a szobába az ő reakciója sem volt jobb mint Lucáé,sőt. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Srácok, ti mit kerestek itt? És ki ez a làny? És mi történt szerelmemmel?-kérdezősködött. Fanni mocorogni kezdett és minden aggódó szempár rá szegeződött, majd pár másodperc múlva kinyitotta a szemét. </div>
</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-39557670616432266622014-04-21T09:10:00.005-07:002015-03-02T04:08:44.162-08:0016.fejezet-Új barátok <div dir="ltr">
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: center;">
<b>Sziasztok! Először is borzalmasan sajnálom,hogy 3 hétig nem volt rész. Ezt minél előbb szeretném is bepótolni. Másodszor pedig szeretném nektek megköszönni a több 10000 oldalmegjelenítést. Nagyon boldog vagyok,hogy sokatokat érdekel az írásom. Remélem még sokáig így is lesz. Nem is szeretném tovább húzni az időt. Itt a 16.fejezet. Komizni,feliratkozni és pipálni ér. Jó olvasást!</b></div>
<div style="text-align: center;">
<b>U.i.: Boldog nyuszit és a lányoknak sok locsolót! <3 </b></div>
</div>
<div style="text-align: right;">
<div style="text-align: center;">
<b>xxxFanni</b></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Olivér<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="text-align: justify;">Mikor megláttam az üzenetet fejvesztve elkezdtem bepötyögni Maykee számát és felhívtam.Kicsöngött.Nem tudtam miről akar beszélni,de rossz elő érzetem volt.Pár másodperc múlva Maykee szólt bele a telefonba.</span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Azt hittem már föl se akarod venni.Egy csomószor hívtalak.-esett nekem telefonon keresztül.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jó tudom. Mi történt?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Fanni leesett a lépcsőn.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ne is mond tovább 10 perc és ott vagyok.-csaptam le a telefont.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mi az haver?-jött oda Ya Ou.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Fanni leesett a lépcsőn.Bemegyek hozzá a kórházba.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mi is veled megyünk.-jött oda Sziki és Benny is.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Menjetek srácok.És majd hívjatok,hogy mi van Fannival. Jobbulást neki.-intett mentor apánk.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Köszönjük Robi.-köszöntem el az ajtóból és sietve a kocsihoz mentem.Gyorsan mindenki bepattant és már indultunk is. Bementünk ahol rögtön megcsapott minket a kórház szag.Megkérdeztem melyik szobában van szerelmem és gyors léptekkel megkerestem.<br />
<br /></div>
</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: right;">
<img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaZ5Y0G6qzz7rOrChlLOwleyqx9iG1z3AabrTPxbisfSEeoYltSUoDoPEhhz8h8tf88XYSvasTI9Qdf38hLZa7yOwY1h2Bj9HA_SHHxJeDbrgcSrVSGTLQbgvMzzh06W0xhvYShcEoDmY/s1600/let%C3%B6lt%C3%A9s.jpg" /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mikor felébredtem éreztem,hogy nem otthon vagyok.A szememet még nem nyitottam ki,de mikor megéreztem a borzalmas kórház szagot, mindent megértettem.A fejem sajgott és a jobb lábam nagyon fájt.Nem volt erőm kinyitni a szemem,de azt megállapítottam,hogy a szobában van bent három fiú. A hangokat nem igazán ismertem fel,de amikor a neveket meghallottam tudtam,hogy az MDC van itt velem.Pár perc múlva nyílt az ajtó és bejöttek.Rögtön Olivér aggodalmas hangját hallottam meg,majd felismertem a többiekét is.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mi történt?-kérdezte rögtön Olivér miközben az ágyam mellé húzott egy széket és megfogta a kezem.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem tudom.A srácokkal jöttünk fel amikor nagy zajt hallottunk és megtaláltuk Fannit.-számolt be azt hiszem Dani.Erőt vettem magamon és lassan kinyitottam a szemem.Hirtelen minden szem rám szegeződött.Kicsit megdörgöltem a szemem és felültem.Ekkor észrevettem,hogy a lábam be van kötve ami megmagyarázza,hogy miért fáj.Nem bírtam megbarátkozni a látvánnyal, ezért még percekig azt néztem.Közben a fiúk csendben bámultak maguk elé vagy az én arcomat kémlelték.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Istenem-szólalt meg Oli olyan halkan,hogy csak én hallottam.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Shh. Nincs semmi baj.-néztem rá és egy kicsit megszorítottam a kezét.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Hogy érzed magad?</div>
<div style="text-align: justify;">
-A lábam és a fejem fáj, de amúgy minden oké.-küldtem az összes fiú felé egy biztató mosolyt amit szívesen viszonoztak is.-Mi történt?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mennyire emlékszel?-kérdezett vissza Sziki.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Hát arra, hogy elmegyek futni,de megbotlottam.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Leestél a lépcsőn.-kezdett bele a mesélésbe Dani.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Na ez rám vall.-nevettem el magam kínosan.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Megtaláltunk és rögtön kórházba hoztunk.-foglalta össze röviden Boti.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Hozzunk neked valamit?-pattant fel a székről Benny és Ya Ou egyszerre.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem kell köszi max egy üdítő.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Srácok lejöttök velünk a büféhez?-nézett végig a társaságon Ya Ou. Persze mindenki ment így kettesben maradtunk Olival.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mit mondott az orvos?-törtem meg a csendet pár perc múlva.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Kisebb agyrázkódásod van így mára bent tartanak megfigyelésre,de ha minden rendben lesz holnap már haza jöhetsz.</div>
<div style="text-align: justify;">
Kicsit elszontyolodtam a hír hallatára.Semmi kedvem nem itt maradni. Bár kinek lenne?!Felemeltem a takaróm miközben kicsit arrébb csúsztam az ágyon.Párszor megütögettem a matracom majd Olivérre néztem amiből rögtön megértette mit szeretnék.Befeküdt mellém és összekulcsolta ujjainkat.Mellkasára hajtottam a fejem és hallgattam a szívverését. Pár perc múlva a szemeim lecsukódtak és elnyomott az álom. Mikor felébredtem Oli éppen azt mondta a fiúknak,hogyha akarnak akkor nyugodtam hazamehetnek.ő majd vigyáz rám.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Neked próbára kell menned.-nyitottam ki hirtelen a szemem.</div>
<div style="text-align: justify;">
-De nem foglak itt hagyni.-szögezte le ellentmondást nem tűrően,de nem adtam fel.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Egyedül is el leszek,de azt nem hagyhatom,hogy az én bénázásom miatt ne készüljetek a show-ra.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Kössünk egyezséget.Most elmegyek próbára,de éjszaka bent maradok veled.</div>
<div style="text-align: justify;">
-És addig itt maradunk veled. Persze csak ha szeretnéd.-ajánlotta fel Maykee.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem kérhetek tőletek ilyesmit. Nyugodtan hazamehettek.-mosolyogtam az MDC-re.</div>
<div style="text-align: justify;">
-De mi szivesen maradunk.-válaszoltak 1000 wattos mosollyal.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Köszi.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Hoztunk neked valamit.-lépett közelebb Benny és egy csomó kaját rakott az ágyamra. Volt ott minden:chips, gumicukor,csoki,oreo és pár szendvics.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Csak ilyen keveset hoztál?-néztem rá tettetett csalódotsággal,de senki nem bírta ki és hangos röhögésbe kezdtünk.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nekünk lassan mennünk kell.-szomorodott el Oli és komótosan kimászott az ágyból.-Srácok nagyon vigyázzatok rá!</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Igen is.-vágták magukat vigyázzba.A fiúk odajöttek elköszönni majd Olivér is egy hosszú csókkal búcsúzkodott.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Azért levegőt el ne felejtsetek venni.-nevette el magát Ya Ou miközben felvette a kabátját.A kijelentését egy mosollyal díjaztuk majd Oli a számra nyomott még egy puszit. Miután elmentek a szobába leszállt az a kínos csend ami engem nagyon idegesített.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Mit csináljunk?-törtem meg végül.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Mesélj magadról!-húzták közel az ágyamhoz a székeiket.Egy csomó kérdéssel megbombáztak amikre szívesen válaszoltam,majd én kérdezgettem őket.Gyorsan megtaláltuk a közös hangot.Észre se vettük,de csak úgy repült az idő. Hirtelen megszólalt Dani telefonja.Kiment a folyósora és vagy 25 percig telefonált.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Fanni,nem haragudj,de vissza kell mennem a Corvinra.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Én is megyek.-pattant fel Boti.-Maykee?</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Én még maradok.-mosolygott rám.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Köszi fiúk,hogy eddig is maradtatok.-búcsúzkodtam.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nincs mit.Reméljük majd átjössz valamikor.-kacsintott Dani. Egy-egy puszival elköszöntek,majd elmentek.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Na akkor mit csináljunk?-huppant az ágyamra Maykee.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Passz.Nem sok mindent lehet itt csinálni.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
A következő pillanatban egy nem túl szimpatikus nővérke jött be kezében valami kaja szerűséggel. Szúrós szemmel végig mérte Maykeet aki még mindig az ágyamon ült és várta mikor esik le neki mit is akar. Drága Bátori úrnak persze nem esett le így végül megszólalt a nővér.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Remélem fiatal úr kényelmesen elhelyezkedett.-és közben lerakta a kezében tartott tálcát.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Ja. Bocsánat.-eszmélt fel Maykee és visszaült eredeti helyére.Alig bírtam visszatartani a nevetést így reménykedtem minél előbb kimegy a "kedves" nővérke.Még párszor körbenézett majd komótosan elhagyta a szobát.Becsukódott az ajtó és kitört belőlünk a nevetés.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Hogy lehetsz ilyen sötét?!-fogtam a fejem.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Jól van na. Nem oda figyeltem.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Hát azt látom.-kuncogtam tovább. Maykee újra a felállt és párszor körbejárta a kis szobát,majd a szeme megakadt a tálcán amit a nővérke behozott. Az arckifejezéséből ítélve látott már jobban kinéző kaját is.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Hogy eltereljük a gondolataidat arról a förmedvényről inkább gyere együnk egy szendvicset.-tanácsoltam.Visszaült az ágyamra és csöndben megettük a szendvicseinket.De most már a csend nem kínos hanem megnyugodtató csend volt.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Gumicukrot?-nyújtottam felé a kibontott zacskót.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Kérek.-mondta és kikapta a kezemből. Kihasználva,hogy én most nem tudok járni gyorsan felpattant és a szoba másik végében termett.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Héé. Ez nem ér.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5Fq5lX3RXWiQdLpagiuRyiaq3eAc-jcFObwO7AMeJKdbLVWtC7iAw8URhqjT_mfQe8gJ4NU62TvMPMSAkaZn5OAUz2-8v8jf2vGbcAI0pLuToYD0PZB7jyaDTd6WXRmryjwNTQv9OLlg/s1600/fd.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5Fq5lX3RXWiQdLpagiuRyiaq3eAc-jcFObwO7AMeJKdbLVWtC7iAw8URhqjT_mfQe8gJ4NU62TvMPMSAkaZn5OAUz2-8v8jf2vGbcAI0pLuToYD0PZB7jyaDTd6WXRmryjwNTQv9OLlg/s1600/fd.png" /></span></a><br />
<div style="text-align: justify;">
-Miért ne érne?-kérdezte gúnyosan. Sajnos nem volt szerencséje,mert mellettem volt még egy zacskóval és azokkal kezdtem el dobálni. Egyfolytában az arcát találtam el így kinyitotta a száját hátha oda is sikerül beledobnom. Sikerült is. Egyszer. A többi 1000 próbálkozás nem járt sikerrel így egyszer csak azt vettem észre,hogy már minden gumicukor a földön hever. Maykee persze jót szórakozott a bénázásomon.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Azt hiszem ezt össze kéne szedni.-néztem körbe.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nem igazság. Te nem tudsz segíteni.-szontyolodott el. Nem tudom miért de bemászott az asztal alá is. Éppen jött volna ki amikor bevágta a fejét.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Auu!-jajgatott.Nem bírtam ki és újra elkapott a röhögő görcs.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ne nevess! Ez nem vicces.-vágott morcos képet,amiért még jobban nevetnem kellett.Lassan feltápászkodott és odajött az ágyamhoz. Gonosz vigyor jelent meg az arcán amiből már rosszat sejtettem.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mire készülsz?-vontam fel a szemöldököm.Kellett nekem ezt megkérdezni,mert a következő pillanatban már meg is tudtam a választ. Elkezdte csikizni a hasam.Pár perc múlva még mindig csikizett, én pedig már sírtam a nevetéstől.Hirtelen kinyílt az ajtó és Olivér lépett be rajta.Már ennyi lenne az idő? Annyira jól éreztem magam Maykee-val,hogy észre se vettem.Olyan,mintha már ezer éve ismernénk egymást.Na de vissza a jelenbe. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Srácok én mentem.Jó éjt! Ja és Fanni jobbulást!-kacsintott. Gyorsan felvette a kabátját,egy puszival elbúcsúzott,majd elhagyta a szobát. "Ez mi volt?" kérdeztem magamtól. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Szia baba!-jött oda hozzám Olivér és egy hosszú csókkal köszöntött.-Milyen volt a srácokkal?</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nagyon jó.-mosolyogtam.Az este kellemesen telt,bár soha többet nem akarok kórházban aludni. Megnéztünk egy filmet, hülyültünk,beszélgettünk és Olivér megkért,hogy énekeljek. Először ódzkodtam még a gondolattól is,de aztán sikerült meggyőznie. Miután teljesen elfáradtunk összebújva elaludtunk. Reggel izgatottan keltem fel. Alig vártam,hogy végre haza mehessek. Az orvos még elmondta a szokásos dolgokat: Ne terheljem a lábam, sokat pihenjek stb. majd jobbulást kívánt és már indulhattunk is. Mikor megérkeztünk még mindenki otthon volt.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Sziasztok!-bicegtem be az ajtón, mögöttem Olivér hozta a cuccaimat.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Szia! Hogy vagy?-jöttek oda a fiúk és megöleltek.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Köszi jól. Nagyon fáradt vagyok úgyhogy elmegyek aludni. Jó próbát srácok.-köszöntem el tőlük és bevonultam a szobánkba. Pár másodperc múlva nyílt az ajtó és Olivér jött be. Egy puszit nyomott a homlokomra majd kifelé indult,de utána szóltam. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Siessetek.-mondtam. Hirtelen megfordult és visszajött,majd egy csókot nyomott a számra.Miután a srácok elmentek nemsokára elnyomott az álom.Mikor felébredtem már két óra volt. Kibicegtem a konyhába és csináltam valami ehetőt. Ebéd után leültem a Tv elé és váltogatni kezdtem a csatornákat,közben pedig azon agyaltam mennyire nem igazság,hogy most semmit nem csinálhatok. Nem találtam semmit ami érdekelt volna így felpattantam,kibicegtem a folyosóra át egy szomszéd lakáshoz. Kopogtattam és vártam.Kinyílt az ajtó és szembe találtam magam Bátori úrral.</div>
</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-50150977277914498082014-03-24T13:14:00.001-07:002015-03-02T04:09:22.327-08:0015.fejezet-Féltékenység és Jajj<div dir="ltr">
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: center;">
<b>Sziasztok!Két nap késéssel,de megérkezett a következő rész.Remélem tetszeni fog. :) Komizni, pipálni és feliratkozni ér. Jó olvasást! </b></div>
<div style="text-align: center;">
<b> xxx Fanni </b></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<u>Visszatekintés:</u></div>
<div style="text-align: justify;">
<u>Csodálatos és felejthetetlen éjszakát töltöttünk együtt.</u></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
Reggel korábban ébredtem,mint általában legalábbis ezt gondoltam. Lusta voltam felkelni,ezért csak a plafont bámultam és hallgattam szerelmem szuszogását. Egy idő után megérezhette,hogy nézem,mert pár perc múlva kinyitotta a szemét.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jó reggelt.-adtam szájára egy puszit.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Csak ennyit kapok?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Milyen kis elégedetlen valaki.-csókoltam meg,de ez se tartott 5 másodpercnél tovább,mert hatalmas erővel kinyitódott az ajtó és Sziki lépett be rajta. Legurultam az ágyról ijedtemben és közben próbáltam eltakarni magam a takaróval.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Olyan jól tudsz mindig időzíteni.-nevette el magát Oli és közben megnézte jól vagyok-e.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Értek hozzá.-kacsintott Sziki.-Csak szólni akartam,hogy 15 perc múlva indulunk.</div>
<div style="text-align: justify;">
-De még tök korán van.-siránkozott Oli.</div>
<div style="text-align: justify;">
-10 óra van. Ne nyafogj hanem készülődj!</div>
<div style="text-align: justify;">
-Igen is kapitány!-vágta vigyázzba magát kis majmom . Mikor Sziki kiment a szobából a szekrényben kezdtem kotorászni.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mit keresel?-dőlt vissza az ágyra.Nem válaszoltam csak kikaptam az egyik pólóját és fölvettem.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jól áll. Bár nekem ruha nélkül is tetszettél-mondta és kaján vigyor jelent meg az arcán. Közelebb lépett és megcsókolt. Nem akartam elválni tőle,de mégis eltoltam magamtól.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Készülődnöd kell.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Van még öt percem.-kacsintott és közelebb hajolt,de abban a pillanatban megkordult a hasa.Nem bírtuk ki és hangos elnevettük magunkat.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Inkább menjünk enni.-mondtam még mindig nevetve. Ő is felöltözött és a konyhába mentünk.</div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2BEaQ23_YEDOUwtp0nDc5vyu_PnntRda-iNbSsUnZouHU4yUWEaUTRfsndiwAv9CGkBw5cfv34rJ_ypPzgAGKOiV1k6uMKR4w9xalbHxJJ_dnppjLKsZTIYjdx4veCl3H52whFlWcYBE/s1600/992269_622037477883719_511133170_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2BEaQ23_YEDOUwtp0nDc5vyu_PnntRda-iNbSsUnZouHU4yUWEaUTRfsndiwAv9CGkBw5cfv34rJ_ypPzgAGKOiV1k6uMKR4w9xalbHxJJ_dnppjLKsZTIYjdx4veCl3H52whFlWcYBE/s1600/992269_622037477883719_511133170_n.jpg" height="320" width="200" /></span></a><br />
<div style="text-align: justify;">
-Jó reggelt!-köszöntünk a többieknek.Oli gyorsan reggelizett majd a fiúk elmentek próbára a lányok pedig haza így otthon maradtam egyedül.Nem volt jobb ötletem így kicsit rendet raktam és elmentem vásárolni,mert hála Olikámnak a hűtő megint kong az ürességtől.A nagy hűtőfeltöltő expedíció után fáradtan ültem le a kanapéra és előkaptam a gépemet. Első dolgom az volt,hogy csekkoljam a facebook-m,mert már nagyon régen jelentkeztem be.A fiúk és a lányok is bejelöltek, plusz majdnem az összes x-faktoros.Volt még három név akit először azt hittem nem ismerek,de mikor megnéztem az adatlapjukat rájöttem,hogy ők az MDC. Párszor összefutottam velük a kulisszák mögött,de talán ők voltak az egyetlenek akikkel még nem beszéltem.Mindenkit visszaigazoltam, amikor üzenetem érkezett.Sajnos a rövid beszélgetés után Olinak vissza kellett menni próbálni így rám tört az unalom.Anikóval tök jól összebarátkoztam.Hirtelen fölpattantam és átmentem hozzá.Az ajtó előtt álltam és bekopogtam,pár másodperc múlva egy 1000 wattos mosoly kíséretében Anikó ajtót nyitott.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Szia!Mizujs?</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Szia!Nem zavarok?</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nem,dehogyis.Gyere be! Kérsz kávét? Most csináltam. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Igen kérek.Köszi.-ültem le az egyik székre.-Hogy vagy? </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Jól és te?-ült le mellém és a kezembe nyomta a gőzölgő feketét.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Megvagyok.Bár azon gondolkoztam, hogy mit fogok csinálni mindennap ha a fiúk próbán lesznek.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Van egy ötletem.Mit szólnál ha unalom űzőként eljönnél velem a West End-be vásárolni,mert nincs kedvem egyedül menni.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Én benne vagyok.Menjünk.-gyorsan megittuk a kávét,majd fölvettük a kabátunkat és elindultunk.Egy csomó boltba benéztünk és mindent ami csak egy kicsit is megtetszett felpróbáltunk.A vásárlás végére Anikó egy új szettel én pedig egy új cipővel lettem gazdagabb.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
Utána visszamentünk Anikóékhoz és rendeltünk egy pizzát.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Szia Anikó megjöttem.-kiabált Lili mikor belépett az ajtón.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Szia!-köszöntünk Anikóval egyszerre.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ja bocsi nem tudtam,,hogy te is itt vagy.-huppant le mellénk a kanapéra a kezében egy szelet pizzával.</div>
<div style="text-align: justify;">
-És milyen volt a próba?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Hát,elég fárasztó.</div>
<div style="text-align: justify;">
Még beszélgettünk egy kicsit,majd hazamentem.Este felé járt még,de még a fiúk sehol se voltak. Gondoltam elütöm az időt bekapcsoltam a rádiót,ahol éppen <i>Ariana Grande Baby I </i>című száma szólt.Énekelni kezdtem a számot.</div>
<blockquote class="tr_bq">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span style="background-color: white; line-height: 17px;">Baby I got love for thee so deep inside of me I don't know where to start</span><span style="background-color: white; line-height: 17px;">I love you more than anything</span><span style="background-color: white; line-height: 17px;">But the words cant even touch what's in my heart</span></span></div>
</blockquote>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Vége lett a számnak és egy hang szólalt meg mögöttem amit rögtön felismertem.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Gyönyörű hangod van!</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem illik hallgatózni.-szúrtam le a hang tulajdonosát és a mellette álló három lefagyott jó madarat.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem is mondtad,hogy tudsz énekelni,azt meg főleg nem,hogy ilyen jól.-ébredt fel először Ya Ou.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Igazából még soha senki nem hallott énekelni,de ezt a témát hanyagoljuk.Inkább menjünk enni.-ezt nem kellett kétszer mondani.Mindenki leült a saját helyére,de a témáról nem akartak leszállni.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Hogyhogy nem hallott még senki sem énekelni?-értetlenkedett Benny.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Senkinek nem mertem megmutatni és nektek sem akartam csak megjöttetek én meg nem hallottam.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Vacsi után a fiúk furcsán viselkedtek.Tudtam,hogy készülnek valamire,de arról fogalmam sincs mire.Egyszer csak Sziki kezében előtűnt a gitár és akkor rájöttem a tervre.Menekülőre fogtam a dolgot és a szobánk felé kezdtem somfordálni ám Olivér észrevett,utánam rohant és felkapott.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Tegyél le!-kiabáltam nevetve.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem menekülsz.-vigyorgott.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-A <i>Little Thing</i>-et tudod?-nézett rám Sziki.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Igen,de most muszáj ezt?</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Igen muszáj. Légyszi énekeld el.-vágott kiskutya szemeket Oli.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Ezeknek a szemeknek,hogy lehetne ellenállni.-nevettem el magam.-Oké,de akkor ti is énekeltek velem.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Rendben.-mentek bele az alkuba.A dal közben próbáltam nagyon koncentrálni,hogy ne rontsak el semmit.A szám felénél azonban már elengedtem magam és hagytam,hogy a zene szeretete átjárta a testem.Zenélés után szokásunkhoz híven leültünk Tv-zni. Én Oli ölében feküdtem,a másik kanapén a másik három fiú.A film felénél észrevettem,hogy szerelmem mindjárt elbóbiskol.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Ne menjünk aludni?</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Dehogyis.Nézd csak nyugodtan tovább a filmet.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-De látom,hogy mindjárt bealszol.Akkor cseréljünk helyet.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Rendben.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Most Ő feküdt bele az ölembe,pár perc múlva ránéztem és már aludt is. Akaratom ellenére is megmosolyogtam, hogy milyen édesen alszik. A film végére már csak Ya Ou és én maradtunk ébren.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Azt hiszem én is megyek aludni.Jó éjt!-adott puszit a homlokomra.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Neked is.Én most mit csináljak velük?-mutattam a három alvó srácra.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Hagyd itt őket.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Mindenkit egyesével betakargattam, majd hallgatva Ya Oura ott hagytam őket és lassan bementem a szobába. Befeküdtem a jó meleg ágyba és már majdnem elaludtam amikor a takaró felemelkedett és két ölelő kar fonódott a derekamra.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFJyAgrXPJKMItefVp0FUaE7MRx5HE2IsVKANDkxSdhYfxAuduhR_jg5IBvOu17YKKjFVGJOWit9fGV_xZNHOkEYRqdrkqmT52-nsGYxgpBv4Bh_VKCgP3XIOQWuGMC-3dzFVQFggWepo/s1600/1395452_629053500515450_359680179_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFJyAgrXPJKMItefVp0FUaE7MRx5HE2IsVKANDkxSdhYfxAuduhR_jg5IBvOu17YKKjFVGJOWit9fGV_xZNHOkEYRqdrkqmT52-nsGYxgpBv4Bh_VKCgP3XIOQWuGMC-3dzFVQFggWepo/s1600/1395452_629053500515450_359680179_n.jpg" /></span></a></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
-Felkelthettél volna.-súgta a fülembe Oli.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Nem válaszoltam csak szorosan hozzábújtam és hagytam,hogy elnyomjon az álom.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: center;">
<b>***Vasárnap***</b></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A többiek nem tudtak sajnos eljönni így most csak ketten megyünk Barbival a Döntésre.Tegnap a fiúk ismét fantasztikusak voltak és a mentorok is meg voltak velük elégedve.</div>
<div style="text-align: justify;">
-És mit veszel fel ma?-ült le mellém Barbi a kezében egy sütivel.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem tudom.Segíts!</div>
<div style="text-align: justify;">
-Na gyere.-ragadta meg a kezem és egyenesen a szekrényemhez húzott.Egyesével kezdte el kidobálni a ruháimat onnan ami nem nagyon tetszett.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Utána el is pakolsz?-néztem rá tettetett szigorral.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Persze.-nevette el magát.Végül a kezébe akadt az egyik kedvenc összeállításom.-Na ez tökéletes lesz.</div>
<div style="text-align: justify;">
Összekészülődtünk és elmentünk a székházhoz.Amikor beléptünk Olivér éppen egy lány derekát karolta át és úgy fotózkodott. Hirtelen görcsbe rándult a gyomrom.Elsápadtam amit Barbi is észrevett.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jól vagy?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Igen persze.-erőltettem magamra egy mosolyt.-Gyere menjünk be.-megragadtam a kezét és az ajtó felé kezdtem húzni.Persze erre a fiúk felfigyeltek.Leültünk a helyünkre és próbáltam terelni a témát.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Szerinted mivel készülnek ma a fiúk?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ne tereld a témát!Mi volt a baj?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Semmi.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jaj ugyan már.Rosszul hazudsz.Mond el!-milyen jól kiismert.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Tudom.-nevettem el magamat kínosan.-Kicsit rossz volt látni Olivér karjaiban azt a lányt.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Féltékeny vagy?Ugye tudod,hogy nincs miért?!Oli szeret téged és ezt te is nagyon jól tudod.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jó,de olyan sok szép,csinos és kedves lány van és mind a lábai előtt hevernek...</div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
-Ezt most fejezd be! Nyugi.Téged szeret és nem mást.</div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
A show közben elgondolkoztam azon amit Barbi mondott és próbáltam nem foglalkozni a saját hülyeségemmel.A fiúk tovább jutottak ezért madarat lehetett volna velem fogatni annyira boldog voltam és a gondolataim is elterelődtek a történtekről.Hátra mentünk a fiúkhoz és megvàrtuk amíg elkészülnek.Útközben Oli összekulcsolta a kezünket és egy percre se akarta elengedni.Otthon az ágyban feküdve még beszélgettünk egy kicsit.</div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
-Mi volt a baj?</div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
-Mikor?-tettettem a hülyét.</div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
-Amikor megjöttetek.Olyan gyorsan berohantatok.</div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
-Az igazság az,hogy féltékeny lettem,amikor megláttam,hogy az egyik rajongót ölelgeted.-sütöttem le a szemem.Nem válaszolt semmit csak szorosan magához húzott és megcsókolt.</div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
-Nincs okod a féltékenységre,de ezt te is tudod.Én téged szeretlek.-nézett mèlyen a szemembe.</div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
-Barbi is ezt mondta,de nálam sokkal szebb lányok is vannak és......</div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
-De nekem nem más lány kell hanem te.-vágott a szavamba. Annyira jól esett amit mondott.</div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmds9LPzy1qTzmtPP5gGr6x1miSJdjAOidEk5rJL2UJ6mFZqx3lFAOOVapj9oGViRiMrskOzMyvTWCUR4obvJrdBeDCpxSvWouNmvkNJ3abqxgQyJVcTeKeEPoI6KLTMHWqefNuyUkk4c/s1600/1948202_629051180515682_405466805_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmds9LPzy1qTzmtPP5gGr6x1miSJdjAOidEk5rJL2UJ6mFZqx3lFAOOVapj9oGViRiMrskOzMyvTWCUR4obvJrdBeDCpxSvWouNmvkNJ3abqxgQyJVcTeKeEPoI6KLTMHWqefNuyUkk4c/s1600/1948202_629051180515682_405466805_n.jpg" height="320" width="318" /></span></a><br />
<div style="text-align: justify;">
-Szeretlek nagyon.-feküdtem a mellkasára és nemsokára elnyomott az álom.Másnap délig aludtam így mikor felébredtem a fiúk már rég a próbán voltak.A reggelit kihagyva megebédeltem és elhatároztam,hogy elmegyek futni.Felöltöztem,bezártam az ajtót és elindultam.Hallottam,hogy valaki jön fel.Elkezdtem leszaladni a lépcsőn,de megbotlottam és a következő pillanatban elsötétült minden.</div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Signarita Zhai'; font-size: x-large; font-weight: bold; line-height: 18.399999618530273px;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: AR-SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;">Olivér</span></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
A show után nagyon fáradtak voltunk,de még kimentünk autogramot osztogatni majd hazamentünk és aludtunk egészen másnap délig.Csodálatos illatokra ébredtünk. A lányok isteni finom ebédet és sütit csináltak. Evés után elmentünk próbára.Hatalmas kő esett le a szívünkről amikor elsőként tovább jutottunk. Az este többi része is csodálatosan telt.Reggel arra ébredtem,hogy Fanni engem néz.Sziki sikeresen ismét ránk nyitott csak szerencsére most nem akkor.Szólt,hogy nemsokára indulunk.Gyorsan megreggeliztem és felöltöztem majd elmentünk próbára.Estefelé,mikor jöttünk haza Benny magyarázott valamit amikor hallottam,hogy valaki énekel.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Shhh. Hallgassátok!-követni kezdtem a hang irányát ami a lakásunkból jött.Mikor vége lett a számnak Fanni megfordult és meglepődött,hogy ott állunk.Kiderült,hogy még senki nem hallotta énekelni.Vacsi után Sziki elővette a gitárját amiből rögtön rájött szerelmem mit is akarunk.Lassan hátrálni kezdett a szobánk fele,de pechére észrevettem és utána mentem.Felkaptam és visszavittem a nappaliba.Együtt elénekeltük a <i>Little Thing</i>-et majd elkezdtünk egy filmet nézni,de olyan fáradt voltam,hogy elaludtam.Amikor felébredtem a Tv már nem ment és csak Szikit és Bennyt láttam aludni a kanapén.Lassan becsoszogtam a szobába ahol Fanni már az ágyban feküdt.Én is befeküdtem mellé majd elaludtunk.Egész héten ,keményen dolgoztunk,hogy a hétvégén 110%-osan teljesítsünk.Szombaton a produkciónk elnyerte a tetszését a mentoroknak és remélem a rajongóknak is.Vasárnap csak Fanni és Barbi jött a<i> Döntésre.</i>Éppen egy rajongóval fotózkodtam amikor a két lány beviharzott. Legszívesebben utánuk mentem volna,de nem hagyhattam ott a rajongókat.A rajongók szeretetének és támogatásuknak köszönhetően ismét tovább jutottunk.Otthon még egy kicsit beszélgettünk és megtudtam,hogy Fanni féltékeny volt.Remélem sikerült megnyugtatnom.Reggel mikor indultunk szerelmem még aludt.Egy puszit adtam a homlokára és elmentünk.A próba közepén rezegni kezdett a telefonom. Maykee volt az,de gondoltam nem fontos,ezért kinyomtam.Pár perc múlva még kétszer felhívott,de akkor se vettem fel.Majd egy sms-t kaptam tőle.Volt egy kis szünet,akkor volt időm megnyitni az üzenetet.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">„Hívj fel! Nagyon sürg</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 18pt; line-height: 115%;">ő</span><span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">s! Fanniról van szó!<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">xxMaykee”</span></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-75722949451960557372014-03-16T09:49:00.000-07:002015-03-02T04:10:02.556-08:0014.fejezet-Új lehetőség<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: center;">
<b>Sziasztok!Kicsit megváltozott a kinézet.Remélem tetszik. :) Nagyon sajnálom,hogy múlthéten nem tudtam részt hozni,de minden összejött.Kicsit kételkedem abban is,hogy van még értelme írni ezt a blogot,mert nem igazán kapok visszajelzéseket.A véleményetekre vagyok kíváncsi. Mi legyen a blog sorsa? Folytassam,mert érdekel titeket vagy hagyjam abba?Légyszíves komiba írjátok le mit gondoltok.Nem akarom húzni tovább az időt.Jó olvasást! </b></div>
<div style="text-align: center;">
<b>Fanni xxx</b></div>
</div>
</div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<u>
<span style="font-family: inherit;">Visszatekintés:</span></u></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white; font-family: inherit; line-height: 18.200000762939453px;"><u>Fél perc múlva a két srác csupa tejszínhabos arccal tért vissza ami elég érdekesen nézett ki mi meg fetrengtünk a röhögéstől.</u></span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
Annyira nevettünk,hogy már könnyeztem is. Olivér arcán gonosz mosoly jelent meg és lassan közelebb jött.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ha azt akarod csinálni amire gondolok akkor ne gyere közelebb!-fenyegettem meg.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Miért mire gondolsz?-mosolyodott el még gonoszabbul majd hozzám rohant és szorosan magához ölelt ezzel belém törölve a tejszínhabot.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Na Patocska most féljél.-berohantam a konyhába és kihoztam két flakon tejszínhabot.Az egyiket odadobtam Ya Ounak így ketten támadtunk Olira. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Na szép.Szövetkezel ellenem édes?!</div>
<div style="text-align: justify;">
-Miért is ne?!-mosolyogtam és szövetségesemmel egyszerre kezdtük Olivér képére fújni a tejszínhabot. Pár perc múlva a többiek is beszálltak a játékba. Az "okos" játékunknak köszönhetően negyed óra múlva a nappali úgy nézett ki mint a csatatér. Mindenki kifáradva,tiszta tejszínhabosan ült vagy feküdt a földön. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Na most jön a kíméletlen része a dolognak.-törte meg a csendet Barbi. -Micsoda?-néztek rá a fiúk értetlenül. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Fel kell ezt takarítani.-mindenki nagy sóhajok közepette felállt és elindult papírtörlőért felmosóért és még ami a takarításhoz szükséges dolgokért. 1 óra kemény takarítás után a szobára rá se lehetett ismerni. Mindenhol rend és tisztaság volt és már mi is a tiszta ruhánkba ültünk le beszélgetni. Az este szokásosan telt. A lányokkal szendvicseket csináltunk amg a fiúk választottak valami filmet. A Tv-zés után elkezdtük tervezni a holnapi napunkat. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Valamit ki kéne találni holnapra.-jelentette ki Sziki. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Mire gondolsz?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Menjünk el valahova. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Mozi?-vetette fel Bence. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Nekem nem nagyon van kedvem. -jelentettük ki egyszerre Ya Ouval és Barbival. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Állatkert?-adta az újabb ötletet Oli. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Nekem oké.</div>
<div style="text-align: justify;">
-És nekünk is.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Oké akkor holnap állatkertbe megyünk.-adta ki a tervet Panna. Lassan mindenki kezdett álmosodni ezért elköszöntünk egymástól és elmentünk aludni. Másnap reggel kellemes illatok szálltak a levegőben mikor felébredtem. A kellemes illat a konyhából jött ahol Ya Ou és Barbi reggelit készítettek. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Jó reggelt!Mi jót csináltok?-léptem mögéjük olyan halkan ahogy csak tudtam és sikerült is őket megijeszteni. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Basszus Fanni a frászt hoztad ránk.-mérgelődött kedves barátnőm. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Bocsi direkt volt.-mosolyogtam.-Mi lesz a reggeli?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Rántotta.</div>
<div style="text-align: justify;">
Mire elkészült a reggeli a többiek is kikászálódtak az ágyból. A rántotta isteni volt bár alig tudtunk belőle enni,mert Oli megette majdnem az összeset. Reggeli után összekészülődtünk és elindultunk az állatkertbe. Útközben odajöttek hozzánk néhányan és kértek közös képet és autogramot. A rajongók még nem tudják,hogy együtt vagyunk Olival. Így mikor észrevettek engem is kérdezősködtek hogy ki vagyok és együtt vagyunk e Olival. Ezekre a kérdésekre nem igazán számított egyikünk se,ezért nem válaszoltunk rá csak mosolyogtunk majd folytattuk utunkat. Az állatkert egyszerűen meseszép volt főleg nekem,mert imádom az állatokat. Ami nálunk már megszokott volt,hogy a fiúk egész végig viccelődtek és együtt nevettünk. Olyan jó volt látni,hogy milyen összetartó csapattá sőt akár családdá kovácsolódtunk. Éppen az oroszlánoknál voltam amikor két kar fonódott a derekam köré ezzel kizökkentve a gondolataimból.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJrrmS1eBMZ0UpLnXCWVHSjNniQhQQPeb9C0V0ie1msXd8L69wGqSVUBsTQgJz0a_8PxlfkOkDnxS2SkwKRbV_6JwC0B7NsvbXLAZ4DdOPLKaqOEDDW4iAdN0y4qk4IZJsGHEZC3eD6pg/s1600/%C3%81llatkert.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJrrmS1eBMZ0UpLnXCWVHSjNniQhQQPeb9C0V0ie1msXd8L69wGqSVUBsTQgJz0a_8PxlfkOkDnxS2SkwKRbV_6JwC0B7NsvbXLAZ4DdOPLKaqOEDDW4iAdN0y4qk4IZJsGHEZC3eD6pg/s1600/%C3%81llatkert.png" height="320" width="216" /></span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
-Min töröd a fejed?-puszilt bele a hajamba. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Semmi különösön.-fordultam meg és egy puszit adtam a szájára és tovább mentünk. Délután volt már amikor Olivérnek megszólalt a telefonja. Köré gyűltünk és vártuk,hogy letegye a telefont. Mikor ez megtörtént egyszerre kérdeztünk rá. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Ki volt az?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Srácok be kell menünk a székházba sürgősen. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Miért?-kérdeztem rá kíváncsian. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Azt nem mondták, csak annyit,hogy minél előbb érjünk oda. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Akkor fiúk menjetek,de majd hívjatok minket,hogy mi volt. -öleltük meg egyesével a fiúkat. Ők elindultak az egyik irányba mi pedig a másikba. Útközben azt latolgattuk miért hívták be a őket. Otthon megnéztünk pár filmet és beszélgettünk,aztán arra lettünk figyelmesek,hogy este kilenc óra és a fiúk még sehol.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Szerintetek hol lehetnek ennyi ideig?-kezdett aggódni Barbi. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Passz. De hívjuk fel őket és kiderül. </div>
<div style="text-align: justify;">
Először Barbi felhívta Ya Out majd én Olivért és így tovább,de persze mindegyik jómadárnak ki volt kapcsolva a telefonja. Találgatni kezdtük,hogy mit csinálhatnak,de amikor egyszerre megszólaltak a telefonjaink összerezzentünk. A képernyőn Oli neve jent meg amitől akaratom ellenére is mosolyognom kellett. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Szia baba! Bocs hogy nem hívtunk titeket csak....-a telefonba hallani lehetett,hogy mosolyog,de nem értettem miért nem fejezte be a mondatot. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Csak?-kérdeztem vissza. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Mindegy nem lényeges.</div>
<div style="text-align: justify;">
-De Olivér én tudni akarom. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Egyezzünk meg annyiba,hogy meglepetés. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Rendben.-adtam be a derekam.-Egyszer úgyis el kell mondanod. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Hamarabb,mint gondolnád. Ma ne várjatok minket mert nem hiszem,sőt biztos,hogy nem mostanában fogunk menni.Bocsi de mennem kell vissza. Jó éjt baba. Szeretlek. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Én is. Szia.-köszöntem el majd bontottam a vonalat. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Nektek se mondták meg,hogy mit csinálnak?-kérdeztük meg egymástól egyszerre mikor mindenki befejezte a telefonálást. Még pár óráig fent voltunk,majd elmentünk aludni. Felvettem Olivér egyik pólóját és éreztem azt a részegítő illatot ami megbabonáz. Lassan odacsoszogtam az ágyhoz és befeküdtem. Pár perc múlva elnyomott az álom. </div>
<div style="text-align: justify;">
Másnap reggel 11-ig aludtunk,de mikor felébredtünk a fiúkat nem találtuk sehol csak egy cetlit a hűtőn.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">„Elmentünk. Délután gyertek el az él</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 18pt; line-height: 115%;">ő</span><span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;"> showra!<o:p></o:p></span></div>
</div>
</div>
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">ByTheWay”</span></div>
</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
Nagyon nem akart összeállni a kép. A délelőtt szokásosan telt. Este felé elkezdtünk készülődni és elmentünk az RTL székházba. Mivel kicsit elkéstünk ezért nem tudtunk már beszélni a fiúkkal. Elkezdődött az élő show és a tegnap esti Fókuszból mutattak egy jelenetet amiben Bozsek Márk visszavonul a versenytől. Ekkor összeállt minden. A lányokkal egymásra pillantottunk. Először a duettek voltak. Kiderült,hogy a fiúk Péterfy Lilivel duetteznek. Az egész show eszméletlen volt és az,hogy a fiúk visszakerültek a versenybe óriási nagy boldogsággal töltött el. Mikor vége lett rögtön a fiúkhoz siettünk és a nyakukba ugrottunk.Látszott rajtuk,hogy szegények alig állnak a lábukon és nagyon fáradtak. Hazamentünk és rögtön bedőltünk az ágyba és másnap délig fel se keltek a fiúk. A lányokkal kitaláltuk,hogy sütünk valami sütit a srácoknak,de nem tudtuk eldönteni milyet. Mikor végre kitaláltuk,hogy egy egyszerű muffin lesz már fél 12 volt. Szerencsére az ebéd már kész volt így nem kellett sietni még azzal is.Kiosztottuk a feladatokat és neki láttunk a munkának. Én Pannával a tésztát csináltam míg a másik két leány a cukormázat.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigPYK5V5JMRAVoAQtJb1zzhIWXKzfDWJ4VeTP1oB4StgsS_mcXVerE4VdoybkiBR0cThMPnfzFc47NpMgSkgACioiwW4aphJn6wIsIUHpaj00cc3vhqt537oIRnSQCq5uO9JAr_rrfaIQ/s1600/Best+Friend.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigPYK5V5JMRAVoAQtJb1zzhIWXKzfDWJ4VeTP1oB4StgsS_mcXVerE4VdoybkiBR0cThMPnfzFc47NpMgSkgACioiwW4aphJn6wIsIUHpaj00cc3vhqt537oIRnSQCq5uO9JAr_rrfaIQ/s1600/Best+Friend.png" /></span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Minden jól is ment amíg nem voltam olyan béna,hogy fél zacskó lisztet rá nem borítok.Ebből annyi származott,hogy kisebb lisztcsatát csináltunk a megmaradt lisztből. Mikor sajnálatos módon elfogyott, mindannyian csupa lisztesen folytattuk sütést,majd amíg a süti sült átöltöztünk. Pont megterítettünk amikor a fiúk kicsoszogtak a szobából. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Jó reggelt. Mi ez a finom illat?-szagolt bele Oli a levegőbe. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Csináltunk nektek muffint.-ez a mondat,mint egy varázsszó felébresztette a fiúkat és sietve az asztalhoz ültek. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Valami isteni lett ez a süti.-kóstolt bele Ya Ou. Ebéd után a srácok elmentek próbára. Este sok sikert kívántunk nekik majd leültünk a szokott helyünkre.Elkezdődött a döntés. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Aki már most megnyugodhat és biztosan itt lesz a következő héten-*hatásszünet*-a ByTheWay.-a srácok nagyon boldogok voltak és persze mi is. Alig bírtam kivárni,hogy vége legyen a shownak. Mikor vége lett a lányok elmentek a büféhez a fiúknak szendvicsért,én pedig az öltöző felé vettem az irányt. Benyitottam,de csak Oli volt ott egy száll boxerbe. Perverz mosoly jelent meg az arcán. Rögtön tudtam mire gondol,de hogy húzzam az agyát az alsó ajkamba haraptam. Közelebb lépett hozzám és lecsapott ajkaimra. Csókja szenvedélyes volt mégis gyengéd. Egy hirtelen mozdulattal lekapta rólam a pólót és az asztalra ültetett amikor nyílt az ajtó és Sziki lépett be rajta. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Gyerekek ezt nem itt kéne.-nevette el magát. Én közben gyorsan magamra kaptam a földön heverő pólóm. Elvett az egyik asztalról egy üveg ásványvizet és az ajtó felé indult. -Nem is zavarok tovább. Jó szórakozást!-nevette el magát megint és becsukta maga mögött az ajtót. Olivér morgott valamit az orra alatt,de nem igazén értettem. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Olyan jól tud Sziki is időzíteni.-nevettem el magam. Láttam,hogy Oli kicsit elszontyolodott amiért megzavartak minket,ezért közelebb léptem hozzá és ujjamat végig húztam a mellkasán.-Otthon majd folytatjuk.-súgtam a fülébe csábítóan.Rögtön jobb kedvre derült és felöltözött. Összekulcsoltuk az ujjainkat és elindultunk a büfé felé,de útközben összefutottunk a többiekkel. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Sziki mesélt a kis akciótokról-vigyorgott perverzen Ya Ou. Olival nem mondtunk semmit csak mosolyogtunk és alig vártuk,hogy otthon legyünk. A többieknek más programjuk volt ,így kettesben maradtunk Olival. Még be se léptünk az ajtón,de máris lecsapott ajkaimra és lassan a szobánk felé vettük az irányt. Csodálatos és felejthetetlen éjszakát töltöttünk együtt.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: AR-SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;">Olivér</span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
Délben hazajött az egész család.Lehet,hogy nem kellett volna,de elmondtam Balázsnak a történteket.</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
-Honnan tudta meg,hogy itt vagytok?És egyáltalán,hogy került ide?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Fogalmam sincs.Beszéltek és ennyi.Azért kíváncsi vagyok mit akar még.</div>
<div style="text-align: justify;">
Ebéd közben Fanni bejelentette,hogy visszamegyünk Pestre.Balázs elszólta magát emiatt persze rögtön leesett neki,hogy én mondtam el.Amennyire csak tudtam próbáltam lecsúszni a székről.Egyre csak emelkedett a hangerő a "beszélgetésben",majd Fanni felpattant és a szobájába rohant amilyen gyorsan csak tudott.Én rögtön utána futottam,de az orromra csapta az ajtót.Benyitottam,Ő a párnába temette a fejét,de amint meghallotta,hogy bejövök nekem esett és leordította a fejemet valamilyen szinten jogosan. Megbeszéltünk mindent.Ő lement és gondolom megbeszélte ezt a szüleivel,én bekapcsoltam a TV-t,de a közvetkező pillanatban már le csukódott a szemem és elaludtam.Mikor felébredtem, keresni kezdtem magam mellett Fannit,de nem találtam, így lassan és kómásan elindultam le a földszintre, ahonnan nevetés szűrődött ki. Lent Ricsivel és a barátnőjével beszélgetett,én is bekapcsolódtam a beszélgetésbe.Egy óra múlva menniük kellett.Elköszöntünk tőlük,de amikor Ricsi megpuszilta a homlokát azt mondta:"Örülök,hogy újra a régi vagy"</div>
<div style="text-align: justify;">
Ezt nem nagyon értettem,ezért mikor a szerelmespár elment rákérdeztem.Látszott rajta,hogy nem akar róla beszélni,de nekem rosszul esett,hogy nem akarja elmondani.Végül addig piszkáltam, amíg sikerült kiszednem belőle. Kiderült,hogy azért nem akarta elmondani,mert félt,hogy elítélem,de szerintem ez hülyeség,mert nekem úgy tökéletes,ahogy van.Megnéztük egy filmet,majd összepakoltunk,majd Fanni csinált egy isteni vacsorát. Lefeküdtünk aludni,de nekem nem jött álom a szememre.Nem hagyott nyugodni,hogy mit akarhat még mindig Adam Fannitól.Bárhogy törtem a fejem, nem akart összeállni a dolog.Azzal az elhatározással aludtam el,hogy nem hagyom,hogy bántsa vagy fájdalmat okozzon szerelmemnek.</div>
<div style="text-align: justify;">
Másnap reggel nagyon korán keltem,de nem akartam senkit felébreszteni,ezért inkább a szobában maradtam és gondolkoztam a tegnap történteken.Fél óra múlva szerelmem mocorogni kezdett, majd pár perc múlva kinyitotta gyönyörű íriszeit. Felöltöztünk és a holmijainkkal a kezünkben elindultunk lefelé,ahol már a családja várt minket a reggelivel.Sajnos a reggeli után jött a búcsúzkodás,majd az indulás.Hazavezető út csendben telt egy darabig,de amikor már elkezdett zavarni megszólaltam.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Az Adam-es ügyön kívül azért jól érezted magad?-pillantottam rá.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Igen és nagyon köszi,hogy elhoztál.</div>
<div style="text-align: justify;">
Otthon a srácokkal kisebb tejszínhab csatát vívtunk,majd jött a dolog legrosszabb része a takarítás.Az este átlagos volt.Megnéztünk egy filmet,majd tervezni kezdtük a holnapot.Az ötletemnek hála, arra az elhatározásra jutottunk,hogy állatkertbe megyünk.</div>
<div style="text-align: justify;">
Másnap reggel csodálatos illat kavargott az egész lakásban.Rögtön tudtam,hogy köze van a kajához,ezért gyorsan kiugrottam az ágyból és a konyha felé vettem az irányt.A konyhában Ya Ou,Barbi készítette a reggelit,Fanni pedig terített.Pár másodperc múlva a többiek is megjelentek így neki állhattunk a reggelinek.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Olivér azért nekünk is hagyjál.-nevetett barátnőm.</div>
<div style="text-align: justify;">
Reggeli után összekészülődtünk és elindultunk.Útközben összefutottunk néhány rajongóval.A lányok kicsit félre álltak, míg mi fotózkodtunk és autogramot osztogattunk.Az egyik lány a fülembe súgta.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ő a barátnőd?</div>
<div style="text-align: justify;">
Nem válaszoltam rá semmit, csak mosolyogtam.Folytattuk utunkat,majd megérkeztünk.Fanni épp az oroszlánoknál állt, amikor mögé lopakodtam és hátulról átöleltem.Délután megszólalt a telefon. Az RTL székházból hívtak,hogy be kell menünk sürgősen. Nem értettem,hogy minek,de majd úgyis megtudjuk. Elköszöntünk a lányoktól és elindultunk. Ott a portán elmondták,hogy hova menjünk.Bementünk a helyiségbe ahol Márk gondterhelt arca fogadott minket.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Szia!-köszöntünk neki.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Sziasztok srácok!Az a helyzet,hogy sok gondolkozás után arra jutottam,hogy kilépek a versenyből, így a szerkesztőség úgy döntött,hogy ti folytathatjátok a versenyt.-szerintem abban a pillanatban egyikünk sem tudta felfogni, mit is mondott.A gondolatok össze-vissza kavarogtak a fejembe.Tartottam attól,hogy a következő pillanatban felébredek és az egész csak egy álom,de nem így történt.Rögtön próbáltunk.Fél 10 felé egy kis szünetet tartottunk.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Hívjuk fel a lányokat. Biztos már nagyon aggódnak.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-De ami itt történik, arról egy szót se ! Legyen meglepetés.-adta az ötletet Sziki.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkQkcGr1TLijtUt8dGUUSIVsMR9XJxqnmmBhy1OCoQ-hDdIc4-GAywEz8xhCbYPJtNVTqpwxU16bhZqQsSQjR6UbvuktfYfEJ20ctWzl2ms7b6jFFki4q1reAXL34bdFKPeDSeVfokIyY/s1600/ByTheWay-zenekar-550x366.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkQkcGr1TLijtUt8dGUUSIVsMR9XJxqnmmBhy1OCoQ-hDdIc4-GAywEz8xhCbYPJtNVTqpwxU16bhZqQsSQjR6UbvuktfYfEJ20ctWzl2ms7b6jFFki4q1reAXL34bdFKPeDSeVfokIyY/s1600/ByTheWay-zenekar-550x366.jpg" height="212" width="320" /></span></a><br />
<div style="text-align: justify;">
Mindenki elvonult valahova és telefonált. Annyira izgatott voltam emiatt az egész miatt,hogy majdnem elszóltam magam. Miután mindenki lerakta, folytatódott tovább a kemény munka.Másnap is kimerítően dolgoztunk,de energiával töltött minket fel az,hogy újra versenyben lehetünk.Elkezdődött az élő show és mi leszünk a következők.Jobban izgultam,mint eddig bármikor fellépés előtt,de ezzel szerintem nem voltam egyedül.Nagyon jó érzés volt újra a színpadon állni és énekelni egy közönségnek, akik szeretik azt amit csinálunk.</div>
</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-57275551398212743242014-03-01T12:46:00.000-08:002015-03-02T04:10:37.878-08:0013.fejezet-Szerelem előtt nincs akadály<div dir="ltr">
<b><span style="font-family: "Signarita Zhai"; font-size: 24.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: AR-SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<u>Visszatekintés:</u></div>
<div style="text-align: justify;">
<u>Nagyon jól éreztük magunkat amíg az utca végén megpillantottam egy ismerős személyt." Ő mit keres itt? Követett volna? " </u></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Oda siettem aki éppen édesen játszott a húgommal boltosat.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Mennünk kell-súgtam Oli fülébe és a nem kívánt személy felé böktem.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ő meg mit keres itt?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem tudom,de nem akarom,hogy találkozzon Nikivel.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Gyere Niki haza megyünk.-kapta a kezébe szerelmem a hugom és játszva hazafelé indultunk.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Fanni várj!-kiáltott utánam Adam.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ti menjetek előre én majd megyek.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Biztos?-nézett aggódva Oli.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Igen.-próbáltam mosolyogni és elköszöntem tőle egy csókkal. Miután Oliék befordultak egy kis utcán és eltűntek a látókörből Adam is beért.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Csak nem elhagyott a lovagod?-gúnyolódott.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mit akarsz?-kérdeztem ingerülten.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Beszélni. Elmondani,hogy szeretlek és vissza akarlak kapni.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Hát azt felejtsd el.Nem elég,hogy megütöttél és majdnem megerőszakoltál?Még milyen fájdalmat akarsz okozni?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Megváltoztam.</div>
<div style="text-align: justify;">
-De engem az nem érdekel.Lépj ki az életemből és hagyj békén ÖRÖKRE!-hangsúlyoztam az utolsó szót.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpp85ge1CxzVTRfoGZEfvk9ysjte5RKuHe6fNucpwbmpYgLkjU2SYKdKIG0YP20ro0swxY8cxryO6Hklam3FRh6hiAtcLHZWADtpdSy4dQrJHvpOPDeyHEB9tqpD4JP4eYKCRrLfSu66w/s1600/ndnjl.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpp85ge1CxzVTRfoGZEfvk9ysjte5RKuHe6fNucpwbmpYgLkjU2SYKdKIG0YP20ro0swxY8cxryO6Hklam3FRh6hiAtcLHZWADtpdSy4dQrJHvpOPDeyHEB9tqpD4JP4eYKCRrLfSu66w/s1600/ndnjl.png" height="320" width="317" /></span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Sarkon fordultam és otthagytam, szerencsémre nem jött utánam.Otthon becsaptam magam mögött az ajtót és felrohantam a szobámba.Levágódtam az ágyra majd pár perc múlva nyílt az ajtó.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Baj van?-ölelt meg Niki.Olyan édes volt,azt hittem megzabálom.Közben Oli is belépett a szobába,de láttam rajta,hogy aggódik.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nyugi most már minden rendben-mosolyogtam rá ami miatt neki is mosoly kúszott az arcára.A húgom befeküdt közénk és elkezdtünk valami aranyos mesét nézni.Nem akartam gondolkozni se azon ami nem rég történt,mert nincs értelme.El kell tűnnie az életemből.Most csak az a fontos,hogy kihasználjak minden percet amit a családommal és Olival tölthetek.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Olivér<o:p></o:p></span></div>
</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
Kiszálltunk a kocsiból és rögtön egy csókot kaptam.Kivettem a cuccainkat a csomagtartóból majd csengettünk és rögtön megjelent a család egyik fele.A szülei nagyon kedvesek és azt hiszem kedvelnek is. Körbe vezetett a házba majd megmutatta a szobáját ahol aludni fogunk és lepakoltuk a cuccainkat.Annyira örültem,hogy sugárzik róla a boldogság. Épp indult volna ki,de visszarántottam és megkérdeztem miért nem mondta el a szüleinek a történteket.Lementünk az emeletről amikor megérkezett a másik két testvére is.A bátyja rákérdezett az X-faktorra kicsit elszomorodtam.Ebéd után jött csak a neheze.Elmesélt szerelmem mindent a szüleinek. Szerintem jobban fogadták,mint azt gondolta.Megengedték,hogy visszajöhessen velem aminek iszonyatosan örülök.Elhatároztuk,hogy felmegyünk és megnézünk pár filmet.Ő előre ment választani, én pedig bevállaltam,hogy hozok nasit. Mikor beléptem a konyhába a szülők és Balázs épp beszélgettek valamiről.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Olivér jó,hogy jössz.-mondta Andrea.-Szeretnénk tőled kérni valamit.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Miben segíthetek?</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Vigyázz a lányunkra!</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Akár az életem árán is. Én nagyon szeretem a lányukat.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Köszönjük.-mondták hálásan. Az anyukája elővett pár nasit és a kezembe nyomta.Felmentem az emeletre ahol szerelmem már várt.A film közben elaludt. Bebújtam mellé és lassan engem is elnyomott az álom. Másnap reggel nem találtam szerelmemet magam mellett így kicsit kómásan lementem a konyhába ahol megtaláltam. Nem hallotta,hogy jövök,ezért mögé settenkedtem és hátulról megöleltem. Először megijedt,de amint rájött,hogy csak én vagyok szorosan hozzám bújt. Reggeli után elmentünk találkozni Ricsivel akivel jó haverok lettünk. Az egész napot végig röhögtük este pedig beültünk egy moziba.Mikor hazaértünk lefeküdtünk az ágyra és már aludtunk is. Másnap elmentünk egy játszótérre,mert Niki még tegnap rávett minket,hogy hozzuk el. Fogócskáztunk,csúszdáztunk ,hintáztunk és még egy csomó dolgot.Kicsit úgy éreztem magam mintha újra gyerek lennék. Éppen boltosat játszottunk amikor Fanni gondterhelten a fülembe súgta,hogy mennünk kell. Megpillantottam Adamat és ökölbe szorítottam a kezem. Rögtön megértettem,hogy nem lenne szerencsés Nikinek és Adamnak összefutnia ezért elindultunk visszafelé ahonnan jöttünk. Felkaptam Nikit és játékosan szaladgálni kezdtem vele,hogy ne érezze,hogy gáz van,de a következő pillanatban Adam utánunk kiabált.Fanni azt látta a legjobb döntésnek,hogy beszél vele aminek nem nagyon örültem,mert nem tudtam mire készül ez a vadállat. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Fanni ismeri a bácsit?-nézett fel rám Niki ezzel kizökkentve a gondolataimból.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Igen ismeri,de nyugi mindjárt jön utánunk.-próbáltam egy biztató mosollyal leplezni azt,hogy mennyire féltem szerelmemet.Vissza értünk a házhoz és Niki az ölemben ülve mesét kezdett el nézni. Úgy 10 perc múlva kivágódott az ajtó amitől mindketten összerezzentünk. Fanni rohant fel a szobájába amiből sejtettem,hogy nem történt semmi jó . Felsiettünk szerelmem után és Niki szorosan megölelte a nővérét. Nagyon aranyosak voltak.Látszhatott rajtam,hogy aggódom, mert egy bíztató mosoly keretében Fanni megnyugtatott,hogy minden rendben.Niki befeküdt közénk és úgy kezdtünk el mesét nézni.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
Délben hazajött mindenki így együtt ebédeltünk.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Anya nagy gond lenne ha visszamennénk Pestre?-törtem meg a csendet</div>
<div style="text-align: justify;">
-Dehogy baj.De akkor legalább még egy napot maradjatok.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Adam miatt?-nézett rám a bátyám.Kérdőn néztem rá.Először nem tudtam honnan tudja,de mikor rájöttem szúrós szemmel néztem a mellettem ülő illetőre.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Adam Pesten van nem?-nézett értetlenül apa.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ott volt,de most itt van.</div>
<div style="text-align: justify;">
-És találkoztál vele? Ugye nem beszéltetek?-aggódott anya.</div>
<div style="text-align: justify;">
-De beszéltünk.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem bántott?-kérdezte egyszerre mindenki kivéve Olivér aki egyre jobban próbált lefolyni a székről,hogy ne tudjak rá haragosan nézni.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem bántott.Elmondtam neki,hogy hagyjon békén és takarodjon az életemből és szerintem megértette.-válaszoltam ingerülten majd felpattantam és felrohantam a szobámba Olivér pedig utánam.Becsaptam az orra előtt az ajtót és levágódtam az ágyra és próbáltam visszatartani a sírást.Közben nyílt az ajtó és szerelmem lépett be rajta akinek rögtön nekiugrottam.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Muszáj volt most ezt? Most aggódni fognak és lehet hogy vissza se fognak engedni mert féltenek vagy pedig egy folytában ellenőrizgetni fognak.-emeltem fel egyre jobban a hangom.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ne haragudj én csak segíteni akartam.Talán ha elmondanál barmit is a szüleidnek akkor amikor bajba vagy és nem utána megpróbálnának segíteni-nézett ártatlanul és a derekamra tette a kezét de lehámoztam magamról és folytattam.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Te segíteni? Hát nagyon segítettél mondhatom.-kezdtem kicsit lenyugodni.Lesütötte a szemét és a padlót kezdte el bámulni</div>
<div style="text-align: justify;">
Éreztem ,hogy megbántottam azzal amit a fejéhez vágtam és nagyon rosszul éreztem magam.-Ne haragudj!Nem akartam veszekedni csak annyira idegesít,hogy nem száll ki az életemből és nem hagyja,hogy boldog legyek.-nem bírtam tovább és elsírtam magam és szorosan magamhoz öleltem.Ő felkapott és az ágyra fektetett majd befeküdt mellém én pedig mellkasára hajtottam a fejem.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Te se haragudj.Igazad van előbb meg kellett volna beszélnünk hogy hogy fogjuk ezt elmondani és nem a hátad mögött megbeszélni ezt a bátyáddal.De attól még nem megoldás az hogy nem mondod el a szüleidnek a problémáidat.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Tudom és igazad van.Köszönöm hogy mindig jót akarsz.Szeretlek.-bújtam hozzá közelebb és megcsókoltam.</div>
<div style="text-align: justify;">
-És is baba, nagyon.Gyere menjünk le és most beszéld meg ezt a szüleiddel normálisan-állt fel és nyújtotta a kezét,hogy jöjjek én is.Lementünk és elmeséltem mindent szóról szóra amit Adammel beszéltünk.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Szerintem kéne valamit tenni,hogy ez az ember a közeledbe se jöhessen.-mondta aggódva apa.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Igen.Azt,hogy jó messziről elkerülöm.-mondtam és abban csipogni kezdett a telefonom jelezve,hogy SMS érkezett Adamtől. Nem olvastam el hanem rögtön kitöröltem.Épp fölmentem volna a szobámba amikor csöngettek.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Kinyitom-kiabáltam miközben rohantam le a lépcsőn.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Sziasztok!-köszöntem Ricsinek és a mellette álló lánynak.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Hali-mosolygott Ricsi.-Ő itt a barátnőm Lilla.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Szia!Fanni vagyok,Ricsi legjobb barátja.-mutatkoztam be.Lillával hamar megtaláltuk a közös hangot és ahogy megismertem rájöttem,hogy nagyon illik Ricsihez.A kanapén hülyültünk amikor Oli is levonszolta magát az emeletről.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Sziasztok!-köszönt kómásan.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Hol voltál édesem?</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Bealudtam Tv-zés közben.-ült le mellém és átkarolta a vállam és egy puszit nyomott a homlokomra.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Ricsi nem úgy volt,hogy felköltözöl Pestre?-tértünk vissza a beszélgetéshez.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Úgy volt csak valami miatt még nem lehetett.De jövő héten már költözünk-mosolygott rá barátnőjére.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Ja szóval ti most költöztök össze.-csúszott perverz vigyor Oli arcára. Sokáig beszélgettünk és egyszer csak azt vettük észre,hogy este lett. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Bocsi srácok,de menünk kell.-állt fel egyszerre a szerelmespár.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Örülök,hogy újra a régi vagy. Remélem Pesten majd többször találkozunk.-ölelt meg Ricsi és egy puszit adott a homlokomra. Kikísértük őket és elköszöntünk,majd az emelet felé indultam.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Hogy értette azt,hogy újra a régi vagy?-nézett rám kíváncsian szerelmem.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nem akarok erről beszélni!-szögeztem le és felmentem a szobámba.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPxEgQCOLv1ctsaCxjputLKz9hkJzqWpa6bPuEEMF_SsOM4K9u7KHyBROjcIRdVVqpOP9HeJi40fMeDP-1RqDlwj0aXEsOJHjk892yt1IPylJQL0GBWDEavOYIlt0rMPLnSV1iRZhgA38/s1600/jsk.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPxEgQCOLv1ctsaCxjputLKz9hkJzqWpa6bPuEEMF_SsOM4K9u7KHyBROjcIRdVVqpOP9HeJi40fMeDP-1RqDlwj0aXEsOJHjk892yt1IPylJQL0GBWDEavOYIlt0rMPLnSV1iRZhgA38/s1600/jsk.png" height="57" width="320" /></span></a></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-De engem meg érdekel-jött utánam sietősen.Látszott rajta,hogy nagyon érdekli a dolog,de az is,hogy zavarja,hogy nem akarom neki elmondani.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Ne már,hogy ez lesz a téma.Nem szeretnék róla beszélni és kész.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-De most komolyan nem fogod nekem elmondani?!Azt hittem nincsenek egymás előtt titkaink és mindent elmondunk egymásnak.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Ha annyira tudni akarod akkor legyen. leültünk az ágyra és kicsit idegesen,de elkezdtem mesélni a történetet.Mikor Adammel járni kezdtünk bemutatott a haverjainak és utáni mindig velük lógtam.A "bandáról" annyit kell tudni,hogy egy nagyon balhés társaság.Mindig buliztunk,ittunk, füveztünk és néhányan még drogoztak is.Elkezdtem úgymond átalakulni .Mindenhol balhéztam és néha napokra eltűntem úgy,hogy a szüleim semmit nem tudtak rólam.Mivel nagyon aggódtak,ezért eltiltottak a bandától és mindentől aminek köze van a bulizáshoz,de ennek a következménye csak az lett,hogy esténként kiszöktem otthonról.Miután lebuktam eltiltottak Adamtől is.Titokban találkoztunk néha és megbeszéltük,hogy megváltozunk azért,hogy együtt lehessünk.Fél év múlva javítottam a jegyeimen és olyan lettem,mint azelőtt,de a régi barátaimmal,mint például Ricsivel már nem tartottuk a kapcsolatot.Anyuék újra megbíztak bennem és újra járhattam bulizni és találkozhattam Adammel,akit miután megismertek megkedvelték és azt is megengedték,hogy együtt felköltözhessünk Pestre.A többit pedig már te is tudod.-fejeztem be a mesélést egy nagy sóhaj közepette.Félve ránéztem,de az arcáról nem tudtam semmit leolvasni.Idegességemben takaróval kezdtem el babrálni amikor két erős kar fonódott körém és magához húzott egyenesen az ölébe.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Haragszol?-néztem rá és egy könnycsepp gördült le az arcomon.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nem,csak nem értem miért nem lehetett ezt elmondani.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Féltem.Féltem,hogyha megtudod miket csináltam és mik történtek velem elítélsz.majd és elhagysz.-sütöttem le a szemem.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Jaj de buta vagy-mosolygott.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Hát kösz.-vágtam be a durcát és kipattantam volna az öléből ha nem ránt vissza.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nem ítéltelek volna el és most se.Sok mindenen átmentél de a lényeg az,hogy feltudtál állni és olyan lettél aki igazából te vagy.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
Nem tudtam rá mit mondani.Akartam de nem találtam meg a megfelelő szavakat, ezért egyszerűen csak magamhoz öleltem és a fülébe súgtam :Szeretlek.A kijelentésemre egy csók volt a válasz, majd az ágyra dűltünk és a levegőbe kezdtünk rajzolgatni.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Holnap szeretnél még maradni?-kérdezett rá pár perc múlva és összekulcsolta az ujjainkat.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Nem.Nagyon jó volt itthon,de hiányzik Pest és a többiek is.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Oké.-bekapcsoltuk a Tv-t és összebújva megnéztünk egy filmet,majd elővettük a bőröndöt amiben hoztuk a cuccainkat és pakolni kezdtünk.A vacsorát kivételesen én csináltam és nem fényezni akarom magam,de szerintem egész finom lett.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
Másnap reggel a nap már gyönyörűen sütött mikor felébredtünk.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Jó reggelt álomszuszék!-adott egy szenvedélyes csókot Oli mikor észre vette,hogy felébredtem. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Neked is.-mosolyogtam rá és egy nagy sóhaj közepette a mellkasára feküdtem.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Biztos vissza akarsz menni Pestre? </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Igen.-Felvettük az elől hagyott ruháinkat és elindultunk le a lépcsőn a cuccainkkal a kezünkben. Legnagyobb meglepetésemre a család minden tagja már lent ült és csodálatos reggelit csináltak. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Jó reggelt húgi!-vett észre legelőször a bátyám és megajándékozott egy puszival,a többiek pedig követték a példáját. </div>
</div>
<div dir="ltr">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQm-ngt902DImHVEEHtiJcRzbnal8RCEvp3nmHYv0_QfBIEzfV-e_gJ6XNaUcr8ur5vroCk_QOVntHbW_4yk2O49ayfExtB6Wmmkoz0SGFMup8PRI2FjxpEAQgDqfxIKtCe9JnkNFor-M/s1600/bdxnajms.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQm-ngt902DImHVEEHtiJcRzbnal8RCEvp3nmHYv0_QfBIEzfV-e_gJ6XNaUcr8ur5vroCk_QOVntHbW_4yk2O49ayfExtB6Wmmkoz0SGFMup8PRI2FjxpEAQgDqfxIKtCe9JnkNFor-M/s1600/bdxnajms.png" height="320" width="220" /></span></a><br />
<div style="text-align: justify;">
-Hogyhogy ilyen korán felkeltetek?-néztem rájuk meglepetten. Nem szokásuk a korán kelés.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Gondoltuk,hogy mielőtt elmentek csinálunk nektek egy csodálatos reggelit.-mosolygott apa.Valami csodálatosan finom volt a reggeli,de sajnos utána indulnunk kellett.Beültünk a kocsiba és elindultunk haza a Corvin sétányra.Hazaérve mindenki otthon volt a lányokkal együtt és látszott rajtuk,hogy örültek,hogy újra teljes a csapat.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Azt hittük már vissza se jöttök.-mosolygott Benny.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Örültetek volna neki-gúnyolódott Oli.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Dehogyis.Fanni hiányzott volna mindenkinek.-nevette el magát először Ya Ou utána pedig mindenki más is.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
-Hát azért kösz haver.-vágta be szerelmem a mű durcit és a konyhába sietett Ya Ou pedig követte bár visszagondolva ez lehet,hogy rossz döntés volt részéről.Fél perc múlva a két srác csupa tejszínhabos arccal tért vissza ami elég érdekesen nézett ki mi meg fetrengtünk a röhögéstől.</div>
</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-51862883918691944412014-02-22T01:59:00.001-08:002015-03-02T04:11:49.406-08:0012.fejezet-Otthon,édes otthon!<div dir="ltr">
<div style="text-align: center;">
<b>Sziasztok!Ne haragudjatok,hogy nem hoztam mostanában részt,de a gépemet szerelték és ezért nem tudtam írni.A jó hír azonban az,hogy már lekezdtem írni a következő részt.Nem is húzom tovább az időt.Mondjátok el a véleményeteket és pipáljatok! Jó olvasást! </b></div>
<div style="text-align: center;">
<b>Big hug, Fanni </b></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<u>Visszatekintés:</u></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;"><u>Együtt
mentünk haza és a lányok ma is nálunk aludtak.A hazavezető úton
beszélgettünk és hülyültünk.Mikor hazaértünk mindenki bedőlt az ágyba és
már aludtunk is.</u></span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">Reggel legurultam az ágyról és nagyot koppant a fejem."Ennél jobban nem is lehetne kelni-"gondoltam magamban.Kintről kergetőzés hallatszott.Az ágyra pillantottam és mivel nem találtam ott szerelmemet tudtam,hogy hol találom.Hát persze,hogy a konyhába.Kiléptem a szobából és megtudtam,hogy kik is kergetőznek.Ya Ou és Olivér.</span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Ti mit csináltok?-néztem rájuk kómásan.</span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Jaj,felébresztettünk!Bocsi, baby!-jött oda Oli és egy puszit nyomott a homlokomra. </span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Bocsi-küldött felém egy mosolyt Ya Ou is,</span><span style="font-size: small;">majd folytatták a kergetőzést.</span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Miért kergetőztök?</span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Mert Oli megette az utolsó sütit is amit tegnap sütöttetek a lányokkal.-mondta szomorúan Ya Ou.</span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2o9RjttqkEMOb6ZbNBmz9jNKrBYppB42m4oHdAIUQM8aY1x2vCsL4I5cUjk66s86QEz2H9GrMxo0ZMS5-rjC_nhbW6wQboQUe3W85-08o6qGyZ0nhXBhG_sNOlak74jmcL1YruHzUH9k/s1600/thumb.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2o9RjttqkEMOb6ZbNBmz9jNKrBYppB42m4oHdAIUQM8aY1x2vCsL4I5cUjk66s86QEz2H9GrMxo0ZMS5-rjC_nhbW6wQboQUe3W85-08o6qGyZ0nhXBhG_sNOlak74jmcL1YruHzUH9k/s1600/thumb.jpg" /></span></a><span style="font-size: small;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Ugye tudjátok,hogy van még?-néztem rájuk felvont szemöldökkel.</span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Hol?-kapták fel a fejüket.Bementem a konyhába és nevetve kivittem nekik a sütit.</span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Tessék.-nyomtam Ya Ou kezébe.</span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Köszi-mondták és 1-1 puszit nyomtak az arcomra.</span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Jó reggelt!-jöttek ki a többiek is.</span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Ti is felkeltetek?</span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Erre a zajra az egész sétány felkelt -mondta Sziki kómásan.</span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Bocsi-nevettük el magunkat.A reggelit végig hülyéskedtük, majd a fiúk elmentek </span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;">*** </span></div>
</div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">Már bent vagyunk az RTL Székházban.Nagyon izgulunk.Lilu a tovább jutókat sorolja."Mikor mondják már,hogy ByTheWay?"teszem fel magamnak újra és újra a kérdést.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Az e heti két párbajozó Csordás Ákos és a ByTheWay.-mondja Lilu.A tömeg morajlani kezd.Senki nem érti,hogy lehetséges ez.Ez hogy történt?Mindkét párbaj dal elhangzott és csodálatos volt.A mentorok elkezdték az értékelést de nem bírtam tovább és sírva fakadtam.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-A mentorok szavazatai alapján döntetlen az állás, így kérem a borítékot.-jelenti ki Lilu.-Aki a jövő héten is itt lehet és megmutathatja mit tud, az nem más mint...............Csordás Ákos.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">Egy világ dőlt össze a fiúkban és bennünk is.Nem értettem,hogy történhetett ez, hiszen annyian szeretik őket és mindig tökéletes produkciókkal álltak színpadra.Nem értettem semmit, csak sírtam.Ezután már nem emlékszem semmire, csak hogy hazaértünk és mindenki elment aludni.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;"><br /></span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">Reggel valaki pakolt a szobánkban, amire hirtelen felkaptam a fejem.Kicsit megnyugtató volt,hogy csak Oli az,de nem értettem miért pakol,azt meg főleg nem, hogy miért az én ruháimat.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Mit csinálsz?-dörzsölgettem meg szemeimet.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Csak pakolok-rántotta meg a vállát.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Kidobsz?-vágtam ijedt képet.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Dehogyis.-bújt oda hozzám és szorosan magához ölelt.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Akkor nem értem.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Elmegyünk együtt valahova -kacsintott,felugrott az ágyról és folytatta tovább a pakolást.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-És hova?</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Az meglepetés.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Te meg a meglepetésid-forgattam a szemem.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhs_SA3csVVepU5NYBEguT0Vnud5mO_KclZGTfjzMDKuWz1PIu-z5dusLqH2F_eMTdM_NQMh0IzJjTvGc3a-0mFpL8ZQZI2AVUahdHl500761WfmuaNqWetiJu2TRh0Oxyzxoiaqp94TYA/s1600/guhjmk,.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhs_SA3csVVepU5NYBEguT0Vnud5mO_KclZGTfjzMDKuWz1PIu-z5dusLqH2F_eMTdM_NQMh0IzJjTvGc3a-0mFpL8ZQZI2AVUahdHl500761WfmuaNqWetiJu2TRh0Oxyzxoiaqp94TYA/s1600/guhjmk,.jpg" /></span></a><span class="Apple-style-span" style="font-size: small;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Nemsokára indulnunk kell.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Mond el hogy hova megyünk-viselkedtem úgy mint egy 5 éves.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Nem.Had legyen meglepi.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Rendben.-adtam be a derekamat.A konyhába mentünk és ettünk 2-2 piritóst majd készülődni kezdtünk.Gyorsan lezuhanyoztam és közben azon gondolkoztam mit találhatott ki.Öltözés után megcsináltam a hajam majd csináltam magamnak egy alap sminket.Oli közben levitte csomagokat így mikor elkészültem már indulhattunk is arra a titokzatos helyre.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;"><br /></span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: x-small;"><br /></span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Olivér<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Ami tegnap történt arról inkább ne beszéljünk. Most az a fontos,hogy óriási meglepetéssel készülök szerelmemnek.De kezdjük inkább az elején. Reggel arra ébredtem,hogy Fanninak csörög a telefonja.Gondoltam kinyomni azért mégse kéne és azt sem hagyhatom,hogy csörögjön tovább ezzel felébresztve mindenkit ezért kimentem a nappaliba és felvettem.Az anyukája volt a vonal másik végen.</div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Szia kicsim!Remélem nem ébresztettelek fel. Hogy vagy?</span><span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-mondta. </span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Jó reggelt!Patocska Olivér vagyok,Fanni barátja.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Ja,szia.Ne haragudj.Azt hittem Fanni Adammel jár.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Járt ,de ez szerintem nem telefon téma.-mondtam és visszagondoltam a költözködésre.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Értem.Átadnád Fanninak,hogy amikor ráér leugorhatna hozzánk meglátogatni és akár téged is bemutathatna.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Rendben.Van egy ötletem.Mit szólna ha ma lemennénk önökhöz?</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-vetettem fel .</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Ha ráértek akkor jó, de mindenképp maradjatok pár napot és nyugodtan tegezhetsz is.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Rendben.Köszönöm.Akkor szerintem délután le is érünk.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Várunk titeket.Szia.-köszönt el az anyukája majd bontotta a vonalat.A telefon beszélgetésből két dolgot is megtudtam.Az egyik,hogy nagyon kedves anyukája van,a másik,hogy nem tudnak a szüle arról mi történt vele itt Pesten. Nem akartam neki elmondani mit találtam ki.Szerettem volna,hogy meglepetés legyen.Visszamentem a szobánkba és pakolni kezdtem.Már majdnem végeztem amikor felébredt.Megrémült amikor meglátta,hogy pakolok,azt hitte ki akarom dobni.Megnyugtatásképp szorosan magamhoz öleltem,annyit azonban elárultam neki,hogy elmegyünk együtt valahová aminek nagyon örült, de nem akarta abbahagyni és tovább kérdezősködött.Mikor végre leszállt a témáról k</span><span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">icsit örültem,hogy leszállt a témáról,mert nem szeretek titkolózni,előtte meg főleg.Megreggeliztünk majd Ő elment készülődni addig én levittem a csomagokat.Miután mindennel elkészültünk beültünk a kocsiba és elindultunk Debrecenbe.Az utat végig beszélgettük és mikor már majdnem ott voltunk Fanni szeme felcsillant.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Csak nem oda megyünk ahova gondolom?-kérdezte izgatottan.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Attól függ mire gondolsz-húztam az agyát.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Haza.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Bingó.-mosolyogtam rá.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Jaj de szeretlek.-mondta és ebben a percben befordultam abba a bizonyos utcába.Puszit nyomott arcomra és már nagyon izgatott volt.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">Az utazást végig beszélgettük és ahogy haladtunk minden egyre ismerősebb lett.Nem bírtam tovább és rákérdeztem.Mikor megtudtam, hogy haza megyünk</span><span class="Apple-style-span" style="font-size: small;"> legszívesebben a nyakába ugrottam volna,de ezt a kocsiba elég nehéz lenne.Már nagyon izgultam,hogy újra láthatom a családom:a szüleimet,az öcsémet,a bátyámat és a húgomat.Kiszálltunk a kocsiból és Olit rögtön megajándékoztam egy csókkal.Kivette a csomagokat és a kapuhoz sétáltunk.Csöngettem ,abban a pillanatban kivágódott az ajtó és a nevemet kiabálva rohant elénk a húgom,mögötte pedig a család, kivéve az öcsémet és a bátyámat.</span>Ők mint később kiderült egy barátjuknál vannak.Na de vissza a jelenbe.Ledobtam a földre a csomagom és szorosan mindenkit megöleltem.Nagyon hiányoztak ebben a pár hónapban és örültem,hogy újra itthon lehetek plusz velem van Oli is ami nagy boldogsággal tölt el.</div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Anya,apa szeretném nektek bemutatni a barátomat,Patocska Olivért.-mondtam.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Szia Olivér!Andrea vagyok,ő pedig itt a férjem Tamás.-mutatkozott be anyu.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Nagyon örülök a találkozásnak-mosolygott Olivér.Bementünk a lakásba,egyenesen a szobámba.Ott lepakoltuk a cuccainkat majd épp kiindultam volna a szobából le ebédelni,de egy kéz visszarántott.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Annyira örülök,hogy ilyen boldog vagy -suttogta a fülembe és kisebb puszikat nyomott az arcomra.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Ezt mind neked köszönhetem.-csókoltam meg-ha már itt járunk,hogy jutott ez eszedbe?</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Ma reggel felhívott téged anyukád és se kinyomni se csörögni nem akartam hagyni,ezért felvettem.Megkért,hogy adjam át ,hogyha ráérsz majd látogasd meg őket.Eszembe jutott hogy mivel úgysincs most dolgunk-utalt ezzel a versenyre-ezért eljöhetnénk.És a tervem be is vált ,mert itt vagyunk.De ha már itt tartunk én is kérdeznék valamit.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdl6tJykks6cei5vm6hzPQ1bFtXTlGtbLN8AAfggDf141E-0o62Js9T5kOvZkT61B5If6PnhWu5ljnfIRm2yc-AlJI3-ZDPm4uoQC2Szy5bYE6l_SlDfJ1xme7XLj4XOFK_S8nZfDlR7M/s1600/N%25C3%25A9vtelen.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdl6tJykks6cei5vm6hzPQ1bFtXTlGtbLN8AAfggDf141E-0o62Js9T5kOvZkT61B5If6PnhWu5ljnfIRm2yc-AlJI3-ZDPm4uoQC2Szy5bYE6l_SlDfJ1xme7XLj4XOFK_S8nZfDlR7M/s1600/N%25C3%25A9vtelen.png" /></a></span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-És mi lenne az?-vontam fel a szemöldököm.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Miért nem mondtál el semmit a szüleidnek abból,hogy mik történtek Pesten?</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Mert nem akartam megijeszteni őket és azt sem hogy aggódjanak,de mindenképp el akarom nekik mondani.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Akkor jó.-küldött felém egy biztató mosolyt.-De most együnk,mert éhen halok.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">Nevetve lementünk az emeletre és ebben a pillanatban megérkezett a két elveszett bárány.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Hát te?-nézett rám kérdőn a bátyám.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Neked is szia.És igen te is nagyon hiányoztál.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Húgi de örülök, hogy látlak-eszmélt fel pár másodperc múlva és megpörgetett a levegőben. Azt tudni kell, hogy a testvéreimmel nagyon szoros a kapcsolatunk, különösen a bátyámmal.Mindig mindent lemondunk egymásnak és teljesen megbízunk egymásban.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Miért nem mondtad, hogy jössz?</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Mert én sem tudtam róla.Szeretném neked is bemutatni a barátomat, Olivért.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Hali.Te vagy azaz énekes gyerek az X-faktor-ból nem?Én Balázs vagyok.-azt még azért elárulom a bátyámról, hogy mindig próbált óvni és a pasiktól védeni, de kevés sikerrel.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Igen-válaszolt a kérdésre és láttam szerelmem arcán, hogy kicsit elszomorodik.Puszit nyomtam arcára és tématerelésképp az öcsémet kezdtem kérdezgetni.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-És öcsi veled mizu?-borzoltam össze a haját.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Semmi-legyintett hanyagul és elindult a konyha felé.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Gyere menjünk mi is enni.-ragadtam meg Oli kezét és a gőzölgő ebédhez húztam.Mikor mindenki az asztalhoz ült ebédelni kezdtünk. Kellemes hangulat volt végig és nagyon jó volt hallgatni , hogy mi történt a családdal ebben a pár hónapban amíg nem voltam itthon. Kicsit hiányzik is, de tudom, hogy Olivér mellett boldog vagyok és mellette a helyem.Kicsit féltem, mert egyre többször kérdeztek rá arra, hogy milyen Budapest, hogy ismerkedtünk meg Olival és mi van Adammel.Néha kaptam egy féltő pillantást Olitól, de ilyenkor próbáltam egy biztató mosolyt küldeni felé.Tudtam, hogy el kell mesélnem nekik mi is történt de féltem ha megtudják nem fogják engedni, hogy visszamenjek.Az ebéd után mindenki elindult volna a dolgára, de megkértem őket, hogy üljünk le a nappaliba, mert beszélnünk kell.Mindenki leült valahova, én Oli mellé ültem szorosan,Ő összekulcsolta ujjainkat és kicsit megszorította a kezem biztatás gyanánt.Elmeséltem mindent kis részletet ami történt és közben próbáltam sem a bátyámra sem a szüleimre nézni.Mikor befejeztem a mesélést félve a szüleimre néztem. Nem tudtam, hogy fognak reagálni, de amikor anyukám szemébe néztem láttam, hogy haragszik és félt.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Miért nem mondtad el nekünk?-eszmélt fel először a bátyám. </span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Féltem, hogy rögtön azt fogják mondani, hogy költözzek haza.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Lehet, hogy ezt tettük volna,de csak azért mert féltünk és óvni szeretnénk.-szállt be a beszélgetésbe anya is.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Akkor már nem fogtok visszaengedni Pestre igaz?</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-De visszamehetsz.-mosolyodott el anya.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Tényleg?-lepődtem meg.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Igen.1 feltétellel.Ha jó messziről elkerülöd azt az állatot.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Megígérem.-vágtam komoly arcot de nem nagyon sikerült,mert nem bírtam abbahagyni a mosolygást.A szüleim megnyugodtak, látták,hogy már nincs semmi bajom,így mindenki elment a dolgára én pedig szerelmem nyakába temettem a fejem.A következő pillanatban rezegni kezdett a telefonom jelezve,hogy sms-m érkezett.</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">„Szia Tündérke!Csiripelték a madarak, hogy haza jöttél. Nincs
kedved meglátogatni?<o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">xxRicsi”</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">Gyorsan pötyögni kezdtem a választ.</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">„Ha holnap jó akkor a szokott hely, szokott id</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 18pt; line-height: 115%;">ő.</span><span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;"> Be akarok mutatni valakit.;)<o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">xxFanni”</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">Elküldtem és pár másodperc múlva érkezett is a válasz.</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">„Uhh vajon kit? Ott várlak.<o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">xxRicsi”</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Ki volt az?-puszilt bele a hajamba Oli.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Csak Ricsi.-elhatároztuk,hogy felmegyünk a szobámba és estig csak Tv-zni fogunk.Én előre indultam mert a kis okosom még elment nasit keresni.5 perc múlva be is lépett a szobámba 2 zacskó chipsszel és egy tál pattogatott kukoricával.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Éhes vagy édes ? -kérdeztem nevetve.Ő csak mosolygott, levágódott mellém az ágyra és összebújva megnéztünk pár filmet.Egyszer csak lecsukódott a szemem és elnyomott az álom.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">Reggel mosolyogva ébredtem.Pár percig néztem ahogy szerelmem édesen alszik,majd fölvettem egy pólót és lementem a konyhába reggelit készíteni.Már majdnem kész volt a rántotta amikor egy kar fonódott a derekamra amitől kicsit összerezzentem.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Jó reggelt baba!-mondta és belepuszilt a hajamba.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Neked is!-fordultam meg és egy csókot leheltem ajkaira.Hozzám simulva nézte ahogy szorgoskodok a konyhában.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">-Jó reggelt gyerekek!-jött le apa és anya majd levágódtak 1-1 székre és csak néztek ki a fejükből.Nem is kellett olyan sokat várni és megérkeztek a testvéreim is.Mindenki az asztalhoz ült és megreggeliztünk,majd Olival elmentünk készülődni. Az egész nap fergeteges volt.Elmentünk meglátogatni a régi barátimat és megnéztük a kedvenc helyeimet.Utána találkoztunk Ricsivel és a fiúk jól összehaverkodtak.Az egész délutánt végig hülyültük és este elmentünk moziba is.Mikor hazaértünk semmi másra nem vágytam csak arra,hogy a puha ágyba bedűlhessek és aludjak.</span></div>
</div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">Másnap délelőtt mivel apa,anya és a bátyám dolgozni,az öcsém pedig suliba ment megígértem még tegnap a húgomnak ezért elvittük a játszótérre.</span><span class="Apple-style-span" style="font-size: small;">Nagyon jól éreztük magunkat amíg az utca végén megpillantottam egy ismerős személyt." Ő mit keres itt? Követett volna? " hangzottak el a kérdések a fejemben.</span></div>
</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-43714845654354791422014-02-14T10:49:00.000-08:002015-03-02T04:12:26.076-08:00Valentin napi különrész<div style="text-align: center;">
<b>Sziasztok!Boldog Valentin napot mindenkinek így utólag is.Itt az ígért külön rész bár késve és elég rövidkén.Remélem azért elnyeri a tetszéseteket.</b></div>
<div style="text-align: center;">
<b>xxFanni</b></div>
<div style="text-align: center;">
<b><span style="font-family: "Signarita Zhai"; font-size: 24.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: AR-SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b></div>
<div style="text-align: center;">
<b><span style="font-family: "Signarita Zhai"; font-size: 24.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: AR-SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b></div>
<div style="text-align: left;">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Nagyon boldogan ébredtem reggel hiszen Valentin nap van.Kiugrottam az ágyból és a konyhába siettem,mivel szerelmem nem feküdt mellettem.A hűtőn egy cetlit pillantottam meg ezzel az üzenettel : </span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">„Jó reggelt Szépségem! Elmentem a fiúkkal próbálni,majd jövök.<o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">xoxoOli”</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; font-size: small;">Elfelejtette volna?Szomorúan kinyitottam a hűtőt és egy szivecske alakú süti fogadott rajta egy kis kártyával.</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">„Remélem nem gondoltad,hogy elfelejtettem a Valentin napot. Van
egy meglepetésem, de ahhoz meg kell oldanod a feladatokat. Sok sikert édes! </span><b><span style="font-family: 'Cambria Math', serif; font-size: 20pt; line-height: 115%;">♡</span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%; text-align: justify;">U.i:Mindent csinálj úgy,
mint szoktad a többi dolog, majd rád talál.”</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: inherit; font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDbtmXVzNkCg4PSUoS29S6hdJNWkrvOv0SGAuI9ZghcLfzqzxjxD1IIeDF1zJAVyx7F_TZzBAgDP2DcWSU0pKcW7FwVxWzXUNlVkKQl73QJ4tNUAKAlZrL0L4G__pXt0VcM61FmzC6Yqs/s1600/valentin_sziv_alaku_sutemeny.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDbtmXVzNkCg4PSUoS29S6hdJNWkrvOv0SGAuI9ZghcLfzqzxjxD1IIeDF1zJAVyx7F_TZzBAgDP2DcWSU0pKcW7FwVxWzXUNlVkKQl73QJ4tNUAKAlZrL0L4G__pXt0VcM61FmzC6Yqs/s1600/valentin_sziv_alaku_sutemeny.jpg" height="200" width="200" /></a></span></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit; font-size: small;">Hatalmas mosoly jelent meg az arcomon,de kicsit izgultam is.Elővettem a tejet és a müzlit,de amikor a müzlit öntöttem a tányérba egy cetli is beleborult melyen ez állt:</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">„Jó étvágyat baba!<o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">Nincs
itthon sok minden,ezért el kéne menni a boltba hozni pár dolgot köztük a
kedvenc kajámat is.”</span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit; font-size: small;">Gyorsan megreggeliztem és elmentem zuhanyozni. 10 percig folyattam magamra a vizet majd felöltöztem,megcsináltam a hajam és a sminkem.Felvettem az egyik kedvenc cipőm és sietve elindultam a legközelebbi boltba. Beléptem az üzletbe és nekivágtam a vásárlásnak. Mikor odaértem ahhoz a bizonyos édességhez amit szerelmem úgy szeret az egyiken egy piros szívecskét pillantottam meg és egy cetlit.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">„Gyorsan haladsz!A következ</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 18pt; line-height: 115%;">ő </span><span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">helyszínen nagyon sok id</span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 18pt; line-height: 115%;">ő</span><span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">t töltöttünk még az X-faktor idején a srácokkal.</span><span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">”</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit; font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVGzk18SXwQCvrKDH6FuMCEZ-KaxXBEAPirCcfSBl259Q8Z1MlcK7Pv_uivca2pmXk_heTPS7JM3G7xBljC_i7VM-Q1QEwPdPozuhdovbGbF_xAJDgWg25XMMvZ-O-Td7id6deinXVFdU/s1600/1238190_493556374074365_471635229_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVGzk18SXwQCvrKDH6FuMCEZ-KaxXBEAPirCcfSBl259Q8Z1MlcK7Pv_uivca2pmXk_heTPS7JM3G7xBljC_i7VM-Q1QEwPdPozuhdovbGbF_xAJDgWg25XMMvZ-O-Td7id6deinXVFdU/s1600/1238190_493556374074365_471635229_n.jpg" height="199" width="200" /></a></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit; font-size: small;">Nem kellett sokat gondolkodnom rögtön tudtam,hogy a próbateremre gondol.Megvettem a többi dolgot ami még a listán volt,majd haza mentem.Otthon mindent elpakoltam majd felültem a buszra és elindultam a helyszínre.Be se kellett mennem egy rózsaszín papír díszelgett az ajtón.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">„Most már csak egy helyszín van hátra. Nagyon közel van a lakásunkhoz és
imádsz oda járni. Ott találkozunk. Siess!”</span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit; font-size: small;">Ez a cetli kicsit gondolkodtatóba ejtett.Nagyon közel van és<b> </b>szeretek oda járni.Majd beugrott.Pár percre a lakásunktól van egy park.Megvártam a következő buszt ami 10 percet késett.Ez is csak velem történhet meg.</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit; font-size: small;">Miután leszálltam a megfelelő megállónál a park felé vettem az irányt.Sétálgatni kezdtem de nem találtam sehol.Rezegni kezdett a telefonom jelezve ,hogy sms-m jött.Kétségbe esetten megnyitottam.</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: 'Brush Script MT'; font-size: 18pt; line-height: 115%;">„Fordulj meg!”</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; font-size: small;">Megfogattam a tanácsot és szerelmemmel találtam magam szembe.Nyakába ugrottam és Ő megpörgetett.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; font-size: small;">-Azt hittem rossz helyre jöttem.-vallottam be neki.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; font-size: small;">-Ez igaz is,mert nem itt van a meglepetésem.-mondta nevetve és egy csodálatos,eldugott helyre vitt.A földre le volt terítve egy takaró és meg volt terítve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; font-size: small;">-Tetszik?-ölelte át hátulról a derekam.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; font-size: small;">-Egyszerűen csodálatos.-csókoltam meg.Leültünk és enni kezdtünk.Volt minden eper,olvasztott csoki,süti.Minden amit csak el lehet képzelni.Egy csokiba mártott epret adtam a szájába,de a kis okosom leejtette.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; font-size: small;">-Jajj de béna vagy.-mondtam nevetve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; font-size: small;">-Oh,igen-gonosz mosoly kúszott az arcára.Nem tudtam mire számítsak így hátra dőltem,de bár ne tettem volna.Egy hirtelen mozdulattal a csípőmre ült és csikizni kezdett.</span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; font-size: small;">-Hagyd abba!-mondtam nevetve és màr a könnyem is kicsordult.</span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; font-size: small;">-Akkor vond vissza!</span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; font-size: small;">-Jó visszavonom.-végre abba hagyta a csikizést és így ki tudtam bújni alóla.-Ja várj mégse.-nevettem gonoszan és futásnak eredtem.Ő is szaladni kezdett és pár màsodperc múlva el is kapott.Beledőltünk a friss,zöld fűbe és egymást kémleltük vagy loptunk egymástól egy egy csókot.</span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; font-size: small;">-Ez volt életem legjobb valentin napja.</span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">-Örülök neki-mosolygott rám egy "tudom, hogy félisten vagyok" mosollyal amire én egy "megőlsz" mosollyal válaszoltam. Összeszedtük a holmikat és elmentünk haza.Amikor beléptem a lakásba mèg a lélegzetem is elállt. Mindenüt rózsaszirmok és égő gyertyák voltak.Egy könnycsepp gördült le az arcomon, de szerelmem lecsókolta.</span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">-Minden olyan gyönyörű-mosolyogtam rá.Visszamosolygott majd lecsapott ajkaimra. Csókunk vad volt és szenvedélyes, de hogy ezek után mi történt az had maradjon az én titkom. ;)</span></div>
</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-91806913750741408132014-02-12T10:00:00.001-08:002015-03-02T04:12:15.098-08:00Külön fejezet.<div dir="ltr">
<div style="text-align: center;">
<b>Sziasztok!Jó hírrel jöttem.Tegnap hosszas tépelődés után arra jutottam,hogy nem hagyhatlak cserben titeket.Mivel megígértem a külön részt ezért megírtam nektek.Nem is húzom tovább az időt.Jó olvasást!</b></div>
<div style="text-align: center;">
<b>xxFanni.</b></div>
<div style="text-align: center;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: center;">
<b><br /></b></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni </span></div>
</div>
<div dir="ltr">
<div style="text-align: justify;">
Olival 1 éve vagyunk együtt és nagyon boldogok vagyunk.Az x-faktor után összeköltöztünk.A fiúk koncerteznek,dalokat írnak és több ezren rajonganak értük.</div>
<div style="text-align: justify;">
Egy téli reggelen arra ébredtem,hogy szerelmem simogatja az arcom.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jó reggelt szépségem-üdvözölt egy csókkal mikor kinyitottam a szemem.Kipattantam az ágyból és elhúztam a függönyt.Ami a szemem elé tárult az egyszerűen gyönyörű volt.Mindent hó borított.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Esett a hó.-ugrottam fel az ágyra.</div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJAB12HjgwrT_8_6IRdzes7F52GG3fL2YQOJ1RCF3BIIvFgcmufO1rB3YfSL-vd64Tn002b1B2BE4fv9uoUWKsUNEXn7ToV15ROAdAUx4xUD034u2KcOtcc6p_4FyCkbdsnj1cRsi8VGw/s1600/tel_hatterkep__22_.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJAB12HjgwrT_8_6IRdzes7F52GG3fL2YQOJ1RCF3BIIvFgcmufO1rB3YfSL-vd64Tn002b1B2BE4fv9uoUWKsUNEXn7ToV15ROAdAUx4xUD034u2KcOtcc6p_4FyCkbdsnj1cRsi8VGw/s1600/tel_hatterkep__22_.jpg" height="240" width="320" /></span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
-Tényleg?-kapta fel a fejét,kinézett az ablakon és gonosz mosoly jelent meg az arcán.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mi ez a gonosz vigyor?-fürkésztem az arcát.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Semmi.-játszotta az ártatlant amiből rögtön levágtam,hogy készül valamire.Majd úgyis megtudom gondoltam magamba és a konyha felé vettem az irányt.Beraktam két kenyeret a pirítóba és visszamentem a hálószobába.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mennyünk el korizni.-kérleltem barátomat kiskutya szemekkel miközben visszafeküdtem mellé.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Rendben édesem-nyomott csókot az arcomra. Reggeli után jó melegen felöltöztünk és elmentünk a koripályára. </div>
<div style="text-align: justify;">
Összekulcsoltuk ujjainkat és felmentünk a jégre.Sokat versenyeztünk,beszélgettünk,kergettük egymást vagy csak élveztük egymás társaságát.Nagyon jó volt.Korizás után hazamentünk ebédelni,majd összebújva néztünk egy filmet.Hirtelen kopogtak.Ki lehet az kérdeztem magamtól. Kinyitottam az ajtót és a fiúkkal találtam szembe magam.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Sziasztok!-üdvözöltem őket 2-2 puszival.-Hát ti?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jöttünk hógolyózni-húzta ki magát Sziki.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Meglepetés!-jött oda hozzám Oli.Hátulról átkarolta a derekam és egy puszit nyomott az arcomra.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Szóval ti szövetkeztetek ellenem-fontam össze magam előtt a karom.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mi?Dehogy is.Miért gondolsz rólunk ilyeneket?-színészkedett Ya Ou és eljátszotta,hogy megsértődött. Felöltöztem és lementünk. A fiúk rögtön kergetni kezdték egymást,mi Olival összebújva néztük őket.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Miért nem mondtad el?-néztem fel rá és próbáltam durcis arcot vágni.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Meglepetést szerettem volna ami sikerült is.-nyomott puszit az arcomra engesztelésképp.-és azért mert nàlam tradíció,hogy mikor leesik az első hó megfürdetem a barátnőmet.-vigyorgott gonoszan pont mint reggel.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSL76dzs7OLnCNYwqeKdpM0jJaABpZHtIFSTsxl8hJV_-ayLD6-YRjihR9WjAuEQNjCKbk-VYmB9vmqBArEuVwXWyXVbIxH63gfZI-8QuKzLKs4WOS2oh3PBnyGfjgZpw9GGrPkZIN-fk/s1600/ghh.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSL76dzs7OLnCNYwqeKdpM0jJaABpZHtIFSTsxl8hJV_-ayLD6-YRjihR9WjAuEQNjCKbk-VYmB9vmqBArEuVwXWyXVbIxH63gfZI-8QuKzLKs4WOS2oh3PBnyGfjgZpw9GGrPkZIN-fk/s1600/ghh.jpg" /></span></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
-Szóval erre készültél.Megtisztelve érzem magam hogy engem fürdet meg a Nagy Patocska Olivér.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
-Ez csak természetes édes.-kacsintott. Nem bírtuk tovább és nevetésbe tőrtünk ki.Majdnem megcsókolt de egy jól irányzott mozdulattal kirúgtam alóla a lábait.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Akkor most ki fürdet meg kit édesem?-mondtam gúnyosan.A többiek is körénk gyűltek.</div>
<div style="text-align: justify;">
-A legjobb az lenne ha most futnàl tanácsolta Ya Ou.Megfogattam a tanácsot és ahogy csak tudtam futni kezdtem,de hiába,mert fél perc múlva barátom utolért és belelökött a hóba,majd rám feküdt.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Agyon nyomsz.-nyöszörögtem.A derekamnál fogva megfordultunk így én voltam most felül.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Szeretlek.-mondta majd egy csókba fortunk össze.Ezt a romantikus pillanatot egy hógolyó zavarta meg ami Benny úrtól származott.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Vavra most meghalsz.-ugrottunk fel és kergetni kezdtük.Sokáig kergettük egymást,de a fiúk hirtelen kupaktanácsot tartottak majd elkiáltották magukat.Támadás!Engem kezdtek el kergetni amiből rögtön megértettem mit terveltek ki. Tervük majdnem be is vált,de hirtelen Ya Ou fejét eltalálta egy hógolyó.A fiúk felkapták a fejüket ami alkalmat adott arra,hogy megmeneküljek.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Meglepetés.-kiáltottam-Mivel szövetkeztetek ellenem ezért én is ellenetek.-mondtam és a lányok felé mutattam.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ha harc hát legyen harc.-kacsintott Olivér.Nagy hócsatába kezdtünk fiúk a lányok ellen.Mikor mindenki nagyon elfáradt megegyeztünk egy döntetlenben.Felmentünk,amíg a fiúk filmet választottak a lányokkal csináltunk forrócsokit.Tv-zés után sokat beszélgettünk.Este a többiek hazamentek mi pedig kettesben maradtunk.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Csodálatos nap volt.-húzott közel magához és a kezei vándorolni kezdtek.Puszit nyomtam az arcára,a szájára és egyre lejjebb haladtam a nyakáig.Ott egy kicsit elidőztem.Szívogatni és harapdálni kezdtem, ő halk sóhajokkal díjazta cselekedetemet.Majd ő ugyanígy tett.Hirtelen felkapott és a szobánkba cipelt és óvatosan az ágyra döntött.Hogy utána mi történt azt a fantáziátokra bízom. ;)</div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-15879381374818486272014-02-08T16:50:00.003-08:002015-03-02T04:13:35.399-08:0011.fejezet-Ricsi....<div style="text-align: center;">
<b>Sziasztok!Megérkezett az új rész.Mondjátok el a véleményeteket,pipáljatok és szavazzatok a kérdésekre.Jó olvasást! </b></div>
<div style="text-align: center;">
<b>Puszi,Fanni </b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni </span></div>
<span style="font-size: small;"><u>Visszatekintés:</u></span><br />
<span style="font-size: small;"><u> -Jól vagy?-nézett rám aggódva.</u></span><br />
<u>-Nyugodj meg,most már minden rendben.Itt vagyok veled,másra már nincs is szükségem.-mondtam és megcsókoltam.</u><br />
<u>-Akkor jó.-simogatta a hajam.Sokat beszélgettünk még, aztán bebújt mellém és elnyomott minket az álom.</u><br />
<u><br /></u>
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Reggel szerelmem karjaiban ébredtem.Puszit nyomtam szájára és felkeltem volna, de egy kéz visszarántott.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Hova mész szépségem?-kérdezte kicsit kómásan.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Reggelizni.Jössz te is?</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Ki nem hagynám.-kacsintott.Összekulcsoltuk ujjainkat és a konyha felé indultunk.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Jó reggelt!Azt hittük már föl se keltek.-köszönt Sziki.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Miért hány óra?-kérdeztem és a körbe néztem hátha találok valahol egy órát.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Fél 10 -vágták rá a fiúk egyszerre.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Oli készülj össze!Nemsokára indulunk.-utasította Benny.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Rendben.-mondta Oli és eltűnt a szobánkban.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Hogy vagy?-kérdezte Ya Ou és Sziki egyszerre.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Köszi jól.-mosolyogtam.Pár percet még beszélgettünk amikor visszajött Oli így együtt nekiálltunk a reggelinek.A fiúk épp elindultak amikor megcsörrent a telefonom.A képernyőn Barbi neve villogott.Megnyomtam a zöld gombot és beleszóltam.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Hali!</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Szia!Hogy vagy?Ya Ou mindent elmesélt a tegnapról.Baj ha átmegyek?</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Dehogyis.Gyere nyugodtan így legalább nem leszek egyedül.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Oki.10 perc és ott vagyok.Puszi.-mondta és bontotta a vonalat.Abból a 10 percből lett fél óra,de nem bántam,mert kicsit tudtam gondolkodni a tegnap történteken.A gondolatomból kopogás zökkentett ki.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Szia!Bocsi,hogy késtem csak vettem sütit és fagyit és hoztam egy filmet.-hadarta el gyorsan.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Semmi.-mosolyogtam rá.Levágódtunk a kanapéra és töviről-hegyire beszámoltam a tegnapi eseményekről.A mesedélután végeztével.Csináltunk pattogatott kukoricát és megnéztük a Dirty Dancing 2-öt.Sajnos a házimozizás után Barbinak el kellett mennie így egyedül maradtam.Nagyon unatkoztam, ezért elővettem az egyik fotóalbumom.4 óra felé újra megcsörrent a telefonom.Azt hittem megint a lányok hívnak,de legjobb fiú barátom,Ricsi neve villogott a kijelzőn.</span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6rQ_4c_rEWN9QvulkuBGvZvugxnR7VhChEnYaawOBfe8XLLpxw7ckza3jqsNtl3EpPtbFJiIRdq_WVG7j7w1xudCj3kE6gbBV7rZ6KoN2SM_kBLH7s5f35eLZHxGP6oACg24JhwO229A/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6rQ_4c_rEWN9QvulkuBGvZvugxnR7VhChEnYaawOBfe8XLLpxw7ckza3jqsNtl3EpPtbFJiIRdq_WVG7j7w1xudCj3kE6gbBV7rZ6KoN2SM_kBLH7s5f35eLZHxGP6oACg24JhwO229A/s1600/images.jpg" /></a></span></span></div>
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Ricsi és az én kapcsolatomról annyit kell tudni,hogy 2 éves korom óta ismerem.Olyan,mintha a bátyám lenne.Na de vissza a jelenbe.Ahogy megláttam a nevet mosoly kúszott az arcomra.Felvettem a telefont, kihangosítottam ami később nem bizonyult a legjobb ötletnek és beleszóltam.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Hali!</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Szia prücsök!Mizu?Te most fenn laksz Pesten ugye?</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Igen.Miért?-vontam fel a szemöldököm bár Ő ezt nem látta.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Én is most fogok felköltözni és arra gondoltam találkozhatnánk.Nagyon hiányzol!</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Te is.Pontosan mikor költözöl?</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Holnap után.Am hogy vagytok Adammel?</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Ezt majd megbeszéljük ha felköltöztél.-zártam le a témát mielőtt bele kezdtünk volna.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Történt valami?</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Mondtam majd megbeszéljük ha felköltöztél-ismételtem meg magam.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Oké.Ne haragudj de most mennem kell.Remélem minél előbb találkozunk.Puszi Baby.-köszönt el és bontotta a vonalat.Azt még tudni kell róla,hogy szeret baby-nek, cicának vagy ilyesminek hívni és általában ezzel szórakozunk.Megfordultam és Oli csalódott arcával találtam szembe magam amitől kicsit meg is ijedtem.Hirtelen hátat fordított és berohant a szobánkba.Elsőre nem értettem min borult ki,de pár másodperc múlva megvilágosodtam.A szobaajtónkhoz sétáltam és bekopogtam.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Olivér félre érted a helyzetet.Megtudom magyarázni.-kezdtem bele a mondandómba miközben benyitottam.Ő az ágyon feküdt és nézte ahogy bejövök.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-De én nem vagyok rá kíváncsi-és befordult a fal felé.Leültem mellé az ágyra és a fülébe súgtam:Ő csak barát.Erre a mondatra felült.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Persze.Tök logikus én is minden lány barátomat baby-nek hívom.-mondta ingerülten</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Megengeded,hogy elmagyarázzam?-néztem rá kérdőn.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Ha nagyon muszály.-mondta flegmán.Elmeséltem neki a történetet egész pelenkás koromtól mostanáig.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Nem kell féltékenynek lenned.Én csak téged szeretlek.-fejeztem be a monológomat.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Ne haragudj,hogy kételkedtem benned-húzott közel magához és megcsókolt.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Olivér egy kapcsolat alapja a bizalom.Miért nem bízol bennem?-kérdeztem elkeseredetten.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Nem nem bízom csak nem akarlak elveszíteni.Még soha nem történt velem ilyen,hogy ilyen rövid idő alatt beleszeressek valakibe.Szeretlek nagyon.-mondta és látszott rajta,hogy megbánta amiért kételkedett bennem.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Én is szeretlek,de bíznod kell bennem.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Megígérem mostantól bízni fogok. </span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Rendben.-mosolyogtam.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Basszus vissza kell mennem próbára.Biztos nem haragszol?</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Biztos.Légy ügyes és siessetek haza.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Oké.Szia kicsim-mondta és megcsókolt.</span></span><br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Olivér<o:p></o:p></span></div>
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"> <span style="font-size: small;">Levágódtam a kanapéra és barátnőmet az ölembe húztam,Ő a nyakamba temette fejét. Elmeséltük a fiúknak a történetet amin ők is rendesen felhúzták magukat.</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Ya Ou nyugi!-próbálta lenyugtatni a fiúkat,de közben elmosolyodott,ami miatt nagyon boldog lettem.</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Végre mosolyogsz-pusziltam bele a hajába.Szerelmem hirtelen kipattant az ölemből.</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Srácok,ne haragudjatok, de nagyon elfáradtam.Jó éjt!-köszönt el mindenkitől.</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Én is megyek-ugrottam fel.Bementünk a szobánkba, én az ágyra ültem Ő pedig az ölembe hajtotta a fejét.Nagyon aggódtam érte,mert nem tudtam,hogyan érintette ez a költözködés.</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Jól vagy?</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Nyugodj meg,most már minden rendbe.Itt vagyok veled, másra már nincs is szükségem.-mondta és megcsókolt.</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Akkor jó-simogattam a haját.Sokat beszélgettünk még aztán bebújtam mellé. Őt gyorsan elnyomta az álom én meg azt néztem milyen édesen alszik,de egy óra múlva én is elaludtam.</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"> Reggel egy puszira ébredtem.Szerelmem éppen indult volna ki,de visszarántottam.</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Hova mész szépségem?-kérdeztem még kómásan.</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Reggelizni.Jössz te is?</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Ki nem hagynám.-kacsintottam.Összekulcsoltuk ujjainkat és a konyha felé indultunk.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Jó reggelt!Azt hittük már föl se keltek.-köszönt Sziki.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Miért hány óra?-kérdezte szerelmem. </span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Fél 10 -vágták rá a fiúk egyszerre.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Oli készülj össze!Nemsokára indulunk.-utasította Benny.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Rendben.-mondtam és bementem a szobánkban.Reggeli után elmentünk próbára, ami<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"> szokásosan telt annyi kivétellel,hogy ma 2-szer annyit dolgoztunk,mint általában,mert tegnap elkéredzkedtünk.Délután volt egy hosszabb szünetünk ezért haza mentem. Kinyitottam az ajtót és hallottam,hogy szerelmem valakivel beszél.Nem akartam hallgatózni,de mégis megtettem.Valamilyen pasival beszélgetett és a pasi így köszönt el:</span></span></span></span><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Remélem minél előbb találkozunk.Puszi Baby.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Megcsalt?futott át a gondolat az agyamon,ekkor megfordult.Ahogy a szemeimbe nézett olyan őszinte volt. Egyszerűen nem tudtam róla elképzelni,hogy ezt tette volna velem.Berohantam a szobánkba és becsaptam maga után az ajtót.Pár perc múlva kopogtak. </span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"> </span></span>-Olivér
félre érted a helyzetet.Megtudom magyarázni.-kezdtett bele a mondandójába
miközben benyitott. Én az ágyon feküdt és nézte ahogy bejön.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-De
én nem vagyok rá kíváncsi- és befordultam a fal felé.Leült mellém az
ágyra és a fülembe súgta:Ő csak barát.Erre a mondatra felültem.Hiszen akkor minek hívta baby-nek.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Persze.Tök logikus én is minden lány barátomat baby-nek hívom.-mondtam ingerülten.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Megengeded,hogy elmagyarázzam?-kérdezte.Látni lehetett rajta,hogy kétségbe esett </span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Ha nagyon muszály.-mondtam flegmán.Elmesélte,hogy ismerkedett meg a fiúval és milyen a kapcsolatuk. </span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Nem kell féltékenynek lenned.Én csak téged szeretlek.-fejezte be a monológot.Nagyon rosszul éreztem magam.Bíznom kellett volna benne.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Ne
haragudj,hogy kételkedtem benned- húztam közel magamhoz és
megcsókoltam.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"> -Olivér egy kapcsolat alapja a bizalom.Miért nem bízol bennem?-kérdezte elkeseredetten.</span></span><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigsYXFdNo5baKxEML-gYUbpGl4HnW4JtdyGFkvsmEJrjFmq2-qRs7alMhh-B4O2SVcKUXHJtQh2UktmTYRfFTFvUwsoCrh99y_7OYea1PUQ88mws2EPMXIHIfwlbBMQBq68oIiOQXYcYY/s1600/3IwTa1aL8m.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigsYXFdNo5baKxEML-gYUbpGl4HnW4JtdyGFkvsmEJrjFmq2-qRs7alMhh-B4O2SVcKUXHJtQh2UktmTYRfFTFvUwsoCrh99y_7OYea1PUQ88mws2EPMXIHIfwlbBMQBq68oIiOQXYcYY/s1600/3IwTa1aL8m.jpg" height="320" width="237" /></span></a><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Nem
nem bízom csak nem akarlak elveszíteni.Még soha nem történt velem
ilyen,hogy ilyen rövid idő alatt beleszeressek valakibe.Szeretlek
nagyon.-mondtam el neki az igazat.Totálisan beleszerettem és nem akarom elveszíteni.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Én is szeretlek,de bíznod kell bennem.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Megígérem mostantól bízni fogok </span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Rendben.-mosolygott.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Basszus vissza kell mennem próbára.Biztos nem haragszol?-jutott eszembe.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Biztos.Légy ügyes és siessetek haza.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Oké.Szia kicsim-mondtam és búcsúzóul megcsókoltam. Kimentem az épületből és csak a fejemet fogtam.Hogy lehettem ilyen hülye?Tettem fel magamnak ezredszerre a kérdést útközben.A próba következő részében folyton kattogott az agyam,de azért próbáltam eljátszani,hogy figyelek.A munka végeztével siettem haza.Kicsaptam az ajtót és barátnőmhöz rohantam.Szorosan magamhoz öleltem és heves csókcsatába kezdtünk,de a fiúk is megérkeztek.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Bocsi nem akarunk zavarni.-mondták mosolyogva.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Nem zavartok.-váltunk el egymástól.Megettük a vacsit és leültünk filmezni.A film után mindenki bevonult a saját szobájába.Szerelmem ledűlt az ágyra,de én csak mosolyogtam. </span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Mi az a perverz mosoly?-húzta fel a szemöldökét.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Semmi.-mondtam és lecsaptam ajkaira.-Szeretlek-suttogtam két csók között.Mellkasomra feküdt.Csend volt de nem az a kínos hanem a megnyugtató.Pár perc múlva elnyomott az álom.</span></span><br />
<br />
<br />
<span style="font-family: 'Kunstler Script'; font-size: 53.3333320617676px; line-height: 61.3333282470703px; text-align: justify;">Fanni </span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Miután Oli elment leültem és bekapcsoltam a Tv-t nem ment semmi érdekes ezért egy zenecsatornára kapcsoltam és neki álltam rendet rakni a nappaliba.Este Oli ért haza elsőnek.Kicsapódott az ajtó és Ő rohant felém majd érzékien megcsókolt.A fiúk zavarták meg csókunkat.Vacsi után leültünk együtt filmet nézni. A film végeztével bementünk a szobánkba.Én ledűltem az ágyra,mert fáradt voltam,de Oli csak perverzen vigyorgott.</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Mi ez a perverz mosoly?-vontam kérdőre.</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Semmi.-mondta és közelebb jött majd lecsapott ajkaimra.-Szeretlek.-suttogta.Mellkasára feküdtem és hallgattam ahogy ver a szíve.Olyan megnyugtató volt.Pár perc múlva szuszogni kezdett, én akaratom ellenére is elmosolyodtam,majd én is elaludtam.</span></span></span></span><br />
<br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">**2 hét múlva**</span></span></span></span><br />
<br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">A fiúk egyre többet készülnek az élő show-kra és ez a produkciójukon is meglátszik.</span></span></span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVnUeqq0XnqsDm0Vi1_bs7PnCOUpuKFrnCmNqkdgmi1jtplHY-YyUV3kkvh4e3PQyykBogf1NR4UcpDZhoCKB3FMQ29q6I88hMhupozWcIVcOnMfL1wwJ6EyOkiawekR0fSUImN0FdeCE/s1600/fjdjl.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVnUeqq0XnqsDm0Vi1_bs7PnCOUpuKFrnCmNqkdgmi1jtplHY-YyUV3kkvh4e3PQyykBogf1NR4UcpDZhoCKB3FMQ29q6I88hMhupozWcIVcOnMfL1wwJ6EyOkiawekR0fSUImN0FdeCE/s1600/fjdjl.jpg" /></span></a></div>
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"> Mi a lányokkal majdnem minden napot együtt töltünk.Azóta nem hallottam semmit Adamről hál istennek.Szombat van így mint mindig most is a fiúk mellett voltunk az utolsó percekig.Ők is és mi is nagyon izgultunk.</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Srácok nyugi biztos fergetegesek lesztek-küldtem feléjük egy biztató mosolyt.</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Nekünk mennünk kell.Még a helyünket is meg kell keresnünk.-mondta Panna és elindultunk az ajtó felé.</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">A fiúk,mintha megbeszélték volna egyszerre húztak vissza és csókoltak meg minket. </span></span> </span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7IZ0cfjeZEFYO7IsDQdc1sbj3JDvxay_SaeCcbFIB4DVU2BCsHMOct5hDFWClvzqLSCLrjD1SlUvET1cWuKdjeP42KrtLzl5I_pMVSWZpC_BJMLlyTUkyiCN40hsimlr6Ym5-XpjzleA/s1600/jkl.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7IZ0cfjeZEFYO7IsDQdc1sbj3JDvxay_SaeCcbFIB4DVU2BCsHMOct5hDFWClvzqLSCLrjD1SlUvET1cWuKdjeP42KrtLzl5I_pMVSWZpC_BJMLlyTUkyiCN40hsimlr6Ym5-XpjzleA/s1600/jkl.jpg" /></span></a></div>
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Lányok ne haragudjatok,de el kell tőletek rabolnom a fiúkat,mert mindjárt kezdünk.-jött be mosolyogva Robi.Kisétáltunk az öltözőből és megkerestük a helyünket.Egyszerűen fantasztikus volt.Mindenki nagyon jól szerepelt.A show után rohantunk a fiúkhoz hátra vissza az öltözőbe.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Fenomenálisak voltatok.-ugrottam Oli nyakába és megcsókoltam.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Köszi édes.-kacsintott.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Együtt mentünk haza és a lányok ma is nálunk aludtak.A hazavezető úton a beszélgettünk és hülyültünk.Mikor hazaértünk mindenki bedőlt az ágyba és már aludtunk is.</span></span>Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-50670559282753137872014-02-06T12:45:00.000-08:002015-03-02T04:14:57.184-08:0010.fejezet-Költözés<div style="text-align: center;">
<b>Sziasztok!Megérkezett a 10.fejezet.Mondjátok el véleményeteket, pipáljatok és válaszoljatok a kérdésre.Jó olvasását! Puszi Fanni</b></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Olivér<o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<u><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Visszatekintés:</span></span><span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"> </span></span></u></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><u>-Mi
a baj?-kérdeztem ijedten.Nem válaszolt csak még jobban sírni kezdett.Az
ölembe húztam és a hátát simogattam.Kezdett megnyugodni.Végül csak
annyit mondott:Emlékszem.Az ölembe kaptam és bevittem a szobánkba.Ő már
nem sírt csak szipogott.Befektettem az ágyba és bebújtam mellé,Ő a
mellkasomra hajtotta a fejét és nemsokára elaludt.</u></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">Reggel korán felkeltem,felöltöztem és csináltam reggelit. Bevittem a szobánkba és leraktam az éjjeli szekrényre,majd puszit nyomtam szerelmem homlokára.Pár másodperc múlva kinyitotta gyönyörű szemeit.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Jó reggelt, baba!-mondtam és egy mosoly közben kezébe nyomtam a neki készített reggelit.</span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuC8tWmXitq_30dskjhOu4nLrmz4TJEH-MPnOvLI1M1ZK-4o57WQHBBaKhSGnCvv-Gz_dNtLa4IuyAyHrrCJhbr5fvkebVVwVj4mAhDyuCk1tfnIlD3nP9QgoPdTmBVV2Gw2ge8hJBhGs/s1600/1616472_1440815556150558_1836600728_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><span style="color: black;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuC8tWmXitq_30dskjhOu4nLrmz4TJEH-MPnOvLI1M1ZK-4o57WQHBBaKhSGnCvv-Gz_dNtLa4IuyAyHrrCJhbr5fvkebVVwVj4mAhDyuCk1tfnIlD3nP9QgoPdTmBVV2Gw2ge8hJBhGs/s1600/1616472_1440815556150558_1836600728_n.jpg" height="320" width="320" /></span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"></span></span><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"></span> <span style="font-size: small;">-Köszönöm-motyogta és próbált mosolyt erőltetni az arcára.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Mi történt tegnap?-tértem a tárgyra.Mindent elmesélt.Az elején még nem igazán értettem...Hiszen beszélt az anyukájával,hallott a családjáról és visszatért az emlékezete... De mikor a volt pasijáról kezdett mesélni, mindent megértettem.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Szeretném ha végleg hozzánk költöznél.-mondtam, miután befejezte a mesélést.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Ezt hogy érted?-nézett értetlenül.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"> -Úgy,hogy elmegyünk ahhoz a gyökérhez,összepakolunk és átcuccolunk ide hozzánk.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-És hova fogom rakni a cuccaimat?</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Majd berendezkedsz a szobámba,ami most már a mi szobánk.-kacsintottam rá és megcsókoltam.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Köszönöm.-bújt szorosan hozzám.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Beszélek Robival,hogy ma ne kelljen bemennünk próbára,te addig készülj össze.-kimentem a szobából és felhívtam mentorapánkat.Elmeséltem neki a történteket.Teljesen megértett és elengedett minket.Kicsit megkönnyebbültem, pedig a neheze még csak most következett. Miután Fanni teljesen elkészült, elindultunk.A házhoz érve elkapott egy rossz érzés.Felmentünk a 3. emeletre és megálltunk egy bordó ajtó előtt.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Te maradj kint!Egyedül kell bemenjek.-szorította meg a kezem.Benyitott volna , de visszarántottam és megcsókoltam, majd a fülébe súgtam:Vigyázz magadra! Belépett a lakásba és becsukta maga mögött az ajtót.Nagyon aggódtam.Pár perc múlva kiabálást hallottam.Tudtam,hogy közbe kell lépnem.Berontottam, de megcsapta az orrom a tömény piaszag.A nappaliba siettem és azt láttam,hogy Adam barátnőm csuklóját szorítja.Na, ekkor elborult az agyam.Ütni kezdtem a rohadékot és nem bírtam leállni, míg egy kéz elkapta az öklömet.Felnéztem és egy csodálatos szempárral találtam szembe magam.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Hagyd!Nem éri meg.-mondta.Szorosan magamhoz öleltem, hogy egy kicsit megnyugtassam.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Gyere, menjünk pakolni.-kézen fogott és egy szoba felé húzott.Én a képeit és a többi holmiját kezdtem pakolni,míg Ő a ruháit szedte össze egy bőröndbe.Fél óra múlva már majdnem mindent összeszedtünk, de hirtelen egy hang szólalt meg a hátunk mögött.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Látom, találtál magadnak egy ilyen 'lovagot', ha ezt az idiótát lehet bárminek is nevezni-nevetett.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Húzzál már el.-mondtam ingerülten.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Azt nehezen, hiszen én itt lakom és Fanni is.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Csak laktam-állt mellém az említett személy.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Ugyan már!Nem mész te innen sehova! Ha elfelejtetted volna az enyém vagy.-csúszott gonosz vigyor Adam arcára.Közelebb akart jönni Fannihoz, de én elé álltam.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Állítsd le magad, mielőtt én foglak.-néztem farkasszemet Adammal.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Haver, rontod a levegőt !Takarodj ki a lakásomból, ezt majd megbeszélem a barátnőmmel !.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Egy.nem vagyok a barátnőd,kettő nincs mit megbeszélnünk.Végeztem veled! Nem fogod tönkre tenni az életem!-mondta szerelmem ingerülten.Felkaptam azt a pár dobozt, amibe összeszedtük a legfontosabb holmikat és elindultam a kijárat felé.Szerelmem szorosan mögöttem húzta maga után a bőröndöt.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Fanni, nem gondolhatod komolyan,hogy csak így elengedlek?-kiáltott utánunk Adam.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;">-Csak figyelj.-mondtam gúnyosan és becsaptam az ajtót.Hazafele menet meg se szólaltunk.Otthon beléptünk a lakásba és a fiúk bombáztak minket a kérdéseikkel.Lepakoltuk a dobozokat és a bőröndöt,leültünk a nappaliba és mindent elmeséltünk.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Olivér sietett be az ajtón.Próbáltam neki elmondani mi történt,de nem bírtam csak annyit kinyögni,hogy emlékszem.Hirtelen felkapott és bevitt a szobájába.Lefektetett az ágyra és bebújt mellém.Mellkasára hajtottam fejem és pár perc múlva elaludtam.</span></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Reggel mikor felkeltem rögtön Őt pillantottam meg,mosolyra húztam volna a szám,de eszembe jutott a tegnap és elszomorodtam.Megkérdezte, mi történt tegnap.Elmeséltem neki mindent.Az elején még nem értette miért is voltam szomorú,de amint Adamről kezdtem mesélni, elkomorult az arca.Azt mondta, szeretné, ha hozzá költöznék, ide, végleg.Hirtelen megszűnt minden gondom, csak arra tudtam gondolni, mennyire szeretem. Felöltöztem és elmentünk ahhoz a lakáshoz, ahol régen laktam.</span></span></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyp0IdeleK5VZ8D1ArYULEdCjtCZr9d3t-dwkYJlyPSis1Cxug4cS7o1qWib5bVzHRjLcJ6A__uDQ1tRtrAcjNlPBZIsVuc8OrqMD9ZI76dRNVUQ1tZo1VEzJnEfR6vbiS2lg3yQK3CuI/s1600/photo.php.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyp0IdeleK5VZ8D1ArYULEdCjtCZr9d3t-dwkYJlyPSis1Cxug4cS7o1qWib5bVzHRjLcJ6A__uDQ1tRtrAcjNlPBZIsVuc8OrqMD9ZI76dRNVUQ1tZo1VEzJnEfR6vbiS2lg3yQK3CuI/s1600/photo.php.jpg" /></a></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Bementem a lakásba és megcsapta az orrom a tömény alkohol szaga.Adamet kezdtem keresni mindenhol és végül a régi közös szobánkban találtam meg.</span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Csak nem hazatért az leveszett bárányka?-mondta.Kimentem a szobából,mert tudtam,hogy csak felhúzom magam rajta, de Ő utánam jött.Elkapta a karom és visszarántott.</span></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Tudod mennyit kerestelek? Azt hittem eltűntél-mondta egyre hangosabban.</span></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Lehet,hogy inkább azt kellett volna tennem.-mondtam gúnyosan.</span></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Ezt nem fogod ilyen könnyen megúszni !-szorította egyre erősebben a csuklómat.Pár másodperc múlva kivágódott az ajtó és Olivér rohant be rajta.Ütni kezdte Adame,t, de nem hagyta abba.Amikor már úgy gondoltam elég lesz elkaptam az öklét.Rám emelte tekintetét, mire én csak annyit mondtam:Hagyd!Nem éri meg! Elmentünk pakolni a szobámba.Fél óra múlva megjelent Adam.Jobbnak láttuk,hogy elmenjünk, ezért felkaptuk az addig elpakolt cuccaimat és elindultunk haza.Mielőtt kiléptünk volna az ajtón Adam ennyit mondott:: Fanni,nem gondolhatod komolyan, hogy csak így elengedlek?Kicsit megrémisztett ez a kijelentése,de tudtam,hogy amíg Oli mellettem van nem kell félnem semmitől.A haza vezető úton nem szóltunk semmit.Otthon a fiúk rögtön kérdezgettek minket.Lepakoltuk a cuccokat és kimentünk a nappaliba.Oli leült a kanapéra és az ölébe húzott.Én a nyakába temettem a fejem.</span></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Mi történt?-kérdezte meg Benny kb. ezredszer.Mindent elmeséltünk és a fiúk is elég rendesen felhúzták magukat a dolgon.</span></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Én komolyan holnap odamegyek és megverem azt a gyökeret-mondta ingerülten Ya Ou,de a fiúk is hasonló mondatokkal dobálóztak. Jól esett,hogy így kiállnak mellettem és számíthatok rájuk.</span></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Ya Ou, nyugi.-néztem fel és egy mosoly hagyta el az arcom.</span></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Végre mosolyogsz-puszilt bele a hajamba Oli.</span></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Srácok, ne haragudjatok, de nagyon elfáradtam ! Jó éjt!-álltam fel.</span></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Én is megyek-ugrott fel szerelmem is.Bementünk a szobánkba,Oli leült az ágyra,én az ölébe hajtottam a fejem.</span></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Jól vagy?-nézett rám aggódva.</span></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Nyugodj meg,most már minden rendben.Itt vagyok veled,másra már nincs is szükségem.-mondtam és megcsókoltam.</span></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Akkor jó.-simogatta a hajam.Sokat beszélgettünk még, aztán bebújt mellém és elnyomott minket az álom. </span></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"> </span></span> </span></span></div>
Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-22120011078405803502014-02-03T12:55:00.000-08:002015-03-02T04:16:26.151-08:009.fejezet-Visszatért az emlékezetem <div style="text-align: center;">
<b>Sziasztok!Lett a blogomnak egy külön csoportja.Itt értesülhettek mindenről ami ezzel kapcsolatos.</b></div>
<div style="text-align: center;">
<b>Csoport:<a class="profileLink" data-hovercard="/ajax/hovercard/group.php?id=260049220824279&extragetparams=%7B%22directed_target_id%22%3A389827864497385%7D" href="https://www.facebook.com/groups/260049220824279/" id="js_50">https://www.facebook.com/groups/260049220824279/</a></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<u><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Visszatekintés:</span></span><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"> </span></span></u></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<u>-Robi szeretném neked bemutatni a barátnőmet,Fannit.</u></div>
<div style="text-align: justify;">
<u>-Örülök,hogy megismerhetlek-mosolygott rám
Robi.Most, így visszagondolva nem is tudom mi miatt izgultam.Robi egy
nagyon kedves és aranyos ember.Sokat beszélgettem vele és azt is
megengedte,hogy ott maradjak a próbán.Nagyon jó volt.</u></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Este átjöttek a lányok.Együtt elmentünk moziba,nagyon jól éreztük magunkat.Ma a lányok is itt aludtak,így miután hazaértünk mindenki bevonult a saját szobájába.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Olyan jó volt ez a nap-dőlt le Oli az ágyra és az ölébe húzott.</span></span>Nagyon fáradtak voltunk így gyorsan elaludtunk egymás karjában.</div>
<div style="text-align: justify;">
Reggel kipattantak a szemeim.Lehámoztam magamról szerelmem ölelő karját és felültem.Sokáig néztem milyen édesen alszik,de megszólalt a hasam,hogy kéne valamit enni.Felkászálódtam az ágyból és felvettem miki egeres pulcsiját, majd elindultam a konyhába.Kerestem a nutellát,amikor két kar fonódott a derekam köré és a nyakamat kezdte csókolgatni.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jó reggelt, édes-megfordultam és egy csókot adtam neki.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Neked is-ölelt szorosan magához-Miért nem ébresztettél föl?-nézett rám kicsit szúrós szemmel.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mert olyan édesen aludtál-mosolyogtam.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Én mindig édes vagyok-húzta ki magát.</div>
<div style="text-align: justify;">
-És szerény is.-nevettem el magam.</div>
<div style="text-align: justify;">
-De így szeretsz, nem?-mosolygott rám.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Méghozzá mennyire.-csókoltam meg.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jó reggelt, gyerekek-jöttek ki Szikiék.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nektek is.-mosolyogtam.Pár perc múlva kijöttek a többiek is, ezért együtt reggeliztünk.Reggeli után a lányok hazamentek, a fiúk pedig próbára,így otthon maradtam egyedül.Elhatároztam,hogy egész nap nem fogok csinálni semmit csak Tv-zni.Ez a terv be is vált ebédig.Éhes lettem, ezért összedobtam egy kis tejberizst és az ebéddel a kezembe visszaültem a képernyő elé. Pont elaludtam volna, amikor megcsörrent a telefon.A képernyőn egy név villogott.ANYA.Hirtelen nem emlékeztem,hogy is nézett ki és a kis kori emlékeimre sem.Betudtam annak,hogy még biztos az amnézia miatt.Felvettem a telefont.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Szia kincsem!Ne haragudj,hogy eddig nem hívtalak.Milyen Budapest?Meg vagytok Adammel?-csendült fel egy ismerős hang és kezdtek visszatérni az emlékeim is.De egy valami még mindig nem ugrott be.Ki azaz Adam?Anya meg se várta,hogy válaszoljak,kérdezősködött tovább.-Lucy hogy van?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Szia Anya!-mondtam nagy nehezen.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Valami baj van?-kérdezte ijedt hangon.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jaj dehogy is.Minden rendben.-próbáltam megnyugtatni,mert nem mertem bevallani neki,hogy nem emlékszem. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Akkor jó.-lehetett hallani ahogy elmosolyodik.-Hogy tetszik Budapest?</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nagyon szuper.-még legalább egy órán keresztül beszélgettünk.Mesélt arról milyen otthon az élet és mi történt mostanában a családdal.Vagy ezerszer elmondta mennyire hiányzok nekik.Elhatároztam,hogy minél előbb meglátogatom őket és azt is, hogy kiderítem, kik azok a Lucy és Adam, akiket anya annyiszor emlegetett.</div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2BJm2qPawclUonV8kz6LHlf0fQJoLRZSem3zhYnI7khWyWC8Zb19j73NiN6WOjJI8_MZH70mOrCo7OtWxsZHi9vJbWAhrVhx-P_521lFR9gTleg2_-QoWhxXGuDBtOv3Rnjl1Tw2W-s0/s1600/k%C3%B6nny+csepp.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2BJm2qPawclUonV8kz6LHlf0fQJoLRZSem3zhYnI7khWyWC8Zb19j73NiN6WOjJI8_MZH70mOrCo7OtWxsZHi9vJbWAhrVhx-P_521lFR9gTleg2_-QoWhxXGuDBtOv3Rnjl1Tw2W-s0/s1600/k%C3%B6nny+csepp.jpg" /></a>-Ne haragudj kincsem de mennem kell.A tesóid már várnak.Puszi-és már le is tette a telefont.A beszélgetés után babrálni kezdtem a telefonomon.Képeket,telefon számokat,üzeneteket nézegettem.Hirtelen megakadt a szemem egy telefonszámon.LUCY.Megnyomtam a zöld gombot.Kicsöngött.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Szia Fanni! Merre vagy, tudod hogy aggódtam érted?Mért nem hívtál előbb vagy írtál volna egy sms-t.-esett nekem a lány.Kiejtettem a kezemből a telefont és mint egy villanás beugrott minden.A költözés,a barátaim,az együtt töltött nyarak és minden.Az a bizonyos éjszaka is beugrott.A könnyeim megeredtek és nem tudtam abbahagyni.Sokáig sírtam.Egyszer csak kattant a zár és...........</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Olivér<o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Reggeli után elmentünk próbára.Ma is nagyon kimerítő volt.Az egyik szünetben Robi odajött hozzám.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Nagyon aranyos barátnőd van.-mosolygott.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Tudom.-húztam ki magam.Még beszélgettünk egy kicsit, majd folytatódott tovább a nehéz munka.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">El se akartam hinni,hogy végre hazamehetek és vele lehetek.A fiúk elmentek boltba, így csak kettesben lehetünk.Hazaértem,ledobtam a cuccom és bementem a nappaliba.Ő ott feküdt a kanapén és sírt.Odarohantam hozzá.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">-Mi a baj?-kérdeztem ijedten.Nem válaszolt csak még jobban sírni kezdett.Az ölembe húztam és a hátát simogattam.Kezdett megnyugodni.Végül csak annyit mondott:Emlékszem.Az ölembe kaptam és bevittem a szobánkba.Ő már nem sírt csak szipogott.Befektettem az ágyba és bebújtam mellé,Ő a mellkasomra hajtotta a fejét és nemsokára elaludt.</span> </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F3.bp.blogspot.com%2F-5pQzjPjy_D8%2FUu_ywKa_sVI%2FAAAAAAAAF94%2FEag1jEk4Ov8%2Fs1600%2Fk%25C3%25B6nny%2Bcsepp.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2BJm2qPawclUonV8kz6LHlf0fQJoLRZSem3zhYnI7khWyWC8Zb19j73NiN6WOjJI8_MZH70mOrCo7OtWxsZHi9vJbWAhrVhx-P_521lFR9gTleg2_-QoWhxXGuDBtOv3Rnjl1Tw2W-s0/s1600/k%C3%B6nny+csepp.jpg" -->Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2381401270523831895.post-16186790633127143892014-02-01T15:54:00.001-08:002015-03-02T04:17:55.215-08:008.fejezet- Bemutatás<div style="text-align: center;">
<b>Sziasztok!Ne haragudjatok,hogy tegnap nem hoztam a megígért részt.Ígérem hétvégén kárpótollak titeket.Megérkezett a 8.fejezet.Jó olvasást!Hagyjatok nyomot magatok után.</b></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Fanni <o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<u>Visszatekintés:</u></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><u>-Jó éjt, szerelmem!-mondta és egy csókot lehelt az ajkamra.</u></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span"><u>-Neked
is-mondtam.Pár perc múlva már hallottam, ahogy szuszog.Olyan
megnyugtató volt.A tudat,hogy mellettem van és szeret nagy boldogsággal
tőltöt el.Szorosan hozzábújtam és én is elaludtam.</u></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">Másnap reggel Olivér telefonjára ébredtem. Lehámoztam magamról szer</span>elmem ölelő kezeit,áthajoltam az éjjeli szekrényhez,hogy kikapcsoljam az ébresztőt, amit sikeresen végre is hajtottam.A következő pillanatban megcsikiztek, így ráestem Olira.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jó reggelt, baba!-mondta nevetve.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Neked is.-mondtam és én is nevetni kezdtem, majd megcsókoltam.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mit szólnál, ha ma bemutatnálak mentorapánknak a próba előtt?-kérdezte mosolyogva.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Oké.De most menjünk enni,mert éhen halok.-nevetve kimentünk a konyhába,de közben próbáltunk minél csendesebbek lenni.Én megterítettem,addig Oli elővett mindent ami csak kellhet. </div>
<div style="text-align: justify;">
-Van itthon lekvár?-kérdeztem.</div>
<div style="text-align: justify;">
-A felső polcon.-mosolygott.Bárhogy próbáltam, sehogy se tudtam elérni.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mit szólnál, ha a fenekem bámulása helyett segítenél?-kérdeztem tőle nevetve.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ja bocsi-túrt bele a hajába és levette a lekvárt.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Köszi édes.-kacsintottam, majd megháláltam egy csókkal.-Szeretlek.-suttogtam két csók között.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Én is baba mindennél jobban.</div>
<div style="text-align: justify;">
A reggelizés nem úgy telt, ahogy másoknál szokás.Elkezdtem megkenni a kenyerem lekvárral,de hirtelen azt éreztem,hogy valaki a nyakamra ken egy kicsit belőle majd lecsókolja.Én megfordultam és egy csókot adtam az illetőnek.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jó reggelt-jöttek a konyhába a többiek óriási mosollyal az arcukon.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nektek is.-mondtuk egyszerre Olival és szorosan magához ölelt.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Szeretném bemutatni Fannit Robi úrnak.Ugye nem baj ha jön?</div>
<div style="text-align: justify;">
-De Olivér borzalmas nagy probléma.-nevették el magukat a fiúk és én is.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Srácok jó étvágyat,én mentem készülődni.-mondtam és elindultam először Oli szobájába,majd a fürdő felé,de beleütköztem valakibe.Az a valaki nem más volt ,mint Ya Ou.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mi történt tegnap?-szegezte rögtön nekem a kérdést.</div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgK-MIJFUCfpudVgEvZbitYCsvJKDlpQ2LsRkaSSCgNF-EHjhRC3yVn9xAEBTi36JOE7zAXx5jxb9x83cg131SVEzAdJL_Yq9Md11TI2l5oyA9_HQNVClcBg72m0_BMcO0PQIRFkiDzpSM/s1600/1800448_601934683227332_1961200163_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgK-MIJFUCfpudVgEvZbitYCsvJKDlpQ2LsRkaSSCgNF-EHjhRC3yVn9xAEBTi36JOE7zAXx5jxb9x83cg131SVEzAdJL_Yq9Md11TI2l5oyA9_HQNVClcBg72m0_BMcO0PQIRFkiDzpSM/s1600/1800448_601934683227332_1961200163_n.jpg" height="320" width="270" /></a>-Megérkeztünk a buliba és megláttam Olit és Lilit,tökre kiborultam és bezárkóztam Ákos szobájába. Pár perc múlva Oli kopogtatott és én beengedtem.Elmondta,hogy csak azért táncolt Lilivel,hogy féltékennyé tegyen, ami sikerült is neki elég rendesen.Miután elmesélte megcsókolt és most együtt vagyunk.-fejeztem be a történetet.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nagyon örülök nektek.-mondta 1000 wattos mosollyal,közben meghallottuk,hogy a fiúk a konyhában nagy zajt csapnak.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Úgy hallom mennem kell rendet tenni.-nevette el magát.Ő visszament a konyhába én pedig bementem a fürdőbe.10 percig folyattam magamra vizet és közben szokásomhoz híven gondolkoztam. Nem tudom miért,de ilyenkor olyan nyugott vagyok.Kitudom zárni a külvilágot és nem gondolni a rosszra.Zuhanyzás után felvittem a bőrömre egy alapsminket és kivasaltam a hajam és felvettem a behozott ruhát.</div>
<div style="text-align: justify;">
Kisétáltam a fürdőből egyenesen Oli szobájába.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3uzK-aW9quqfqQm_noMJAvajmlPM1dPWo6u3AnTN8HfVXCyEmkvWm6sj9KIw1UcHclz2xRYx5nwYJWGexLzO22JKckgkocbwriCLFF9G9Xk12UJ4Ze2xSaeUsic0El3XNa1UMCwzDLSk/s1600/1481311_568429263244541_2090307663_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: black;"></span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Mögé lopóztam és hátulról megöleltem.Nem számított rám ezért összerezzent.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Megijesztettél baby.-mondta széles mosollyal az arcán,szorosan magához húzott majd megcsókolt.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Srácok indulnunk kell!-kiabálta Sziki.Összekulcsoltuk ujjainkat és elindultunk.Útközben mindenkivel megismerkedtem és nagyon jóban lettünk.Megérkeztünk és hirtelen elkapott az izgulás.Megszorítottam Oli kezét,Ő biztatóan rám mosolygott.Beléptünk a próbaterembe és rögtön Robihoz mentünk.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Robi szeretném neked bemutatni a barátnőmet,Fannit.</div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3uzK-aW9quqfqQm_noMJAvajmlPM1dPWo6u3AnTN8HfVXCyEmkvWm6sj9KIw1UcHclz2xRYx5nwYJWGexLzO22JKckgkocbwriCLFF9G9Xk12UJ4Ze2xSaeUsic0El3XNa1UMCwzDLSk/s1600/1481311_568429263244541_2090307663_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3uzK-aW9quqfqQm_noMJAvajmlPM1dPWo6u3AnTN8HfVXCyEmkvWm6sj9KIw1UcHclz2xRYx5nwYJWGexLzO22JKckgkocbwriCLFF9G9Xk12UJ4Ze2xSaeUsic0El3XNa1UMCwzDLSk/s1600/1481311_568429263244541_2090307663_n.jpg" /></a>-Örülök,hogy megismerhetlek-mosolygott rám Robi.Most így visszagondolva nem is tudom mi miatt izgultam.Robi egy nagyon kedves és aranyos ember.Sokat beszélgettem vele és azt is megengedte,hogy ott maradjak a próbán.Nagyon jó volt.</div>
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Kunstler Script"; font-size: 40.0pt; line-height: 115%;">Olivér<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">Miután beengedett leültünk az ágyra és elkezdtem mesélni mit miért tettem,de elsírta magát.Az ölembe húztam és a hátát kezdtem simogatni.Közel hajoltam hozzá és megcsókoltam. </span><span style="font-size: small;">Vadul csókolóztunk,de sajnos a levegőhiány közénk állt.Neki döntöttem a homlokom az övének és rá mosolyogtam.</span></div>
<span style="font-size: small;"><div style="text-align: justify;">
-Szeretlek-suttogtam és újra megcsókoltam.</div>
<span class="Apple-style-span"><div style="text-align: justify;">
-Én is -mondta és rám mosolygott.</div>
</span>
<span class="Apple-style-span"><div style="text-align: justify;">
-Szerintem menjünk át hozzánk úgysincs már kedvem bulizni.</div>
</span>
<span class="Apple-style-span"><div style="text-align: justify;">
-Oké.-kimentünk az ajtón és összekulcsoltam a kezünket.</div>
</span>
<span class="Apple-style-span"><div style="text-align: justify;">
-Srácok,
mi elmentünk további jó bulizàst! -köszöntem el, majd Ő is.Mindenki furcsán nézte az összekulcsolt kezünket,de nem érdekelt.Csak az volt a fontos,hogy együtt vagyunk..Àtmentünk a mi lakásunkba, egyenesen a szobámba.Ott folytattuk amit Ákos szobájában elkezdtünk.Vadul,
mégis érzékien csókolt.A kezeim vándorolni kezdtek. A hátát kezdtem el
simogatni, majd a fenekébe markoltam és gyengéden a falnak támasztottam.
Most az Ő keze kelt útra. Beletúrtam hajamba, ami miatt
belenyögtem a csókunkba.</div>
</span>
<span class="Apple-style-span"><div style="text-align: justify;">
-Ugye ma velem alszol?-vontam fel a szemöldökömet.</div>
</span>
<span class="Apple-style-span"><div style="text-align: justify;">
-Ki mással te, csacsi?-nevette el magam.Kivettem a szekrényből egy pólót és a kezébe nyomtam.</div>
</span>
<span class="Apple-style-span"><div style="text-align: justify;">
-Siess
vissza,mert nem sokáig bírom ki nélküled.-mondtam és a fenekére
csaptam.Ő ezt egy kis nevetéssel díjazta, majd bemente a fürdőbe.Mikor visszajött rögtön ráemeltem a tekintetem gyönyörű volt.Felálltam és közel húztam magamhoz, majd megcsókoltam.
Befeküdtünk az ágyba,Én átkaroltam, Ő pedig a mellkasomra feküd.</div>
</span>
<span class="Apple-style-span"><div style="text-align: justify;">
-Jó éjt, szerelmem!-mondtam és egy csókot nyomtam a szájára.</div>
</span>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">-Neked is-mondta.Pár perc múlva el is aludtam.Reggel csak úgy kipattantak a szemeim.Azt vettem észre,hogy szerelmem fölöttem támaszkodik és babrál valamit az éjjeli szekrényen.</span>Hirtelen ötlettől vezérelve megcsikiztem,aminek a következménye az lett,hogy rám esett.</div>
</span><br />
<div style="text-align: justify;">
-Jó reggelt baba.-mondtam nevetve.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Neked is.-mondta nevetve majd megcsókolt.A reggeli nem meglepő módon nem szokásosan telt.Amíg Fanni elment készülődni a fiúk kérdezősködni kezdtek.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Akkor ti most......-kezdte a mondatot Benny.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Igen.-húztam széles mosolyra a számat.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Örülünk nektek-mondták egyszerre.Elindultunk a próbára,de most jött velünk Ő is,mert be akartam mutatni Robi úrnak.Út közben mindenkivel jól összebarátkozott,aminek nagyon örültem. Megérkeztünk és éreztem,hogy izgul.Biztatóan rá mosolyogtam amitől meg is nyugodott.Beértünk a próbaterembe és rögtön Robi úrhoz sétátunk.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Robi szeretném neked bemutatni a barátnőmet,Fannit.-mutattam be mentorapámnak szerelmemet.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Örülök,hogy megismerhetlek-mosolygott rá Robi.Megengedte,hogy Fanni itt maradhasson a próbán és lehetett látni,hogy jól kijönnek egymással aminek nagyon örültem.</div>
<!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F4.bp.blogspot.com%2F-j6N2I6h0M_I%2FUu0BYCCIPkI%2FAAAAAAAAF9I%2FjltrwPWdhlI%2Fs1600%2F1481311_568429263244541_2090307663_n.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3uzK-aW9quqfqQm_noMJAvajmlPM1dPWo6u3AnTN8HfVXCyEmkvWm6sj9KIw1UcHclz2xRYx5nwYJWGexLzO22JKckgkocbwriCLFF9G9Xk12UJ4Ze2xSaeUsic0El3XNa1UMCwzDLSk/s1600/1481311_568429263244541_2090307663_n.jpg" --><!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F4.bp.blogspot.com%2F-nC6EwrPM9hQ%2FUuz-jf_MdFI%2FAAAAAAAAF88%2F0W0O7Z7mRDk%2Fs1600%2F1800448_601934683227332_1961200163_n.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgK-MIJFUCfpudVgEvZbitYCsvJKDlpQ2LsRkaSSCgNF-EHjhRC3yVn9xAEBTi36JOE7zAXx5jxb9x83cg131SVEzAdJL_Yq9Md11TI2l5oyA9_HQNVClcBg72m0_BMcO0PQIRFkiDzpSM/s1600/1800448_601934683227332_1961200163_n.jpg" -->Fleurhttp://www.blogger.com/profile/08532706697433163846noreply@blogger.com3