2014. február 8., szombat

11.fejezet-Ricsi....

Sziasztok!Megérkezett az új rész.Mondjátok el a véleményeteket,pipáljatok és szavazzatok a kérdésekre.Jó olvasást! 
Puszi,Fanni 
Fanni 
Visszatekintés:
 -Jól vagy?-nézett rám aggódva.
-Nyugodj meg,most már minden rendben.Itt vagyok veled,másra már nincs is szükségem.-mondtam és megcsókoltam.
-Akkor jó.-simogatta a hajam.Sokat beszélgettünk még, aztán bebújt mellém és elnyomott minket az álom.

Reggel szerelmem karjaiban ébredtem.Puszit nyomtam  szájára és felkeltem volna, de egy kéz visszarántott.
-Hova mész szépségem?-kérdezte kicsit kómásan.
-Reggelizni.Jössz te is?
-Ki nem hagynám.-kacsintott.Összekulcsoltuk ujjainkat és a konyha felé indultunk.
-Jó reggelt!Azt hittük már föl se keltek.-köszönt Sziki.
-Miért hány óra?-kérdeztem és a körbe néztem hátha találok valahol egy órát.
-Fél 10 -vágták rá a fiúk egyszerre.
-Oli készülj össze!Nemsokára indulunk.-utasította Benny.
-Rendben.-mondta Oli és eltűnt a szobánkban.
-Hogy vagy?-kérdezte Ya Ou és Sziki egyszerre.
-Köszi jól.-mosolyogtam.Pár percet még beszélgettünk amikor visszajött Oli így együtt nekiálltunk a reggelinek.A fiúk épp elindultak amikor megcsörrent a telefonom.A képernyőn Barbi neve villogott.Megnyomtam a zöld gombot és beleszóltam.
-Hali!
-Szia!Hogy vagy?Ya Ou mindent elmesélt a tegnapról.Baj ha átmegyek?
-Dehogyis.Gyere nyugodtan így legalább nem leszek egyedül.
-Oki.10 perc és ott vagyok.Puszi.-mondta és bontotta  a vonalat.Abból a 10 percből lett fél óra,de nem bántam,mert kicsit tudtam gondolkodni a tegnap történteken.A gondolatomból kopogás zökkentett ki.
-Szia!Bocsi,hogy késtem csak vettem sütit és fagyit és hoztam egy filmet.-hadarta el gyorsan.
-Semmi.-mosolyogtam rá.Levágódtunk a kanapéra és töviről-hegyire beszámoltam a tegnapi eseményekről.A mesedélután végeztével.Csináltunk pattogatott kukoricát és megnéztük a Dirty Dancing 2-öt.Sajnos a házimozizás után Barbinak el kellett mennie így egyedül maradtam.Nagyon unatkoztam, ezért elővettem az egyik fotóalbumom.4 óra felé újra megcsörrent a telefonom.Azt hittem megint a lányok hívnak,de legjobb fiú barátom,Ricsi neve villogott a kijelzőn.
Ricsi és az én kapcsolatomról annyit kell tudni,hogy 2 éves korom óta ismerem.Olyan,mintha a bátyám lenne.Na de vissza a jelenbe.Ahogy megláttam a nevet mosoly kúszott az arcomra.Felvettem a telefont, kihangosítottam ami később nem bizonyult a legjobb ötletnek és beleszóltam.
-Hali!
-Szia prücsök!Mizu?Te most fenn laksz Pesten ugye?
-Igen.Miért?-vontam fel a szemöldököm bár Ő ezt nem látta.
-Én is most fogok felköltözni és arra gondoltam találkozhatnánk.Nagyon hiányzol!
-Te is.Pontosan mikor költözöl?
-Holnap után.Am hogy vagytok Adammel?
-Ezt majd megbeszéljük ha felköltöztél.-zártam le a témát mielőtt bele kezdtünk volna.
-Történt valami?
-Mondtam majd megbeszéljük ha felköltöztél-ismételtem meg magam.
-Oké.Ne haragudj de most mennem kell.Remélem minél előbb találkozunk.Puszi Baby.-köszönt el és bontotta a vonalat.Azt még tudni kell róla,hogy szeret baby-nek, cicának vagy ilyesminek hívni és általában ezzel szórakozunk.Megfordultam és Oli csalódott arcával találtam szembe magam amitől kicsit meg is ijedtem.Hirtelen hátat fordított és berohant a szobánkba.Elsőre nem értettem min borult ki,de pár másodperc múlva megvilágosodtam.A szobaajtónkhoz sétáltam és bekopogtam.
-Olivér félre érted a helyzetet.Megtudom magyarázni.-kezdtem bele a mondandómba miközben benyitottam.Ő az ágyon feküdt és nézte ahogy bejövök.
-De én nem vagyok rá kíváncsi-és befordult a fal felé.Leültem mellé az ágyra és a fülébe súgtam:Ő csak barát.Erre a mondatra felült.
-Persze.Tök logikus én is minden lány barátomat baby-nek hívom.-mondta ingerülten
-Megengeded,hogy elmagyarázzam?-néztem rá kérdőn.
-Ha nagyon muszály.-mondta flegmán.Elmeséltem neki a történetet egész pelenkás koromtól mostanáig.
-Nem kell féltékenynek lenned.Én csak téged szeretlek.-fejeztem be a monológomat.
-Ne haragudj,hogy kételkedtem benned-húzott közel magához és megcsókolt.
-Olivér egy kapcsolat alapja a bizalom.Miért nem bízol bennem?-kérdeztem elkeseredetten.
-Nem nem bízom csak nem akarlak elveszíteni.Még soha nem történt velem ilyen,hogy ilyen rövid idő alatt beleszeressek valakibe.Szeretlek nagyon.-mondta és látszott rajta,hogy megbánta amiért kételkedett bennem.
-Én is szeretlek,de bíznod kell bennem.
-Megígérem mostantól bízni fogok.
-Rendben.-mosolyogtam.
-Basszus vissza kell mennem próbára.Biztos nem haragszol?
-Biztos.Légy ügyes és siessetek haza.
-Oké.Szia kicsim-mondta és megcsókolt.

Olivér
 Levágódtam a kanapéra és barátnőmet az ölembe húztam,Ő a nyakamba temette fejét. Elmeséltük a fiúknak a történetet amin ők is rendesen felhúzták magukat.
-Ya Ou nyugi!-próbálta lenyugtatni a fiúkat,de közben elmosolyodott,ami miatt nagyon boldog lettem.
-Végre mosolyogsz-pusziltam bele a hajába.Szerelmem hirtelen kipattant az ölemből.
-Srácok,ne haragudjatok, de nagyon elfáradtam.Jó éjt!-köszönt el mindenkitől.
-Én is megyek-ugrottam fel.Bementünk a szobánkba, én az ágyra ültem Ő pedig az ölembe hajtotta a fejét.Nagyon aggódtam érte,mert nem tudtam,hogyan érintette ez a költözködés.
-Jól vagy?
-Nyugodj meg,most már minden rendbe.Itt vagyok veled, másra már nincs is szükségem.-mondta és megcsókolt.
-Akkor jó-simogattam a haját.Sokat beszélgettünk még aztán bebújtam mellé. Őt gyorsan elnyomta az álom én meg azt néztem milyen édesen alszik,de egy óra múlva én is elaludtam.
 Reggel egy puszira ébredtem.Szerelmem éppen indult volna ki,de visszarántottam.
-Hova mész szépségem?-kérdeztem még kómásan.
-Reggelizni.Jössz te is?
-Ki nem hagynám.-kacsintottam.Összekulcsoltuk ujjainkat és a konyha felé indultunk.
-Jó reggelt!Azt hittük már föl se keltek.-köszönt Sziki.
-Miért hány óra?-kérdezte szerelmem.
-Fél 10 -vágták rá a fiúk egyszerre.
-Oli készülj össze!Nemsokára indulunk.-utasította Benny.
-Rendben.-mondtam és bementem a szobánkban.Reggeli után elmentünk próbára, ami szokásosan telt annyi kivétellel,hogy ma 2-szer annyit dolgoztunk,mint általában,mert tegnap elkéredzkedtünk.Délután volt egy hosszabb szünetünk ezért haza mentem. Kinyitottam az ajtót és hallottam,hogy szerelmem valakivel beszél.Nem akartam hallgatózni,de mégis megtettem.Valamilyen pasival beszélgetett és a pasi így köszönt el:Remélem minél előbb találkozunk.Puszi Baby.
Megcsalt?futott át a gondolat az agyamon,ekkor megfordult.Ahogy a szemeimbe nézett olyan őszinte volt. Egyszerűen nem tudtam róla elképzelni,hogy ezt tette volna velem.Berohantam a szobánkba és becsaptam maga után az ajtót.Pár perc múlva kopogtak.
 -Olivér félre érted a helyzetet.Megtudom magyarázni.-kezdtett bele a mondandójába miközben benyitott. Én az ágyon feküdt és nézte ahogy bejön.
-De én nem vagyok rá kíváncsi- és befordultam a fal felé.Leült mellém az ágyra és a fülembe súgta:Ő csak barát.Erre a mondatra felültem.Hiszen akkor minek hívta baby-nek.
-Persze.Tök logikus én is minden lány barátomat baby-nek hívom.-mondtam ingerülten.
-Megengeded,hogy elmagyarázzam?-kérdezte.Látni lehetett rajta,hogy kétségbe esett
-Ha nagyon muszály.-mondtam flegmán.Elmesélte,hogy ismerkedett meg a fiúval és milyen a kapcsolatuk.
-Nem kell féltékenynek lenned.Én csak téged szeretlek.-fejezte be a monológot.Nagyon rosszul éreztem magam.Bíznom kellett volna benne.
-Ne haragudj,hogy kételkedtem benned- húztam közel magamhoz és megcsókoltam.
 -Olivér egy kapcsolat alapja a bizalom.Miért nem bízol bennem?-kérdezte elkeseredetten.
-Nem nem bízom csak nem akarlak elveszíteni.Még soha nem történt velem ilyen,hogy ilyen rövid idő alatt beleszeressek valakibe.Szeretlek nagyon.-mondtam el neki az igazat.Totálisan beleszerettem és nem akarom elveszíteni.
-Én is szeretlek,de bíznod kell bennem.
-Megígérem mostantól bízni fogok
-Rendben.-mosolygott.
-Basszus vissza kell mennem próbára.Biztos nem haragszol?-jutott eszembe.
-Biztos.Légy ügyes és siessetek haza.
-Oké.Szia kicsim-mondtam és búcsúzóul megcsókoltam. Kimentem az épületből és csak a fejemet fogtam.Hogy lehettem ilyen hülye?Tettem fel magamnak ezredszerre a kérdést útközben.A próba következő részében folyton kattogott az agyam,de azért próbáltam eljátszani,hogy figyelek.A munka végeztével siettem haza.Kicsaptam az ajtót és barátnőmhöz rohantam.Szorosan magamhoz öleltem és heves csókcsatába kezdtünk,de a fiúk is megérkeztek.
-Bocsi nem akarunk zavarni.-mondták mosolyogva.
-Nem zavartok.-váltunk el egymástól.Megettük a vacsit és leültünk filmezni.A film után mindenki bevonult a saját szobájába.Szerelmem ledűlt az ágyra,de én csak mosolyogtam. 
-Mi az a perverz mosoly?-húzta fel a szemöldökét.
-Semmi.-mondtam és lecsaptam ajkaira.-Szeretlek-suttogtam két csók között.Mellkasomra feküdt.Csend volt de nem az a kínos hanem a megnyugtató.Pár perc múlva elnyomott az álom.


Fanni 
Miután Oli elment leültem és bekapcsoltam a Tv-t nem ment semmi érdekes ezért egy zenecsatornára kapcsoltam és neki álltam rendet rakni a nappaliba.Este Oli ért haza elsőnek.Kicsapódott az ajtó és Ő rohant felém majd érzékien megcsókolt.A fiúk zavarták meg csókunkat.Vacsi után leültünk együtt filmet nézni. A film végeztével bementünk a szobánkba.Én ledűltem az ágyra,mert fáradt voltam,de Oli csak perverzen vigyorgott.
-Mi ez a perverz mosoly?-vontam kérdőre.
-Semmi.-mondta és közelebb jött majd lecsapott ajkaimra.-Szeretlek.-suttogta.Mellkasára feküdtem és hallgattam ahogy ver a szíve.Olyan megnyugtató volt.Pár perc múlva szuszogni kezdett, én akaratom ellenére is elmosolyodtam,majd én is elaludtam.

**2 hét múlva**

A fiúk egyre többet készülnek az élő show-kra és ez a produkciójukon is meglátszik.
  Mi a lányokkal majdnem minden napot együtt töltünk.Azóta nem hallottam semmit Adamről hál istennek.Szombat van így mint mindig most is a fiúk mellett voltunk az utolsó percekig.Ők is és mi is nagyon izgultunk.
-Srácok nyugi biztos fergetegesek lesztek-küldtem feléjük egy biztató mosolyt.
-Nekünk mennünk kell.Még a helyünket is meg kell keresnünk.-mondta Panna és elindultunk az ajtó felé.
A fiúk,mintha megbeszélték volna egyszerre húztak vissza és csókoltak meg minket. 
-Lányok ne haragudjatok,de el kell tőletek rabolnom a fiúkat,mert mindjárt kezdünk.-jött be mosolyogva Robi.Kisétáltunk az öltözőből és megkerestük a helyünket.Egyszerűen fantasztikus volt.Mindenki nagyon jól szerepelt.A show után rohantunk a fiúkhoz hátra vissza az öltözőbe.
-Fenomenálisak voltatok.-ugrottam Oli nyakába és megcsókoltam.
-Köszi édes.-kacsintott.
Együtt mentünk haza és a lányok ma is nálunk aludtak.A hazavezető úton a beszélgettünk és hülyültünk.Mikor hazaértünk mindenki bedőlt az ágyba és már aludtunk is.

3 megjegyzés:

  1. Fantasztikus(: imádoma blogodat(: honnan szerezed az ötleteket??(:

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jó a blogod!:) Nekem nagyon tetszik de szerintem nem kéne mindent leírni más szemszögből is vagyis...jó ölet hogy leírod csak ne mindent (szerintem) mert leírod 2-szer ugyanazt. Ezt nem rosszból írom félre ne érts! Csak így 2szer olvassuk el ugyanazt. pl. csak azt írod le, hogy mit gondolt Oli amikor hallotta a telefon beszélgetést.:) De egyébként szuperül írsz!!:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyáltalàn nem értelek félre sőt örülök,hogy elmondtad a véleményedet és megfogadom a tanácsod. ;)

      Törlés